Bajor Gizi emlékezete 1.
Bajor Gizi emlékezete 1.

2021. február 25. Csütörtök

Bajor Gizi emlékezete 1.

Bajor Gizi, Szendrey Júlia és Hatvany Lajos


„Tószeghy költemény

Hatvany küldemény

Hatvanban élek én,

Látni Önt, nincs remény

Boldog Úr – vőlegény

Eddig van – költemény.”

 

(Hatvany Lajos névjegye, 1917)

 

 

1.

 

 

Beyer Gizella kisasszonyt már egészen ifjú korában rajongó udvarlók serege vette körül. A lovagok közé tartozott Csipkay János orvostanhallgató, Allender Ernő pályakezdő orvos, a későbbi vőlegény és majdani első férj Vajda Ödön joghallgató, valamint Sztrakoniczky Károly, ifjú művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum segédőre, aki szerepértelmezéseivel nagyon sokat segített a pályakezdő színésznőnek. A jóbarát-udvarlók rendszeresen eljártak Beyer papa Kálvin téri Báthory Kávéházába, egyúttal hihetetlen mennyiségű szerelmes levelet írtak Gizinek, különösen az ifjú hölgy sikeres színiakadémiai felvételi vizsgája után. Beyer Gizi végül az esélyesebb Sztrakoniczky „Karel” helyett Vajda Ödön joghallgatót választotta, 1913-ban el is jegyezték egymást, az esküvőre azonban csak hosszú évek múlva kerülhetett sor, mert közbeszólt „a nagy háború” és még valaki más…

 

 

Báró Hatvany Lajos, a dúsgazdag „cukorbáró”, Hatvany-Deutsch Sándor fia, akit általában Lacinak szólítottak, „a nagy háború kitöréséig” Berlinben élt boldogtalan házasságban első feleségével, Christa Winsloe szobrászművésszel, a későbbi berlini leszbikus közösség egyik vezetőjével. Hatvany vélhetően már 1915-ben megismerkedett Gizivel és vőlegényével, Vajda Ödönnel, aki akkor még nem vonult be, ám nemsokára rá is sor került. Hatvany „Laci”, a művészetek nagy mecénása volt, elsők között ismerte fel a pályakezdő Bajor Gizi tehetségét, ismeretségükből kölcsönös érdeklődés és vonzalom, majd évekig tartó szerelmi kapcsolat alakult ki.

 

 

Vajda Ödön joghallgató, ügyvédbojtár, akit általában Ducinak szólítottak (nem kövérsége, hanem az Ödön, Dönci név becézése okán) a frontról rajongó szerelmesleveleket írt Gizinek, aki hasonló szenvedélyes stílusban válaszolt vőlegényének, és sokáig ellenállt a népszerű „charmeur”, Hatvany rohamainak. A szerelmes lovag majd’ mindegyik előadását megtekintette Gizinek, bemutatóiról lelkes kritikákban számolt be. Kezdetben csak cukrászdákban találkoztak, nemsokára azonban a báró magán-automobilján randevúzott vele, utóbb összeköttetései révén telefonhoz juttatta az ifjú művésznőt. Duci kezdetben csak gyanakodott, hamarosan azonban majdnem mindent megtudott. Számára azonban csak Gizi létezett, nem törődött Laci férfias, hódító imádatával.

 

 

Bajor Gizi színésznő kisasszony, menyasszony, akit általában mindenki csak Gizinek hívott, mindenképpen feleségül akart menni első és igazi szerelméhez, Vajda Ödön pályakezdő jogászhoz. Arra, hogy báró Hatvany Lajos elváljon, majd megkérje a kezét, Gizi még csak nem is gondolhatott. Megtartani mindkettőt, amíg csak lehet, mert Gizinek szüksége volt egy állandóan jelenlévő férfira, aki helyettesítette a távollevőt. A Hatvany-féle szerelem másféle, nem őszinte: alárendelt, titkos és izgalmas kaland, amely előbb-utóbb megszűnik, ezt Gizi is tudta, Duci is remélte, utóbb Lacinak is tudomásul kellett vennie.

 

 

Bajor Gizi, Vajda Duci és Hatvany Laci furcsa szerelmi háromszöge 1918-ban, Duci leszerelésével véget ért. Vajda Ödön és báró Hatvany Lajos egy, közelebbről nem ismert megállapodást kötöttek. Vajda Ödön megígérte, hogy megbocsátja Gizi hűtlenségét és feleségül veszi menyasszonyát, Hatvany Lajos megígérte, hogy minden kapcsolatot megszakít Bajor Gizivel. A báró szép búcsúlevélben köszönt el szerelmétől, emlékét azonban még hosszú évekig megőrizte – különös névjegyével…

 

 

2.

 

 

„Isten ments, hogy Júlia érzéseinek őszinteségében kételkedjem. De ahogy Petőfi inkább volt férfi, mint szerelmes férfi, s ha még úgy szeretett is, férfiassága nem fúlt bele szerelmébe, hát bizony Júlia is Petőfit akarta minden férfi között leginkább, de Petőfin kívül még mindenkit, aki férfi, aki valaha közeledett hozzá, aki valaha szerelemmel nézett feléje.

Azazhogy nőiessége nagyobb volt, mint szerelme.

(Hatvany Lajos: Feleségek felesége. Pesti Napló, 1917. december 7.)

 

 

Báró Hatvany Lajos, a Pesti Napló szerkesztője, utóbb főszerkesztője, 1917. szeptember 23-án, lapjában, különös dokumentumsorozatba kezdett. Petőfi Sándor hitvese, Szendrey Júlia dokumentumregényét közölte, hosszú-hosszú folytatásokban. Az utóbb könyv formájában is megjelent szöveg alcíme sokatmondó: Petőfi mint vőlegény. Hatvany bárót Petőfi házassága már nem érdekelte, őt csakis az az út foglalkoztatta, amelynek végén Petőfi Sándor végül megnősült. Hatvany maga is bevallotta, hogy nem kívánta Júlia védelmét megírni, mert Júlia – szerinte – menthetetlen. Mégpedig nem azért, amit Petőfi halála után követett el, hanem azért, amit még életében tett. Júlia vétke nem kevesebb, mint hogy kielégületlen érzékiségben remegő idegeivel, „lebűvölte” a poétát, a költő pedig felült egy „érzéki humbugnak”, „az erdődi vár cifralelkű puccos bábjának”, aki a legnemesebb költő csúfos végzete lett…

 

 

Hatvany „Laci” ekkor már évek óta tartó kapcsolata Gizivel a végéhez közeledett. Ha nehezen is, de Gizi kezdett visszatérni vőlegényéhez, akit mindig is jobban szeretett, mint a csak izgalmas kalandot kínáló nős bárót. Hatvany házassága már rég nem működött, s idővel rájött, hogy szerelménél, múzsájánál, Bajor Gizinél sem áll nyerésre. Házassága kudarcát, szerelmi csalódását két nemzedékkel korábbra vetítette vissza, amikor méltatlan jelzőkkel, ízléstelen stílusban megtámadta a közvélemény előtt amúgy is vitatott megítélésű Szendrey Júliát. Ravasz módon nem kívánt állást foglalni Szendrey Júlia özvegységével kapcsolatban, ennél kegyetlenebb megoldáshoz nyúlt: Petőfi múzsáját, szerelmi ideálját igyekezett tönkre tenni.

 

 

Báró Hatvany Lajos folytatásos regényfolyama, 1917–1918-ban, a Pesti Naplóban jelent meg, a kötet előszavát 1918. november 10-én jegyezte, a Feleségek felesége azonban már csak a Tanácsköztársaság bukása után jelenhetett meg. Utóbb maga az író sem volt büszke művére, életében minden új, átdolgozott kiadástól elzárkózott. (A Magvető Könyvkiadó 1983-ban adta ki a sokat hivatkozott könyvet, amely nemzedékek Szendrey Júlia-képét befolyásolta).

 

 

3.

 

 

Az első, Petőfi Sándor sorsát megörökítő kosztümös történelmi film, a költő születésének századik évfordulójára készült el és 1922. december 19-én mutatták be Budapest legnagyobb mozgószínházaiban (a Corsóban, a Kamarában, az Omniában és a Royal Apollóban).

 

 

Az első, Petőfi Sándor sorsát megörökítő, 1922. december 19-én bemutatott kosztümös történelmi filmből azonban csak néhány kocka és a stáblista maradt fenn.

 

 

Az első, Petőfi Sándor sorsát megörökítő, 1922. december 19-én bemutatott kosztümös történelmi filmet Deésy Alfréd rendezte, az operatőr Papp Gyula volt, Petőfi Sándort Uray Tivadar, Szendrey Júliát Bajor Gizi alakította…

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Történet

Megjelent: nevpont.hu 2019