Barna Viktor, a kaucsuklabda varázslója
Barna Viktor, a kaucsuklabda varázslója

2024. február 23. Péntek

Barna Viktor, a kaucsuklabda varázslója

Mr. Table-Tennis


Az asztalitenisz a 20. század elején a kishivatalnokok, a banktisztviselők első számú sportja volt Magyarországon. Az 1920-as években valóságos pingpongőrület tört ki a fővárosban: a legnagyobb bankok, például a Hitelbank külön pingpongtermeket szereltek fel, hogy az ebédidő alatt, esetleg zárás után, de akár munkaidőben is, dolgozóik kulturált körülmények között „pötyögtessenek” egy kicsit. Sportlapok és a mai bulvárújságok elődjeinek számító orgánumok vezércikkekben ostorozták a legújabb divatot, s jó példaképként megemlítették az egészséges magyar ifjúságot, aki egyelőre nem hajlandó lemondani a rongylabdáról.

 

Braun Győző, a pingpong-hős

 

Barna Viktor Budapesten született, s mint az akkori „egészséges” fővárosi srácok döntő többsége ő is a futballért rajongott: a Tisza Kálmán téren kergette a labdát napestig. Fájdalom, de az akkor még Braun Győző névre hallgató kisfiú labdarúgás iránti szenvedélye meg sem közelítette tehetségét. Nem messze lakásuktól, a Wesselényi utca és az Erzsébet körút sarkán működött azonban a már említett lapok által többször elszidott Gambrinus pingpongterem, ahol valamikor az 1920-as évek elején a későbbi Mr. Table Tennis először ütőt fogott.

 

Hogy miért kezdett el pingpongozni az alig tizenéves ifjonc? Nos ennek a futball-tehetségtelenségén kívülvalójában egy oka volt: a legendásan fukar édesapa. A nyomdász Braun-papa igencsak élére állította a garast, s nagyon szűken mérte a zsebpénzt is. A kisfiú a tanítás végeztével rohant a Gambrinusba egy kis zsebpénz-kiegészítésre. A suli utáni pingpongpartik és kihívásos asztalitenisz-csaták hőse Braun Győző volt. Bárki is volt az ellenfele: legyen az első osztályú sportoló vagy csak a szomszéd kerületi bajnok (akinek akár 10–15 pont előnyt is adott), fogadásból mindenkit megvert! Elkerülhetetlen volt, hogy előbb-utóbb felfigyeljenek tehetségére: alig 14 évesen, 1925-ben a Magyar Testgyakorlók Körében (MTK) kezdett el komolyabban sportolni, 1927-ben már ifjúsági bajnok volt, s 1928-tól egy évtizedig a legjobb magyar játékosnak számított.

 

Barna Viktor, az asztalitenisz-bajnok

 

Első világbajnokságán, 1929-ben rögtön megnyerte Szabados Miklóssal a férfi párost, s természetesen helyet kapott a győztes magyar válogatottban is. Az ekkor már Barna Viktor néven versenyző sportoló 1929 és 1939 között 22 világbajnoki címet szerzett, s ezzel minden idők legeredményesebb asztaliteniszezője lett, sőt más sportágban sem találni hasonlóan kimagasló teljesítményt! Barna Viktor ugyanis általában hármasával nyerte a világbajnoki címeket: az egyéni- és a csapatversenyen kívül valamelyik páros számban is győzni tudott. Ha pedig a csapatverseny döntőjét elbukták a magyarok (1932-ben erre is volt példa), Barna mindkét páros számot megnyerte.

 

Barna Viktor, az újító

 

Hogy mi volt a titka? Korabeli asztalitenisz-tudorok véleménye szerint Barna fölénye – istenáldotta tehetségén kívül – elsősorban a sportág technikai fejlődésének volt köszönhető. Ebben a korszakban a parafaütő már háttérbe szorult a játékot forradalmian megújító gumiütővel szemben, amelyet mintha neki találták volna ki. Kezdetben a tenyeres volt a legnagyobb erőssége, de ő alkalmazta először a villámfonákot. Némi képzavarral élve, szinte zenélt kezében az ütő. Ugyanakkor folyton újított: újabb és újabb gumiütő-borításokat talált ki, ezzel teljesen kiszámíthatatlanná vált a stílusa. Nem lehetett ellene sikeresen felkészülni, mindig és mindenkinek tartogatott valami meglepetést.

 

Sokan úgy tudják, hogy a Wembley „bevétele” a legendás magyar aranycsapat érdeme. Nos az 1953. november 25-én lezajlott évszázad mérkőzése előtt már egy magyar sporthős végrehajtotta ezt a bravúrt. Az 1935-ös londoni asztalitenisz-világbajnokságról van szó, amelyet a Wembley-stadionban bonyolították le. Korábban már írtuk, hogy Barna Viktor általában hármasával nyerte a világbajnoki címeket. Ezúttal kicsit túlteljesítette a penzumot: győzött egyesben, férfi párosban, vegyes párosban, és természetesen ő nyújtotta a legjobb teljesítményt a világbajnok magyar csapatban is. A Wembley első magyar hőséről némi öniróniával jegyezték meg a házigazda angolok: kész szerencse, hogy a női számokban nem indulhatott el!

 

Victor Barna, hontalan

 

Még ugyanebben az évben, sikerei csúcsán, Franciaországba költözött, majd 1938-ban Angliában telepedett le. Mégis, még jó néhány évig magyar színekben versenyzett. Külön magyar abszurd, hogy hazája nem engedte meg, hogy a zsidó származású magyar fiú magyar színekben vegyen részt az 1939. évi kairói világbajnokságon! A Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség engedélyével azonban hontalanként mégis elindulhatott. A „renitens“ Barna Viktor itt szerezte utolsó világbajnoki címét – férfi párosban. A II. világháború után angol színekben (Victor Barna néven) még egészen 1956-ig versenyzett, és begyűjtött egy világbajnoki ezüst- és nyolc bronzérmet is.

 

Visszavonulása után a sportág utazó diplomatája lett, aki állandó újításaival (új labda- és ütőtípusok) a sportközélet megbecsült személyiségévé vált. Három kontinensen tanított, bemutatókat szervezett, szakkönyveket írt. Egyik üzleti útja során Peruban halt meg. A sportág elsősorban Mr. Table Tennis-nek köszönhetően vált pingpongból asztalitenisszé.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Tanulmány

Megjelent: Hősök. Akik a nemzetért éltek haltak. (Bp., 2010)

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője