Béres József
(1920. február 7. Záhony, Ung vármegye – 2006. március 26. Budapest): mezőgazdasági mérnök, rákkutató.
A kecskeméti kertmunkásképző iskola befejezése után a kassai gimnáziumban kezdte meg középiskolai tanulmányait. 1943-ban azonban behívták frontszolgálatra; miután bal karja és válla megbénult, 1945-ben hazatért. Két évig hadigondozott volt, és kertészként dolgozott, egyúttal a nyíregyházi gimnáziumban érettségi vizsgát tett. 1954 márciusától a kisvárdai mezőgazdasági gépállomás laboratóriumának vezetője lett, 1965-ben a gödöllői Agrártudományi Egyetemen megszerezte a mezőgazdasági mérnöki oklevelet. Teichmann Vilmos, a neves növénynemesítő hívására 1964-ben a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kisvárdai telepére került, ahol elsősorban burgonyanemesítéssel és a burgonyanövény romlásával kapcsolatos fizikai tényezőkkel foglalkozott (ebből a témából védte meg doktori értekezését 1968-ban).
Kutatásai közben figyelemre méltó orvostudományi ismeretekkel vértezte fel magát, és arra a meglepő következtetésre jutott, hogy a burgonyabetegségekkel kapcsolatos megfigyelései hasonlóak az emberi immunrendszer betegségeihez. Béres József kutatómódszere teljesen újszerű volt. Nem a genetikai tényezőkből vagy a szervi elváltozásokból indult ki, hanem abból, hogy milyen nélkülözhetetlen tényezők hiányoznak ahhoz, hogy az immunrendszer megfelelő választ tudjon adni az őt ért támadásokra. Sikerült meghatároznia azoknak a nyomelemeknek a körét, amelyek szerepet játszanak a szervezet normális anyagcsere-folyamatainak és jól működő immunrendszerének fenntartásában. Felfedezte, hogy helytelen az a bevett módszer, hogy betegségeket – egy-két nyomelem hiányával értelmezve – az adott elem egymagában, sokszor túlzásokba vitt adagolásával kezelnek. Úgy vélte, hogy a szervezet érzékeny belső egyensúlyát nem szabad felborítani: a nyomelemeket együttesen, komplex módon és megfelelő mennyiségben kell alkalmazni.
Béres József 1972-ben készítette el nyomelemeket tartalmazó, immunrendszert erősítő cseppjét, amellyel először agydaganatban szenvedő húgát gyógyította meg. A feltalálót a szenzációs gyógyulás után sorra keresték fel a rákbetegek, ám az újabb sikeres gyógyulások ellenére az orvostársadalom kétkedve fogadta eredményeit. 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás alá került. Munkahelyét felforgatták, kutatási naplóját és kísérleti anyagait elkobozták. A meghurcolt kutató mellett kiállt – többek között – Illyés Gyula, Nagy László, Ratkó József költők, Kósa Ferenc filmrendező és a pártvezetők közül mindenekelőtt Pozsgay Imre. A Legfőbb Ügyészség 1976 márciusában megszüntette a bűnvádi eljárást Béres József ellen, mégis több év kellett ahhoz, hogy a Béres Cseppet szabadalomként bejegyezhessék (176202-es lajstromszámon, 1980-ban). A hatalom viszonya azonban csak az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset után változott meg a Béres Cseppel szemben. Béres József, szovjet kérésre, ötezer üveg cseppet szállított a Szovjetunióba, és hatszáz fős sugárfertőzött betegnél az orvosok jelentős javulást tapasztaltak…
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Életút
Megjelent: nevpont.hu 2020
Aktuális havi évfordulók
Berzsenyi Dániel
költő
Bessenyei György
író, költő, politikus
Hajós Alfréd
építészmérnök, úszó, labdarúgó, sportújságíró
Ila Bálint
történész, levéltáros
Jakab Elek
történész, levéltáros
Foglalkozások
politikus (653), orvos (571), író (435), történész (353), jogász (318), irodalomtörténész (278), újságíró (261), szerkesztő (260), műfordító (220), pedagógus (202), költő (181), közgazdász (177), nyelvész (162), gépészmérnök (161), biológus (139), festőművész (120), vegyészmérnök (115), kémikus (111), római katolikus pap (110), mezőgazdasági mérnök (104), matematikus (97), művészettörténész (93), levéltáros (89), muzeológus (88), fizikus (85)