Bod Péter: Magyar Athenas
Bod Péter: Magyar Athenas

2021. február 26. Péntek

Bod Péter: Magyar Athenas

Az első magyar lexikon és az első magyar akadémia


„A magyar leksikont irtam Hévizen, melyet elsőben nyomtattatott ki kegyes pátronám, gróf Bethlen Kata aszszony őnagysága, néhai Széki Teleki József úrnak istenfélő özvegye, Kolozsváratt 1746-dik esztendőben 4 részben.“

(Bod Péter önéletírása)

 

 

A lexikon szó mai értelmében ‘valamilyen logikai rendben, általában betűrendben összeszedett egyetemes, vagy szakmai ismerettárat’ jelent. A szó etimológiailag a latin lego ‘beszél, szavakat mond’, illetve a legsis ‘beszéd’ szóval függ össze, sőt az ige eredeti jelentése ‘összegyűjt, összeszed’ és ‘kiszemel, kiválaszt’ volt. Nyilván, ha valaki valamilyen rendben kiválasztja és összegyűjti a szavakat, az előbb-utóbb szépen fog beszélni. A szép beszédet pedig elősegíti, ha kigyűjtjük, kiválogatjuk a megfelelő szavakat. Vagyis az első „lexikonok” szószedetek, szótárak, ‘elrendezett szavak’ voltak, a lexikon szó még sokáig ‘szótárat’ és nem ‘ismerettárat’ jelentett.

 

Az első magyar lexikon, azaz „szószerző könyv“, vagyis ‘szószedet’, amely címében is viselte ezt a kifejezést, Bod Péter Szentírás értelmére vezérlő magyar leksikon (1746) című műve volt. Bod Péter a Szentírás könnyebb megértésére szolgáló művet állított össze. Az első magyar „leksikon“ közvetlen előzményének Kőrösi Mihály Az új testámentumra mutató tábla (1739) c. műve tekinthető. Kőrösi az Újszövetségben található „majd minden dolgokat“ (közel ezer szót és kifejezést) betűrendben csoportosította. Kőrösi azonban minden magyarázat nélkül csak azt a célt tartotta szem előtt, hogy műve nagy könnyebbségül szolgáljon az olvasónak, aki a szent könyveket forgatni kívánta. Kőrösi munkája egy „szótábla“, vagyis ‘szógyűjtemény’, azaz ‘tárgymutató’, amely csak tájékoztatni, segítséget nyújtani kívánt. Bod Péter műve viszont magyarázni, kifejteni és megvilágosítani akarta a bibliai példabeszédeket. A „leksikon“ 657 betűrendbe szedett bibliai kifejezést magyarázott, megmutatva a rájuk vonatkozó paralelhelyeket is.

 

Az első magyar „leksikon“, a szótár és egy különleges művelődéstörténeti könyv sajátos keveréke. Bod Péter kigyűjtötte a legfontosabb bibliai szavakat és kifejezéseket, megmagyarázta a szavak jelentését, felismerte a szentírásban levő frazeológiák jelentőségét. A „leksikon“ mégis több lett, mint egy szótár, mert a szavak magyarázatához kis históriai hátteret is közölt, ill. a címszavakhoz hozzáfűzte – oktató szándékkal – saját protestáns értelmezéseit.

 

 

„…mert Athenasban laktanak régen a bölcs emberek, akik Görögországban nevezetesek voltanak. Egybehívtam én is [mindazokat] akik Magyarországban, s Erdélyben voltanak, hogy csináljanak egy Athenast…”

(Bod Péter: Magyar Athenas, 1766)

 

 

Az akadémia szó mai értelmében ‘tudós társaságot, kiemelkedő tudósokból álló nagy tekintélyű intézményt’, illetve ‘felsőfokú képzést nyújtó oktatási intézetet’ jelent. A szó görög eredetű, az elnevezés a közelebbről nem ismert Akadémosz hérosz nevéből ered. Platón, az ókor egyik legnagyobb filozófusa megvásárolta az Athén közelében lévő Akadémosz hérosz ligetét, ahol megalapította híres iskoláját, az Akadémiát, az első tudós társaságot, amely egyúttal „oktatási intézet“ is volt.

 

Az első magyar tudós társaság megalapítását Bod Péter, Árva Bethlen Kata udvari bibliotékájának és a nagyenyedi kollégium könyvtárának rendezője vetette fel egy, 1756. szeptember 20-án kelt, Ráday Gedeonhoz írott levelében. A tudós „bibliotékárius“ ötlete csak első olvasatra tűnik szokatlannak. Végül is Bod Péter ismerte a kor legjelentősebb személyiségeit, folyamatosan gyűjtötte a nagyasszony halála után összeolvadó két könyvtár számára a legfontosabb magyar nyelvű munkákat. Természetesnek tűnik, hogy azok, akik egymással leveleznek, akár szorosabb baráti vagy szakmai (tudományos) kapcsolatokra is vágynak, ehhez pedig egy társaság keretei tűntek a legmegfelelőbbnek. A nagytudású „reformáta“ azonban nemcsak egy akadémiát kívánt létrehozni, hanem azt is javasolta, hogy gyűjtsék össze a korabeli grammatikákat, s az addigi sokféle nyelvkönyvekből állítsanak összes egy egységes, minden „pennás ember” által használatos magyar nyelvtant. Azt is javasolta, hogy gyűjtsék össze az addigi összes magyar nyelvű históriát és „szépéneket”, s adják ki őket újra. Vagyis Bod Péter a magyar nyelv védelmére felállítandó tudományos intézetet szeretett volna megszervezni, amelynek egyik legfontosabb feladata egy egységes magyar nyelvtan, valamint egy egységes magyar nyelven megírandó magyar történet lett volna! Ezzel pontosan meghatározta az évtizedekkel később megalakuló Magyar Tudós Társaság első feladatait.

 

Az első magyar tudós társaság megalapítását először felvető Bod Péter összegyűjtötte és lajstromba szedte kora legjelentősebb magyar nyelvű munkáit, majd célul tűzte ki, hogy ezek a szerzők egy tudós társaságot alkossanak. A tudós „bibliotékárius“ ugyanis nemcsak könyveket gyűjtött, hanem – a korra nem jellemző, szokatlan módon – igyekezett összeállítani a művek szerzőinek életrajzát, nem megfeledkezve a munkák keletkezési körülményeiről sem. Árva Bethlen Kata nagyasszony tudós könyvtárosának az első magyar akadémiát nem sikerült létrehoznia, ám vállalkozása mégsem volt eredménytelen. Kortárs és elhalt tudósok virtuális akadémiája ugyanis mégiscsak megvalósult az első magyar életrajzi lexikon, a Magyar Athenas lapjain.

 

 

„Arra avégre intéztetett ez az írás, hogy a két Hazában: Erdélyben és Magyarországban az előtt élt tudós embereket, kivált akik valami Világra botsátott Munkájok által emlékezeteket fenn hagyták, régi el-takartatott, megavult hamvakból meg-elevenítse, és újjonnann világra hozza. Másfelől nemzete becsületéért, tudományos hírnevének öregbítéséért szállt síkra, és ennek a szívből fakadó belső parancsnak az eredménye aMagyar Athenas.

(Bod Péter: Magyar Athenas, 1766)

 

 

Az első magyar életrajzi lexikon, a Magyar Athenas 528 írót és 55 „nevetlen könyvet“ ismertetett. Az egyes írók adatait betűrendben közölte oly módon, hogy először a szerző életútját mutatta be, majd munkái következtek megjelenésük időrendje szerint, amelyet Bod Péter személyes megjegyzései egészítettek ki. Bod Péter felismerte a ma is példamutató közlési fegyelmet (alapadatsor + életrajz + értékelés + bibliográfia) és ezt a módszert igyekezett valamennyi címszaván következetesen végigvinni. A nagytudású könyvtáros szinte minden szócikkét személyes észrevételeivel egészítette ki, Szerb Antal szerint, művének báját éppen anekdotái adják. Mivel a legtöbb szerzőjének könyve Bethlen Kata könyvtárában is helyet kapott, vagy ha nem, hát más úton-módon Bod Péter kezébe került a kötet (s azt ő „illő módon“ el is olvasta) óhatatlanul is hozzáfűzte megjegyzéseit. Vitatkozott a szerzővel, dicsérte, avagy elmarasztalta az írást, bizony még az is megesett, hogy – horribile dictu! – ócsárolta a neki nem tetsző „pápahitűt“. A Magyar Athenas megkapó anekdotái vagy harsogó ítéletei miatt a művet nemcsak az első életrajzi lexikonnak, de az első magyar irodalomtörténeti műnek is tarthatjuk.

 

Az athenas szó a mai magyar nyelvben nem használatos. A Bod Péter által ismertté váló fogalom görög eredetű, s Athén város nevével, az pedig Pallasz Athénével, a bölcsesség, a tudás istennőjével függ össze. Bod Péter a szót ‘tudós társaság, kiemelkedő tudósokból álló nagy tekintélyű intézmény’ jelentésben használta. A nagytudású „bibliotékárius“ az akadémia szót még csak ‘felsőoktatási intézet’ jelentésben ismerte, a tudós társaság elnevezésére egy másik, klasszikus hangzású szót alkotott.

 

Bod Péter az Erdélyben és Magyarországban élt tudós embereket akarta „előszámláltatni”, s közülük is elsősorban csak azokat, akik valamilyen írást maguk után hagytak. Azoknak az írásait „szedegette össze”, akik nagy ékességére voltak a magyar nemzetnek, bár előfordult, hogy idegen országban éltek, mégis magyarnak tartattak.

 

Bod Péter életében először megjelent műve az első magyar „leksikon”, utoljára kiadott könyve pedig az első tudós társaság tagjait számba vevő Magyar Athenas volt. Akár szimbolikus is lehet, hogy ez a hihetetlenül gazdag életmű az első magyar nyelvű „leksikonnal” kezdődik és a magyar szellemi életet teljességre törekvően bemutatni kívánó akadémiai lajstrommal, az első magyar életrajzi lexikonnal zárul.

 

Bod Péter a Magyar Athenasban azt is elárulta, hogy közel húsz évig gyűjtötte lexikona anyagát. Vagyis rögtön a „leksikon” munkálatainak befejezése után (1746) hozzálátott a Magyar Athenáshoz (1766), és azt szinte haláláig javítgatta, pontosította. Életpályája tehát átível „leksikontól” lexikonig.

 

 

A Névpont – www.nevpont.hu – legújabb írásával az 1712. február 22-én született Bod Péterre, a 270 éves első magyar „leksikonra“ és a 250 éve megjelent Magyar Athenásra emlékezett. Kék virág a nagytudású „pennás ember“ emlékének.

 

Bod Péterről és az első magyar lexikonokról az alábbi linkeken olvashatnak:

http://www.nevpont.hu/view/11184 és http://www.nevpont.hu/view/11268

 

A kép forrása:

 

http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=46732

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Tanulmány

Megjelent: nevpont.hu 2016