Gábor Dénes és az aeroplán körhinta
Gábor Dénes és az aeroplán körhinta

2021. március 9. Kedd

Gábor Dénes és az aeroplán körhinta

Az első találmány


A család a terézvárosi Bulyovszky utcában (ma: Rippl-Rónai József utca) lakott. Szombat délután, a csendes, hosszú ebéd után, a kor szokásának megfelelően, a kiválóan tanuló legidősebb kisfiút, a cselédlány elkísérte a Városligetbe. Bizony, egy tízéves kisfiú számára sok látnivaló akadt volna az állatkertben: sajnálatos módon azonban már évek óta zárva tartott a főváros fő látványossága. A cselédlány azonban jól ismerte a ligetet, jól tudta, hogy a lezárt kerítésen át is lehetett látni békésen legelésző hosszúnyakú zsiráfokat, árnyékban hűsölő egy- és kétpúpú tevéket, kergetőző oroszlánkölyköket, nem szólva a különleges tollú, káprázatos tolldíszekkel ékeskedő, egzotikus madarakról. Ha pedig a fiatalember már megunta a kukucskálást, biztos lehetett benne, hogy Julcsa elviszi őt egy még érdekesebb helyre, a mutatványosok közé.

 

 

Így történt ez ezen a szép őszi napon is, 1910. október 8-án. Nemsokára megérkeztek a cselédlány által már nagyon várt vurstliba, amely – ellentétben az állatkerttel – tárva-nyitva állt, és ahol Julcsa nagyokat szállhatott és sikonghatott egy különleges gépen, amelyet ringlispílnek is hívtak. A hatalmas piros ponyva olyan volt, mint egy égig érő sátor, ahonnan messze repültek a mókás figurákban vidáman dülöngélő emberek. A repülő fülkékben – akárcsak az állatkertben: tevék, oroszlánok, hatalmas madarak – szabadnapos kiscselédek, mindeneslányok, inasok, kocsislegények múlatták az időt, egyre gyorsabban pörögtek, forogtak, akárcsak az aeroplánok, ám nem ijedt meg senki, hisz a kerék felemelkedett ugyan, de elszállni mégsem tudott, mindig visszatért a körhintadobogóra.

 

 

Itt találkozott a kis cselédlány titkos udvarlójával, a kimenőnapos, nagybajuszú bakával, akivel „körhintázás“ után odaült még Helfgott bácsi masinája elé is, hogy „örökre“ lefotografálja magát, esetleg bebújtak egy papírmasé automobilba, vagy megtekintettek egy új „világszenzációt“ legutóbb épp a nevezetes törpeszínházat. Régi szövetség volt ez a kisfiú és a kis cselédlány között: titkos állatkerti állatnézés után titkos légyott a vurstliban. Ezen a napon azonban valami más is történt: váratlanul, a liget fölött, berregve elsuhant egy repülőgép, amely nem hasonlított egyetlenegy egzotikus tollú madárra sem, sőt a repülő hinta állatfiguráitól is eltért. A kisfiút lenyűgözte ez az újfajta gépmadár, s ahogy felkapta fejét, meglepődve látta, hogy a gépet egy pilóta vezeti, akinek olyan lobogó piros sálja volt, mint a legcsodálatosabb madártoll vagy a legfantasztikusabb körhintasátor-ponyva! A kisfiú hirtelen sarkon fordult és hazarohant. Julcsa nem tudta, hogy mi ütött ebbe a gyerekbe, ám sokkal jobban megijedt, mintha egy körhintafigurában váratlanul mégis csak elrepült volna.

 

 

Mire a kis cselédlány elképedt lovagját otthagyva hazaért, a kisfiú már egy rajzot mutatott neki. – Nézd Julcsa, mit találtam fel! – és a kisfiú büszkén mutatott egy kockás füzetlapot. A rajzon kis aeroplánok keringtek, mindegyiken elektromos motor hajtotta a propellert. Az árbochoz csatlakozó drótkötél nem engedte elszállni a gépmadarat, csak körbe-körbe járt, ha pörgött a légcsavar. – Ezek valódi, kétszemélyes gépek, olyanok, amelyek a liget fölött köröznek, s amelyek közül egyet ma is láttunk! Meglátod, ha a találmányomat elfogadják, ilyen géppel körözhetsz majd te is az embereddel! – lelkendezett tovább a kisfiú.

 

 

Este, az édesapa, Gábor Bernát – a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. főkönyvelője – aki előtt természetesen nem volt ismeretlen a szombat délutáni séták valódi célja, ezúttal tényleg meglepődött. Átnézte legnagyobb fia rajzait, majd segített megfogalmazni a találmány lényegét, a több, kisebb méretű, különféle típusú és személyek befogadására alkalmas aeroplánokból álló körhinta működésének leírását. A kisfiú első találmánya 1910. október 8-án, szombaton megszületett, 1911. november 14-én, kedden pedig szabadalmi oltalmat is nyert.

 

 

Gábor Dénes magyar fizikus, villamosmérnök, a holográfia feltalálója, az MTA tagja. Összesen hatvanegy találmánya közül az első, az aeroplán körhinta volt. Hatvanegy találmánya közül az első bejelentése után éppen hatvanegy évvel, 1971. október 8-án, pénteken, már Nobel-díjasként nyilatkozhatott.

 

 

A Névpont – www.nevpont.hu – ezúttal az 1979. február 9-én, Londonban elhunyt, de a magyarságát soha meg nem tagadó Gábor Dénesre, a holográfia feltalálójára emlékezett.

 

Kékvirág a Nobel-díjas Gábor Dénes emlékének.

 

Az alábbi linkeken olvashatnak Gábor Dénesről:

 

http://www.nevpont.hu/view/4682

http://www.nevpont.hu/view/11934

 

 

A képen az idős tudós látható, a kép forrása:

 

 

http://kolozsvariradio.ro/wp-content/uploads/sites/12/2015/03/G%C3%A1bor_D%C3%A9nes.jpg

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Esszé

Megjelent: nevpont.hu 2018