Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

2022. november 27. Vasárnap

Gerevich Aladár

A legeredményesebb magyar olimpikon


Egy jóslat

 

Mindene megvan ahhoz, hogy igazi világklasszis legyen: fiatalság, pompás fizikum, remek technika! Különösen a fizikuma olyan, amilyet még sosem láttam – nyilatkozta róla az egyik legnagyobb ellenfele, az olasz Nedo Nadi 1931-ben, amikor Gerevich Aladár még egyetlenegy olimpiát sem nyert. Még azt is megjósolta, hogy az alig 21 éves fiatalemberből a világ legjobb kardvívója válik! A prófétai jóslat beteljesedett, azt azonban valószínűleg nemcsak az olasz klasszis nem sejtette, hogy Gerevich még 1960-ban, közel harminc év múlva is a csúcson lesz.

Minden idők legeredményesebb magyar olimpikonja Jászberényben született, majd apjánál, idősebb Gerevich Aladár vívómesternél Miskolcon kezdett el vívni. A jónevű vívómester, miután felismerte fia tehetségét és saját korlátait, igyekezett a legjobb körülményeket nyújtani fiának. Ez az 1920-as években természetesen az olasz, de szívében magyar Italo Santellit jelentette, aki a millenniumi vívómesterverseny megnyerése után Magyarországon telepedett le.

 

Kardélen a világ – először

 

Szakértők szerint minden idők legerősebb kardcsapata az 1932. évi magyar válogatott volt. Ebbe a Piller György, Kabos Endre, Petschauer Attila vezényelte társaságba tudott bekerülni Santelli mester legkedvesebb tanítványa. A Los Angeles-i olimpia vívóversenyeit az erre teljesen alkalmatlan Állami Fegyvertár üvegtetős épületében rendezték meg. A magyar csapat az előcsatározások során szinte pillanatok alatt kardélre hányta Dániát (15:1) és Mexikót (14:2), a lelkes amerikai házigazdák amatőr társulata sem okozott gondot (13:3). Ezután minden idők legnagyobb olasz veresége következett: a talján pengeforgatók 9:2 után feladták a reménytelen küzdelmet. Az utolsó, Lengyelország elleni viadal végeredménye a dán meccset hajazta (15:1). A sportág történetének legnagyobb fölényével lett olimpiai bajnok a magyar válogatott, benne a 22 éves bankhivatalnok Gerevich Aladárral, aki 16 csörtéjéből 14-et megnyert!

Gerevich Aladár természetesen tagja volt az 1936. évi berlini bajnokcsapatnak is, ám az 1940. évi és az 1944. évi ötkarikás versenyek a II. világháború miatt elmaradtak. A magyarszívű Maestro Budapest ostroma alatt halt meg, tanítványai egy kiskocsin húzták ki a temetőbe…

 

Az „utánpótlás-győzelmek”

 

Ma már szokatlan, de az olimpiai vívóversenyeket régebben a csapatküzdelmekkel kezdték. Így volt ez 1948-ban, Londonban is, a II. világháború utáni első nyári olimpiai játékokon. Az angol fővárosban 18 ország jelentkezett a kardcsapatversenyre, s a nagy esélyes magyarok rögtön a középdöntőben kezdtek. Méghozzá nagyszerű hangulatban, hisz Gerevich örömhírt hozó táviratot kapott: Palkó megérkezett! A későbbi világbajnok Gerevich Pál születése igencsak feldobta a magyar csapatot. Könnyedén lelépték a sportágban egzotikusnak számító Argentínát és Egyiptomot, illetve az akkor még lényegesen gyengébb vetélytársat, Lengyelországot. Miután a néhány magyar emigráns vívóval (George Worth-Voittitz, Nyilas Tibor) erősödött amerikaiakat is legyőzték, a szokásosnak nevezhető olasz döntő következett, a hagyományos magyar végkifejlettel.

Gerevich immár háromszoros olimpiai bajnokként kezdte el a játékok utolsó előtti napján a kard egyénit. Az egyéni versenyben három magyar kardozó indulhatott, s a csapatban legjobb teljesítményt nyújtó Berczelly Tibort az az ismeretlen mexikói Oliva verte meg, aki korábban, a csapatversenyek során már Gerevichet is legyőzte. Más veresége azonban a fia születése miatt szárnyaló Gerevichnek már nem volt. A hatos döntőben mindenkit legyőzött, az örök rivális Kovács Pált például 1:4-es hátrányból. 1948. aug. 13-a egyébként a magyar sport igencsak jeles napja volt. Először fordult elő, hogy Magyarország egy napon négy olimpiai bajnoki címet ünnepelhetett: Gerevichen kívül győzött még két ökölvívó: Csík Tibor és Papp László, valamint a tornász Pataki Ferenc.

 

Gerevich Rómái

 

Gerevich Aladár szeretett vívni Rómában, bár az 1955-ös világbajnokság kardcsapat-döntőjében ezt nem lehetett észrevenni. Nem érezte a távolságot, sem védekezni, sem támadni nem tudott, az ellenfelei akkor és ott szúrták meg, ahol csak akarták. Haza kell zavarni az ilyen öreg vívót – vélekedtek, akik a Palazzo dei Congressiben végignézték produkcióját

Gerevich mégis szeretett vívni Rómában. Ugyanis másnap, az egyéni versenyben mintha kicserélték volna: ellenfelei, ahogy pástra léptek, szinte már mehettek is kezet fogni vele a vesztes asszó okán. Szenzációs vívással, veretlenül lett egyéni világbajnok, a vívás történetének egyik legnagyobb fölényével.

Harmadszorra mondjuk, Gerevich szeretett vívni Rómában. Ötven évesen, 1960. szept. 10-én, egy szombati napon a római olimpia kardcsapat döntőjében búcsúzott a sportvilágtól. A magyar válogatott az elődöntőben a hazai pálya minden előnyét élvező olaszokat győzte le, majd a döntő következett Lengyelország ellen. Hol volt már az az időszak, amikor a lengyel válogatott könnyedén elintézhető volt? A Pawlowski által vezényelt csapat épp egy évvel korábban, a budapesti világbajnokságon leckéztette meg a házigazdákat! S most, a római döntőben is pillanatok alatt 3:0-ra elhúzott. Aztán a balkezes Horváth Zoltán győzött, s elindult a magyar henger: a végeredmény 9:7 lett Magyarország javára.

 

A sporttörténelem egyik legkülönösebb eredményhirdetése volt a római. Gerevich Aladár 28 évvel első győzelme után hetedszer is megkoronáztatott. A döntő legjobbja, Horváth Zoltán, illetve Mendelényi Tamás 1932-ben még nem élt, a csapat egy másik tagja, Delneky Gábor pedig épp a Los Angeles-i olimpia évében született…

 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Tanulmány

Megjelent: Hősök. Akik a nemzetért éltek haltak. (Bp., 2010)

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője