Hajós Alfrédról, újra
Hajós Alfrédról, újra

2021. február 27. Szombat

Hajós Alfrédról, újra

Néhány észrevétel és kiegészítés Nyáry Krisztián Hajós-bejegyzéséhez


1. Guttmann Arnold, azaz Hajós Alfréd az épülő új Országház közelében lévő Scholtz-féle dunai uszodában tanult meg úszni (Ruzich János úszómestertől, 1882-ben). Apja balesete és Hajós úszótudása között nincs összefüggés, már kisgyermekkorában remek úszó volt. Egyébként mind az öt Hajós-fiú úszott, Hajós Henrik az 1906-os ún. rendkívüli olimpián győztes magyar váltó tagja volt.

 

 

2. A Guttmann Arnoldnak született Hajós Alfrédot érettségije évében, 1895-ben a Markó utcai gimnázium tanulójaként tiltották el a sportolástól. Hajós álnéven versenyzett, Hajós „családnevét” úszás iránti szeretete, Alfréd utónevét, az ártatlanul meghurcolt Dreyfus kapitány miatt vette fel. A műegyetemen is Guttmann Arnold volt, csak 1906-ban vette fel sportnevét. A József Műegyetemen egyébként építészmérnöki és nem építőmérnöki oklevelet szerzett.

 

 

3. Az olimpián az úszóversenyeket ún. derbirendszerben bonyolították le, amelynek lényege, hogy a két rövidebb távon győztes versenyző újra nekiáll, hogy a hosszú távon eldöntse, ki a jobb? Vagyis, az athéni olimpián, 500 méteren nem is indulhatott el, mert a 100 méter célba érkezése után, rögtön rajtolt a középtávú verseny. (A derbirendszertől eltérően azonban valamennyi táv győztese bajnoki címet szerzett).

 

 

4. Hajós Alfréd úszósikereit az ún. magyar tempónak, azaz a váltott karral történő, lábmunka nélküli úszásnak köszönhette. Pontosabban Hajós módosított a magyar tempón: a karok csapásával egyidejűleg csekély lábmozgást, bizonyos egyensúlyozó mozdulatokat is végzett. Valójában Hajós a kallózás ősét, az ún. kétütemű kallót valósította meg!

 

 

5. Dáni Nándor és Kellner Gyula atléták aligha lehettek Hajós iskolatársai: hét évvel voltak idősebbek nála. Hivatalos magyar bajnok Hajós Alfréd nem lehetett, mivel ilyet, az 1890-es években, még nem rendeztek. A versenyeket ugyanis szintén derbirendszerben bonyolították le, de a program végén megrendezett verseny győztesét nem tekintették országos bajnoknak (ez vonatkozott az „Európa-bajnokságként” meghirdetett hasonló versenyekre is Bécsben és Berlinben).

 

 

6. Az első magyar olimpiai bajnok úszásban mindössze három évet versenyzett: 1894-ben, 1895-ben és az olimpia évében, 1896-ban. Első jelentős versenye az 1894-es margitszigeti nemzetközi verseny volt, amelyet a nemzetközi demográfiai kongresszus tiszteletére rendeztek meg.

 

 

7. Az olimpiai versenyeken Hajós Alfréd a BTC anyagi segítségével vett részt, ezért az olimpia után átlépett ebbe a klubba, ahol viszont nem volt úszószakosztály. Hajós gyorsaságát kihasználva előbb rövidtávfutó volt, majd az első magyar futballcsapatban szerepelt.

 

 

8. Végül a téves adatok végső forrása minden bizonnyal Hajós Alfréd visszaemlékezése, amelyet azonban a nagy beteg bajnok helyet Földes Éva írt és szerkesztett, az ott szereplő anekdoták is vélhetően a sporttörténész hölgy leleményei.

 

Életéről és a korabeli úszóversenyekről részletesebben itt olvashatnak: http://nevpont.hu/view/11306

 

és a Facebookon: https://www.facebook.com/nevponthu/photos/a.611334225610386.1073741828.610737012336774/823848384358968/?type=1&theater

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Esszé

Megjelent: nevpont.hu, 2016