Ilyen a boksz!
Ilyen a boksz!

2025. február 11. Kedd

Ilyen a boksz!

Lőrincze Lajos emlékére


Érdekes nyelv- és szótörténeti barangolásra hívom az Olvasót, amelyből talán az is kiderül, hogy mi köze van a puskának a bokszhoz?

 

 

1. A puska szavunk szláv eredetű, a szláv szó pedig valószínűleg a régi német Büchse szó átvétele. A német szó eredetileg ‘dobozt’ jelentett, a kora újkorban a kővető gépek egyik alkatrészét hívták így, amely nagyon hasonlított egy dobozra. Később a puska szó jelentése átvette az egész lőfegyver elnevezést, amely a magyarban elsősorban kézi lőfegyvert jelentett, az oroszban és más szláv nyelvekben pedig mind a mai napig így hívják az ágyút!

 

 

2. A német Büchse szó a latin buxis szó átvétele, amely szónak volt pyxis alakja is. Ebből származik a magyar nyelvben már csak ritkán használt pikszis szó is. A pikszis szó a magyar nyelvben további jelentésmódosuláson ment át, olyan kis dobozt, szelencét jelentett, amelyben az ember a leginkább féltettebb dolgait tartotta. Innen ered az a kifejezés, hogy benne van a pikszisben, vagyis becsben áll, nagyon vigyáznak rá!

 

 

3. A német Büchse szónak egy jóval későbbi átvétele a nyelvjárásokból elterjedt, de az utóbbi időben már visszaszoruló buksza szó is, ami pénztárcát jelent. Ez a szó eléggé közismert, gondoljunk, csak a dagad a bukszája, vagyis gazdag kifejezésre. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a bukszus szó a puszpáng növény régies elnevezése, s mindkettő összefügg a latin buxis, ill. pyxis szavakkal! S mi köze van a bukszusnak a dobozhoz? A kővető gépek első „dobozait” a puszpáng növényből készítették!

 

 

4. Az angol box szón első ránézésre is látszik, hogy a latin bukszis szóval függ össze. A szó szintén ‘dobozt’ jelentett, mivel az első kemény, strapabíró „útidobozokat” szintén puszpángból készítették. A dobozba azonban csomagoltak is valamit ebből fejlődött ki a szó újabb jelentése az ‘elkülönített rész’ A boksz szó ezen jelentése a magyar nyelvben is megvan, boksznak hívják a nagyobb helyiségben elkülönített fülkét, ill. rekeszt.

 

 

5. A modern ökölvívás a XVIII. századi Angliában született meg. A derék britek jó néhány korsó sör elfogyasztása után, bizony nem ritkán összeverekedtek. A pubokban idővel külön részt alakítottak ki a verekedni kívánó polgároknak, ezek voltak a bokszok, ill. később a szó már magát a verekedés tényét is jelentette!

 

 

6. Természetesen az első „bokszolók” még puszta kézzel küzdöttek, később azonban feltalálták a négy bütykös gyűrűszerű részből és fogantyúból álló bokszert, tkp. a mai bokszkesztyű ősét, s nem sokkal később, a szabályok rögzítése után feljegyezték az első hosszú szárú alsónadrágot, a szintén bokszernek nevezett ruhadarabot!

 

 

7. Mivel a bokszolók erőteljes fizikummal rendelkező emberek, erejüket a felső tízezer nem csak sportolásra használta, igyekeztek – mai szóval élve – őrző-védő képességeiket is alkalmazni. A szó újabb jelentésmódosuláson ment keresztül, mert bokszernek hívják a Németországban az angol buldog keresztezésével kitenyésztett őrző védő kutyát, a bokszert.

 

 

8. Végül barangolásunkat fejezzük be az Egyesült Államokkal. Míg Európában a bokszerek gyakran a leggazdagabb emberek társaságában forgolódtak, az USA-ban a szó egy másik jelentése is kialakult. Amerikában a legszegényebb fekete fiatalok a legnagyobb utcákon egy-egy elkerített részen általában megalázó munkákat végezhettek. Ilyen volt pl. a leggyakoribb tevékenységük, a cipőpucolás is. Az USA-ban, a bokszer szó a fekete cipőpucoló-fiút jelentette. A boksz szó egyébként a magyar nyelvben is jelent cipőkenőcsöt, a bokszol kifejezés pedig azt is jelenti, hogy cipőt fényesít! 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Esszé

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője