Jedlik Ányos
Jedlik Ányos

2022. január 28. Péntek

Jedlik Ányos


 

 

(1800. január 11. Szimő, Komárom vármegye – 1895. december 13. Győr): fizikus, egyetemi tanár, akadémikus, bencés szerzetes.

 

Középiskolai tanulmányai után másod-unokatestvérével, Czuczor Gergellyel belépett a pannonhalmi Szent Benedek-rendbe, 1822-ben a pesti tudományegyetemen bölcsésztudori oklevelet szerzett, 1825-től a bencés rend győri líceumának, 1831-től a pozsonyi akadémiának rendes tanára. A pesti tudományegyetemen 1840-ben kinevezték a természettudományi tanszék professzorává.

 

A forradalom kirobbanása idején a bölcsészettudományi kar (ekkor ide tartoztak a természettudományok is) dékánja volt. Egyetemi tanári kinevezése után hozzáfogott Természettan című könyvének megírásához, amely csak 1850-ben jelenhetett meg. A szabadságharc leverése után közel tíz évvel a Magyar Tudós Társaság (azaz az MTA) művét természettudományi nagy jutalommal díjazta. Az 1858. december 15-én újra nagygyűlést tartó Akadémia azonban munkásságát máshogyan is elismerte. Csak két olyan tudós volt, akit ugyanazon a napon levelező és rendes taggá is megválasztottak: Arany János és Jedlik Ányos… Jedlik Ányos első ismert találmánya egy szódavízgyártó gép volt (1826), ennek alapján hozták létre az első magyarországi szikvízüzemet. A gép továbbfejlesztett változatát a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társulatának Nagygyűlésén mutatta be. A nevezetes előadás után hallgatóságát 1841-ben az általa készített savanyúvízzel kínálta meg.

 

Legjelentősebb eredményeit azonban az elektromosság területén érte el. 1827-ben ő állította elő a villamdelejes forgonyt (azaz az elektromágneses hatás alapján működő forgómotort), ezzel hat évvel előzte meg az első, gyakorlatban használt forgómotort. Később találmányát továbbfejlesztve megszerkesztette a villamos motorkocsi modelljét. Korán felismerte a villanymotor jelentőségét, a motorkocsin kívül még villamos targoncát is tervezett. Fénytani kutatásokkal az 1850-es évektől foglalkozott: különleges fényjelenségeket vizsgált. Ahhoz, hogy bemutathassa a fényelhajlás és az interferencia „tüneményeit” új optikai rácsokat tervezett. Kikísérletezte az üveglap legalkalmasabb bevonatát, megoldotta az üveg kémiai maratását. Az optikai rácsosztó gépének meghajtására fejlesztette ki egysarki villamindítóját (ezzel 1861-ben felfedezte a dinamóelektromos elvet, hat évvel előzte meg Werner von Siemens és Charles Wheatstone találmányait!). A gépet azonban nem áramfejlesztésre, hanem motornak használta – a rácsosztó gépe meghajtására… Tökéletesítette továbbá a Bunsen-elemeket: a két savat elválasztó kerámiahengert villamospapírral helyettesítette, a színelektródát platinadróttal tekercselte körül. Jedlik Ányos 1878. július 21-én vonult nyugalomba, katedrája élén utódja báró Eötvös Loránd lett. A Magyar Szabadalmi Hivatal emlékére 1996-ban Jedlik Ányos-díjat alapított.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Életút

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője