József Attila emlékére 1
József Attila emlékére 1

2021. június 23. Szerda

József Attila emlékére 1

A költő apja


„…hideg, szeles, novemberi estén kenyérért mentem a boltba. Visszajövet, a kapualjban, feketeszakállas, micisapkás ember állt utamba: – Jolán, nem ismersz meg? Én vagyok a papa.

A hangja apámé volt, de szakálla, sapkája, hosszú, soha nem látott kabátja, idegenné tették. … Úgy megijedtem tőle, hogy alig tudtam felelni kérdéseire: – Mit csinál a mama? Rosszat beszél-e róla? Mi hogy vagyunk?

Végül egy koronát nyomott a kezembe azzal, hogy az az enyém, de ne szóljak a találkozásunkkor a mamának!”

(József Jolán visszaemlékezése)

 

 

Iosifu Áron 1871. március 4-én született Féregyházán, Temes vármegyében (ma: Firiteaz, Románia, Banát tartomány, Újaradi járás). A költő apja 1900-ban magyarosította a nevét József Áronra, szülei, nagyszülei román zsellérek, pásztorok voltak, vagy a bánsági nagybirtokokon cselédeskedtek. Néhány évig Temesvárott élt, miután szappanossegédként felszabadult, az 1890-es évek elején gyalog Budapestre ment szerencsét próbálni. Meiszter Izidor Soroksári úti szappanfőző műhelyében helyezkedett el, néhány év múlva megismerkedett a Szabadszállásról felkerült cselédleánnyal, Pőcze Borbálával, aki ez időben szintén a Soroksári úton szolgált.

 

 

József Áron és Pőcze Borbála 1900 decemberében törvényesen is házasságot kötnek, a családfő először és utoljára főbérlőként szerepel az 1900. évi lakcímjegyzékben (a Soroksári út 36. alatt). A családfő fizetése már heti 12 forint, nemsokára, 1903. április 13-ától, már új munkahelyén, Gerstl Sándor szappanos üzemében dolgozik tovább, s talán még ebben az évben a család a Ferencvárosba, a Gát utcába költözött. Fia megszületéséig az apa sokat eljárt hazulról, kocsmázott, kártyázott, ám Attila megszületése után megváltozott. Idejét általában családjával és három kisgyermekével töltötte.

 

 

„A papa minden bizonnyal hiú volt. Fekete bajuszával sokat törődött. Vasárnaponként kiöltözött, nyakkendőt kötött. Mellényén keresztben aranylánc feszült, és kabátját úgy tárta szét, hogy a lánc szem előtt legyen. … Apánk vallásos is volt, gyakran járt görögkeleti templomban. Ha úrvacsorát vett magához, nekünk is hozott egy-egy kockát a szentelt kenyérből. Szocialista is volt. Tüntetett május elsején a többiekkel, s az első dal, amire megtanított, az a Marseillaise volt!”

(József Jolán visszaemlékezése)

 

 

József Áron 1908. június 30-ig dolgozott Gerstl Sándor szappanfőző üzemében, ekkor Craiovába utazott, ahol Apostol Eustratiu szappanosmester szolgálatába állt. Búcsúlevelében azt írta, hogy Amerikába szeretne menni, mert nem tud gyermekeinek kenyeret adni. Nem tudni mi történt, miért hagyta el családját a szappanossegéd édesapa, egyes feltevések szerint Romániából kedvező ajánlatot kapott, s talán úgy vélte, hogy egy craiovai nagyüzemben könnyebb az előrelépés, mint egy kis budapesti szappanfőző műhelyben. Ennek azonban ellentmondanak József Áron „amerikás” tervei.

 

 

József Áron sohasem látta többé családját, József Jolánnal történt váratlan találkozása – amelyről természetesen a nagylány beszámolt édesanyjának –azonban felzaklatta a „mamát”. A mama kereste, kutatta, látni akarta, beszélni kívánt az édesapával; járt a rendőrségen, a bejelentő hivatalban, az árvaszéken – sikertelenül. Sem ő, sem a rendőrség nem akadt nyomára.

 

 

József Áron sohasem jutott el Amerikába, Romániában újranősült (jóllehet Pőcze Borbálától nem vált el!). Mikor kérdezték tőle, hogy mi lett első feleségével, azt felelte, hogy kivándorolt Amerikába! Második felesége, Kiss Julianna később úgy emlékezett, hogy József Áron úgy tudta, fia nagy ember, ügyvéd lett Budapesten (talán Makai Ödönnel, vejével tévesztette össze). Második felesége, Kiss Julianna később úgy emlékezett, hogy József Áron haláláig őrizgetett egy közismert képet, amelyen a fiatal Pőcze Borbála látható három kisgyermekével: Jolánnal, Etelkával és a legkisebbel, az alig hároméves Attilával.

 

 

József Áron és József Attila közel harminc évet élt még, alig két hét különbséggel távoztak. De sohasem találkoztak.

 

 

József Áron 1937. november 20-án halt meg Temesvárott.

József Attila 1937. december 3-án halt meg Balatonszárszón. 

 

Nyolcvan éve, hogy József Attila elhunyt. Az évforduló alkalmából a Névpont – www.nevpont.hu – az idén, több írásában is megemlékezik József Attiláról, a mindössze harminckét évet élt költőről, a 20. századi magyar líra egyik legjelentősebb képviselőjéről. A Névpont legújabb írása József Áronra, a költő apjára és valamennyi családtagjára is emlékezett.

 

Kék virág József Attila és családja emlékének.

 

 

Az alábbi linkeken olvashatnak József Attiláról:

 

http://www.nevpont.hu/view/11833

http://www.nevpont.hu/view/11835

http://www.nevpont.hu/view/11836

 

 

A képen, azon a bizonyos, sokat őrizgetett, utóbb restaurált fotón, József Attila családja látható, 1908-ból.

A kép forrása:

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/kepek/5.jpg

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Esszé

Megjelent: nevpont.hu 2017