Molnár Lajos: Rugdaló
Molnár Lajos: Rugdaló

2021. június 22. Kedd

Molnár Lajos: Rugdaló

Football vagy rugby?


A bácskai Kosztovits László mérnök az 1870-es években két évig hivatalos kiküldetésben Angliában tartózkodott. A derék szabadkai inzsellér – állítása szerint – 1879 augusztusában velocipéddel tért haza Albionból, majd még ugyanebben az évben, Budapesten, általános feltűnést keltett, amikor az addig még sohasem látott alkotmánnyal végigrobogott a néhány évvel korábban átadott Sugár úton (azaz a későbbi Andrássy úton). Kosztovits László utóbb még arra is emlékezett, hogy nemcsak vasparipával száguldott haza Angliából, hanem tekintélyes csomaggal is, s ebben a pakkban benne volt bizony az első felfújható „football lapda“ is. A derék szabadkai inzsellér – állítása szerint – mielőtt megalakította volna a BKE-t (azaz a Budapesti Kerékpár Egyesületet) „az angol rugósdit“ próbálta megkedveltetni a hazai sportférfiakkal. Kevés sikerrel, mert a Szentendrén sorra került bemutatkozás, a szabályok nem ismerete miatt, inkább „egykapura játszásba“, és a labda utáni rohangálásba, végül unalomba fulladt. Kosztovits László végül feladta „football ambiczióit“, s mint fentebb utaltunk rá elsősorban, a hazai „veloczipédezés“ elterjesztésén buzgólkodott.

 

A székelyföldi Molnár Lajos joghallgató sohasem járt Angliában, s mindössze huszonkét éves volt, amikor szintén 1879-ben, Athletikai gyakorlatok című művét megírta. A könyvben szerepelt először – „rugdaló“ néven! – a labdarúgás és a rögbi szabályainak magyar nyelvű leírása. A „rugdalóról” Molnár Lajos megállapította, hogy a legrégebbi angol játékok egyike. Angliában e „mozgalom” olyannyira elterjedt, hogy a futball a cricket mellett jelenleg a legnépszerűbb játék. A derék csíkszerdai jurista idejében a football (azaz a mai labdarúgás) már elvált a rugbytől (azaz a mai 15 fős rögbitől), a „rugdaló“ játék két csoportra oszlott. Az egyik csoport a híres Rugby iskola vezetése alatt „a labda utáni szaladást és kapkodást” megengedte, míg a másik csoport „a labdának kézzeli érintését és a labdával való szaladást” tiltotta. Molnár Lajos arról is tudott, hogy Angliában, Association néven „Football-szövetkezés” jött létre, amely a fent említett második csoport fő elveit vallotta magáénak. Az 1879-ben már nyolc éve működő Rugby Football Unionról viszont még nem tudott. A „rugdaló” szabályai szerinte „correctebbek”, a „rugby football” szabályait nem részletezte, csak annyit állapított meg a másik játékról, hogy a „rugby footballban” „a játszás gyakran verekedéssé fajul.” Molnár tehát ismerte és megkülönböztette az Angliában dívó kétféle futballjátékot, leszögezte, hogy ő az association szabályokat ismerteti.

 

A csíkszeredai joghallgató Molnár Lajos ezek után a futball-labdáról írta azt, hogy tojás alakú, míg szerinte a rögbilabda golyóra emlékeztet! A félreértések elkerülése végett még rajzon is bemutatta az ovális futball- és a gömbölyű rögbilabdát! A játék leírása is inkább a rögbire, mint a futballra emlékeztet. A játék – Molnár Lajos szerint – egy „helybőli rúgással” kezdődik a játszótér közepétől. Az ellenfél tíz yardnyira közeledhet addig, amíg a labdát el nem rúgják. Miután a kapitány elrúgta a labdát, társaival utána szalad, „hogy tovarúgják és keresztülröptessék az ellenfél korlátján” (azaz a kapuján). Molnár tud felsőrészről vagy szalagról, amelyik útját állta a magas lövéseknek, de a pálya ábráján nem szerepelt keresztléc, a korlát H alakú, akárcsak a rögbiben. A derék jurista leírta ugyan, hogy „a futball lábbal rugatik és nem kézzel dobatik”, de a játék ismertetésében többször szólt arról, hogy „a tovaröpülő labda megfogatik.” Ha a játékos elkapta a labdát (!), következhet a „szabad rúgás”, amely lehet helyből rúgás (place-kick) vagy pedig „oly rúgás, mely előtt a labdát kezünkből lehullatjuk” (drop-kick), s mielőtt a talajt érintené, elrúgjuk. A Molnár Lajos által leírt szabadrúgás nem szabálytalanságot büntetett! A rúgó játékba hozta a labdát, amit „a szerencsés fogó” megfogott, sarkával vonalt húzott és következhetett a „czélrúgás.” Más rúgás után – társaitól követve – a játszó utána szaladt a labdának az ellenséges táborba. Ha az ellenfél útját állotta a guruló footballnak mindkét csapat körülvette a labdát, ilyenkor minden egyes labdázónak az a törekvése, hogy elrúgja a labdát. Ez a játéknak a legélénkebb momentuma és sokszor valódi tolongással végződik!

 

A csíkszeredai Molnár Lajos pontosan leírta a korabeli scrummage-ot, ami a mai rögbiben tolongást jelent, rendkívül érdekes, hogy a szerző 1879-ben (!) már használta a mai fogalmat. Molnár azonban nem ismerte pontosan a korabeli sportkifejezéseket. Leírta a tolongást, de azt is hozzátette, hogy a Rugby iskola játékaiban „ezen alkalom a tüzes ifjúság által felhasználtatik, hogy egymást szándékosan megrúgják, s a játszás verekedéssé fajul.” A játék „phasisai” Molnár szerint: a labda elrugatik, majd a labda megfogatik, s a szerencsés fogó vonalt húzván egy szabadrúgással vagy egy czélrúgással a labdát tovaröpíti vagy a játékosok egymás útját állják, s a tolongásból a labda visszahozatik vagy visszadobatik a játékba. Ismer célvonalakat (goal-lines) és határvonalakat (touch-lines), a célvonalakat a célőrzők (goal-keepers, azaz kapusok) védik. Mindkét tábor törekvése egyrészt, hogy megvédje saját célkorlátját másrészt, hogy a labdát az ellenfél korlátján keresztülrúgja, vagy a célvonalak mögé helyezze! Ugyanakkor leszögezte, hogy egy-egy tábor 11–11 főből áll, s azt is közölte, hogy a labdát sem vinni, sem ütni vagy lökni nem szabad, kivételt csak a célőrző képez, aki korlátja megvédésében a labdát elütheti a kezével, de a labdát kézzel vinnie neki sem szabad!

 

Molnár Lajos sajátos játékot írt le, jóllehet 1879-ben az association football és a Rugby iskolában űzött játék már különvált egymástól. Valószínűleg az Angliából Molnárt információkkal ellátó gr. Esterházy Miksa előtt még nem volt világos a két futballjáték közötti különbség. Mellesleg sok angliai egyesület ‘football’ néven a Rugby iskola szabályait játszotta, más klubok viszont saját futballjátékukat „rugby footballnak” nevezték. (Az 1888-ban megalakított angol futball-liga első bajnoka az a Preston North End volt, amelyik 1880-ban még, mint rögbiklub jött létre). Molnár Lajos leírása ennek a bizonytalan állapotnak, két modern sportágnak „in statu nascendi” leírása, ezért páratlanul értékes dokumentum. Mind Esterházy Miksa, mind Molnár Lajos, mind az angol szöveget lektoráló Szokolay István Kornél előtt teljesen ismeretlen volt a rögbi- és a futballjáték. Ezért nem lepődhetünk meg azon, hogy még a két labdajáték szülőföldjén sem egészen tisztázott fogalmak előtt honfitársaink teljesen értetlenül álltak. Ezzel magyarázható, hogy első futball-leírásunk inkább a rögbijátékot ismertette, s valószínű, hogy ez az oka annak, hogy a futballfejezet ábráiban a játékosok rögbilabdával játszanak.

 

A szabadkai Kosztovits László mérnök 1879-es szentendrei „lapda utáni rohangászása“ volt a magyar futball vélhetően első, legkorábbi eseménye. A csíkszeredai jogász, majd adóhivatalnok Molnár Lajos 1879-es írása volt a futball (és rögbi) sportág(ak) első magyar nyelvű leírásai. Kék virág Kosztovits László és Molnár Lajos emlékének és a magyar futball és rögbi első szabadkai, csíkszeredai és budapesti úttörőinek!

 

A Névpont – www.nevpont.hu – legújabb írásával a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokságot köszönti és az 1905. június 9-én, Székelyudvarhelyen elhunyt Molnár Lajosra is emlékezik. A tanulmány a szerző Illem, sport és divat című, a Viktória Kiadó gondozásában megjelent könyvében is olvasható. Az album képei is ott jelentek meg.

 

Molnár Lajossal és a rugdalóval kapcsolatos írások az alábbi linkeken olvashatóak:

 

http://www.nevpont.hu/view/11220

http://www.nevpont.hu/view/11259

http://www.nevpont.hu/view/11627

http://www.nevpont.hu/view/11628

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Esszé

Megjelent: nevpont.hu 2016