Pató Pál uram
Pató Pál uram

2021. május 11. Kedd

Pató Pál uram

A kurtanemes


Jámbor hallgatómnak minden jót kívánok!

Szerezni óhajtván egy kis mulatságot,

a kemencze mellé teszem ezt a lóczát,

és pipaszó mellett kezdem a mondókát.

 

Históriája ez egy rideg legénynek,

Tisztesség, becsület légyen szép nevének.

Tán hallották hírét Pató Pál uramnak?

Róla némely versek már megírva vannak…

(Bálintffy Bálint: Pató Pál. Népies víg elbeszélés 10 énekben, 1888)

 

Mint elátkozott királyfi

Túl az Óperencián,

Él magában, falujában

Pató Pál úr mogorván.

(Petőfi Sándor: Pató Pál úr, 1847)

 

A Petőfi Sándor megénekelte Pat(h)ó Pál úr valóságos személy volt, s ha nem is túl az Óperencián, de Magyarszőgyénben (Esztergom vármegye, Párkányi járás; ma: Madiarsky Seldín, Szlovákia) élt. Tekintetes és nemes Pat(h)ó Pál uram vidéki kurtanemes volt: kezdetben községi jegyzőként, később szőgyéni alszolgabíróként tevékenykedett.

 

A Petőfi Sándor megénekelte Pat(h)ó Pál úr valóban megfontoltnak bizonyult, élete minden sorsdöntését nagyon alaposan átgondolta. Tekintetes és nemes Pató Pál uram vidéki kurtanemesként hosszú-hosszú évek után nagy elhatározásra jutott. Feleségül kérte a falujabeli nemes Wargha Örzsébetet.

 

A Petőfi Sándor megénekelte Pat(h)ó Pál úr valójában ötvenéves volt, amikor 1843-ban elvette feleségül a vele egyidős ifjú hölgyet, nemes Wargha Örzsébetet. Ilyen különös lakodalomról még nem hallottak Esztergom megyében! A roskadófélben álló öreg kúria falairól tán a maradék vakolat is lepergett a kései házasságon mulatozók víg kacagása miatt.

 

Évekkel később, 1846-ban, Petőfi Sándor Esztergomban járt, s itt halhatott a későn nősülő gavallér jegyzőről. A gyilkos szatíraként is értelmezhető költeményt Petőfi 1847-ben írta, ám az az életében nem jelent meg.

 

Évekkel később, 1851-ben, Petőfi Sándor halála utáni első összkiadásában a kiadó, Emich Gusztáv már szerepeltette volna a gyilkos szatíraként is értelmezhető költeményt, de azt a cenzúra nem engedte meg.

 

Évtizedekkel később nemes Bálintffy Bálint székely költő népies víg elbeszélésben dolgozta fel Pat(h)ó Pál kurtanemes úr életét. A gyilkos szatíraként aligha értelmezhető költemény persze aligha vált annyira népszerűvé, mint a Petőfi-klasszikus. Ám azt mindenképpen jelzi, hogy az 1880-as években a „patópálság“ egy eltűnő életforma már ismert szimbólumává vált.

 

Nos hát, Pató Pál úr valós személy volt ám!

Kérem, ne nevessen a fűzfapoétán!

 

A Névpont – www.nevpont.hu – legújabb, könnyed nyári írásával tekintetes és nemes Pathó Pál (valójában így írta a nevét) úrra emlékezett, aki életének 62. évében, 1855. április 28-án hunyt el. Sírja, és felesége, nemes Wargha Örzsébet sírja a szőgyéni temetőben látható. Kék virág emléküknek.

 

A kép forrása:

 

 http://1.bp.blogspot.com/-DZBM0OmKzHM/Tm3D4F9YMbI/AAAAAAAAFcw/4jJcgDrc3iE/s1600/patho.jpg

 

Pathó Pál és Pató Pál, valamint Wargha Örzsébet életrajza nem olvasható a Névponton. A szerkesztő túl ráérősen (…) készítette el az idény utolsó írását… 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Esszé

Megjelent: nevpont.hu 2016