Pfeifer A. Klára
Mihály Andrásné
orvos, farmakológus
(Budapest, 1925. november 22. – Budapest, 1973. márc. 6.)
Pfeifer A. Klára édesapja Pfeifer György bankfiók-igazgató, édesanyja Komor Júlia középiskolai tanár volt. Háromszor házasodott: harmadik férje Mihály András (1917–1993) Kossuth-díjas zeneszerző volt. Klára a Budapesti Orvostudományi Egyetemen (BOTE) 1950-ben általános orvosi oklevelet szerzett, s tudományos pályafutása is a BOTE-n, a Gyógyszertani Intézetben kezdődött, ahol kandidátusi értekezésének sikeres megvédése után 1957-ben egyetemi adjunktussá nevezték ki.
1963-ban került a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetébe (MTA KOKI), ahol korai haláláig tudományos főmunkatársként dolgozott, egyúttal 1957-től a BOTE-n a toxikológia tantárgyat is előadta, később ugyanitt címzetes egyetemi docenssé léptették elő.
Pfeifer A. Klára biokémiai farmakológiai alapkutatásokkal, elsősorban a központi idegrendszer ingerületi és gátlási folyamatainak feltárásával, az ún. excitációs állapot és a görcskészség közötti összefüggések feltárásával foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a biogén aminok (= az élelmiszerekben kis mennyiségben előforduló komponensek) szerepének feltárása terén.
Kutatásai alapján számos, a katecholaminok családjába tartozó antiepileptikumot, antidepresszánst és antikonvulzív hatású vegyületet sikerült előállítani. Magyarországon az elsők között vizsgálta a monoaminok (pl. dopamin, noradrenalin, szerotonin stb.) funkcióit. A monoaminok a központi idegrendszer igen fontos ingerületátvivő anyagai. Jelentőségüket az is mutatja, hogy a monoaminerg ingerület-átvitel zavara esetén súlyos központi idegrendszeri betegségek alakulhatnak ki. Klára a monoaminerg rendszer működésének feltárásával új utat nyitott a magyarországi neurofarmakológiai kutatásokban. Már súlyos betegen, 1973-ban védte meg doktori értekezését. Gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lett.
Fontosabb művei: A központi idegrendszer szerepe a perifériás gyógyszerhatásokban. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1955;
Studies on the Action of Guanethidine on the Central Nervous System and on the Norepinephrine Content of Brain in Rats. Vizi E. Szilveszterrel, Sátory Évával. Neuropsychopharmacology. Amsterdam, 1964;
Anticonvulsant Properties of Diacetylmonoxime – DAM – and Its Effect on the Facilatory Action of Reserpine on Convulsions. Galambos Évával. Psychopharmacologia, 1966;
Az amphetamin és p-chloramphetamin centrális hatásának mechanizmusa. Orvostudomány, 1968;
Correlation between Noradrenaline Content of the Brain and the Number of Granular Vesicles in Rat Hypothalamus during Nialamid Administration. Többekkel. Experimental Brain Research, 1968;
A Compound with a Strong and Specific Central Anticholinergic Activity, 2-dimethylamino-9-benziloxy-bicyclic [3,3,1] Nonane. Többekkel. Acta Physiologica, 1970;
Cerebrális monoaminok funkciójának vizsgálata farmakológiai és farmakobiokémiai módszerekkel. Doktori értekezés. Budapest, 1971.
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. Bp., Napvilág, 2010.
Aktuális havi évfordulók
Gerencsér Miklós
író, újságíró, szerkesztő
Gergely Márta
író
Haiman György
könyvművész, irodalomtörténész
Háy Gyula
író, műfordító, iparművész
Illés László
irodalomtörténész
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)