Tanulmányok
Tanulmányok

2021. július 30. Péntek

Tanulmányok

Az alábbi betűrendből kiválaszthatja, mely tanulmányokat szeretné listázni.
Lentebb az aktuálisan kiemelt tanulmányból olvashat egy részletet.

A - B - C - Cs - Cz - D - E - F - G - Gy - H - I - J - K - L - M - N - Ny - O - Ö - P - R - S - Sz - T - U - Ü - V - W - Z


Prágai Szent Ágnes

(1205. január 20. Prága – 1282. márc. 2. Prága):

 

cseh királylány, I. Ottokár (uralkodott: 1198–1230) cseh király és Konstancia cseh királyné leánya, I. Vencel (uralkodott: 1230–1253) cseh király testvére; III. Béla (uralkodott: 1172–1196) magyar király unokája.

 

Béla herceg, II. Géza király (uralkodott 1141–1162) fia 1163-ban került I. Mánuel Komnénosz (uralkodott: 1143–1180) császár bizánci udvarába, ahol felvette az Alexiosz nevet, megkapta az addig nem létező, a császár első embere (deszpotész) méltóságot. A gyermektelen császár úgy döntött, hogy Bélához adja legidősebb leányát, Máriát (= Komnéné Mária), s 1165-ben mindkettőjüket a bizánci trón örököseivé nyilvánította. Nemsokára azonban Béla helyzetében jelentős változást állt be. Mánuel császár második házasságából 1169. szeptember 14-én végre megszületett első (és egyetlen) fia, akit szintén Alexiosznak nevezett el. Béla-Alexioszt megfosztották deszpotészi rangjától (a sokkal alacsonyabb kaiszar rangot kapta), sőt eljegyzését is felbontatták Máriával. Béla trónörökösből udvari előkelővé „lépett vissza”, érdeklődése pedig a magyarországi belpolitikai helyzet felé fordult: 1169-től ismét használta a korábbi (bizánci élete előtti) Magyarország, Dalmácia és Horvátország hercege címet, ami magyarországi trónigényét is jelentette.

 

Béla herceg 1170 körül feleségül vette Chatillon Ágnes antiókhiai hercegnőt (a görög források szerint Antiókhiai Annát), Chatillon Rajnald antiókhiai fejedelem és Antiókhiai Konstancia leányát, Mánuel császár felesége, Antiókhiai Mária testvérét. III. István (uralkodott: 1162–1172) halála (†1172 március 4.) után Mánuel császár udvarában fogadta azokat a magyar követeket, akik szerint Bélát illeti a trón. A bizánci krónikások szerint Mánuel királlyá nyilvánította Bélát, és feleségével együtt Magyarországra küldte, ám előtte a herceg esküvel megígérte, hogy mindig védelmezni fogja azt, ami a császár és a bizánciak javát szolgálja. Valószínűleg ezért a hazatérő Bélát (akit számos görög előkelő is elkísért) egyesek „bizánci kémnek”, vagyis a bizánci érdekek feltétlen kiszolgálójának tekintették. Béla öccse, Géza herceg és Eufrozina anyakirályné (Béla anyja) vezetésével rögtön lázadás tört ki az új...

Bővebben >