Tanulmányok
Tanulmányok

2020. december 1. Kedd

Tanulmányok

Az alábbi betűrendből kiválaszthatja, mely tanulmányokat szeretné listázni.
Lentebb az aktuálisan kiemelt tanulmányból olvashat egy részletet.

A - B - C - Cs - Cz - D - E - F - G - Gy - H - I - J - K - L - M - N - Ny - O - Ö - P - R - S - Sz - T - U - Ü - V - W - Z


Az első magyar királyné

Boldog emlékezetű Gizellát – akit valójában Elisabethnek hívtak – kisgyermek korától, testvéreivel, Henrikkel (a későbbi II. Szent Henrik császárral), Brunóval (a későbbi regensburgi püspökkel) és Brigittával (a későbbi regensburgi zárdavezetővel) szigorú vallásos nevelésben részesítették. Gyermek- és serdülőkorát a gandersheimi apácakolostorban töltötte, mert apja, Civakodó Henrik bajor herceg mindkét leányát apácának szánta. Géza magyar fejedelem azonban 997-ben feleségül kérte Gizellát fia, Vajk (a későbbi I. Szent István) számára. A legenda szerint Gizella lelki nevelését irányító nagynéni, Gerberga hevesen ellenezte ezt a házasságot, mert nem akarta politikai okokból kiszolgáltatni unokahúgát egy „pogány ország barbár uralkodójának.”

 

Boldog emlékezetű Gizella – akit Regensburgi Boldog Gizellának is hívtak – felnőtt korát testvéreitől távol, Magyarországon, Veszprémben töltötte. Gizella városának – a királynék városának – Veszprémet hívták, mert a veszprémi püspök lett az első magyar királyné gyóntatóatyja, a koronázás alkalmából pedig koronázó főpapja. Gizella építtette továbbá a veszprémi székesegyházat és az apácazárdát, valamint István megbízta a püspökök miseruhái és más felszerelési tárgyai beszerzésével, s a veszprémi apácákkal maga is részt vett a templomi ruhák varrásában és hímzésében. A legenda szerint a magyar koronázási palást Gizella munkája, az viszont már tény, hogy az első magyar királyné utódainak a koronázási szertartás alatt néhány varró és hímző öltést kellett végezniük a koronázási paláston, bizonyítván háziasszonyi erényeiket.

 

Boldog emlékezetű Gizellának – akit Passaui Boldog Gizellának is hívtak – és I. Szent István királyunknak, a később szintén szentté avatott Imre hercegen kívül még két, név szerint ismert gyermeke született. Első fiát, a gyermekkorában meghalt Ottót – akit I. (Nagy) Ottó német-római császárról neveztek el – még egy leány, Ágota követett. Ágota a Magyarországra menekült Száműzött Edvárd herceg felesége lett, e házasságból született Margit (a későbbi Skóciai Szent Margit), aki a római katolikus liturgián alapuló kereszténységet megismertette Skóciával. Imre herceg tragikus balesete után (1031-ben) Gizella teljesen visszavonult, a tragédiába...

Bővebben >