Tanulmányok
Tanulmányok

2022. november 27. Vasárnap

Tanulmányok

Az alábbi betűrendből kiválaszthatja, mely tanulmányokat szeretné listázni.
Lentebb az aktuálisan kiemelt tanulmányból olvashat egy részletet.

A - B - C - Cs - Cz - D - E - F - G - Gy - H - I - J - K - L - M - N - Ny - O - Ö - P - R - S - Sz - T - U - Ü - V - W - Z


Ady Endre titokzatos szerelme

1. Ady Endre Maria Grünben

„Tessék elgondolni egy divatos osztrák szanatóriumot, hova majdnem csak magyarok járnak, s ahova minden magyar társadalmi nyavalya elküldte a maga demonstrációját … Mert itt valamennyi jelentősebb magyar kaszinó népe egy kisebb vagy nagyobb csoporttal képviselődik, csak éppen hogy az asszonyok dominálnak…”

(Ady Endre, Pesti Tükör, 1913. július 1.)[1]

 

A Maria Grüni szanatóriumot (Sanatorium und Wasserheilanstalt Maria-Grün bei Graz) 1886-ban alapították.[2] A három alapítótag – Hugo Gugl klinikai asszisztens, Krafft-Ebing professzor és Anton Pichl a grazi kórház „secundarius” főorvosa az engedélyt ideg- és hátgerincbántalmak gyógyítására kérte. A kérvény az épületet húsz betegszobájával „kastélyszerű villának” nevezte, a berendezése pedig olyan, mint a Salzburg környéki Alpenheim im Ausse-i szanatórium. Az intézmény tényleges vezetője Richard von Krafft-Ebing (1840–1902) orvos, igazságügyi orvosszakértő, pszichiáter volt. Krafft-Ebing[3] – akinek könyvei az elmúlt századelőn Magyarországon is rendkívül népszerűek voltak – a világon elsők között foglalkozott tudományos igénnyel a nemiséggel, a nemi aberrációkkal, összefüggést fedezett fel az idegbetegségek (neuraszténia, hisztéria, a periférikus idegek elváltozásai stb.) és a szexualitás között. Krafft-Ebing magánklinikája idővel a Monarchia egyik legismertebb gyógyintézetévé vált, ahol elsősorban a társadalom felsőbb rétegeiből származó mentálisan sérült betegeket kezeltek, de gyakran megfordultak ott a művészvilág ismert morfinista, kokainfüggő képviselői, valamint a súlyos nemi betegségek szövődményei következtében kialakult ideg- és elmebetegségben szenvedők is. Krafft-Ebing halála után a szanatóriumot kibővítették, szerkezetileg átalakították, az intézetet már nemcsak súlyos betegek keresték fel, de divatossá vált „a gráci könnyed kúra”, amely elsősorban – mai szóval élve – táplálkozásterápiát, szigorú orvosi felügyelettel kísért diétát jelentett. Történetünk kezdetén, 1913-ban, Anton Stichl (1857–1924) állt a klinika élén. Ady gyógykezeltetése idején a Maria Grüni szanatórium már hetvenszobás gyógyintézménnyé vált, amely a legmodernebb eljárások alkalmazását is lehetővé tette.[4] A kétemeletes villa alagsorában a konyhaszemélyzet és...

Bővebben >

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője