Abonyi Tivadar
Abonyi Tivadar

2024. október 6. Vasárnap

Abonyi Tivadar

színész, rendező, festőművész, díszlettervező

Születési adatok

1887. október 18.

Budapest

Halálozási adatok

1968. október 9.

Budapest

Temetési adatok

1968. október 16.

Budapest

Farkasrét


Család

Szülei: Abonyi János (†1931. febr. Bp.) takarékpénztári segédtiszt, Fábián Leopoldina.

Testvérei: féltestvérei: Abonyi Géza (1894. okt. 23. Bp.–1949. jún. 23. Bp. Temetés: 1949. jún. 25. Kerepesi út): színész színész, rendező, Abonyi Ernő (1897. dec. 17. Bp.) újságíró, a Magyarság szerkesztője és Abonyi Mária (= Abonyi Marianne, 1900. nov. 1. Bp.–1927. aug. 4. Bp.) színésznő, dalénekesnő.

Felesége: 1920. okt. 17.–1968. okt. 9.: Regős (Reisenleitner) Mária (1893. máj. 18. Bp.–1973. okt. 14. Bp. Temetés: 1973. okt. 20. Farkasrét) színésznő, Reisenleitner László és John Ilona leánya. Házassági tanúja Karkas Rezső (1886–1931) fővárosi tanácsnok, a Balaton Úszók Egyesülete, az első magyar vízilabda-bajnokcsapat tagja volt.

Iskola

A Színművészeti Akadémián (1907), majd a Nemzeti Zenedében végzett; a Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ákos tanítványa (1926).

Életút

Színészként a Magyar Színház (1907–1908), a Népszínház–Vígopera és Farkas Ferenc társulata (1908–1909), a pécsi társulat (1909–1911), a Komjáthy János kassai társulata tagja (1911–1914), majd az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített (1914–1918). Az összeomlás után a Belvárosi Színház (1918–1920), az Andrássy úti Színház (1920–1923 és 1929–1933), a Blaha Lujza Színház (1923–1924), ismét a Magyar Színház művésze (1924–1927), a Nemzeti Színház színésze és rendezője (1936–1944).

A Szegedi Nemzeti Színház (1945–1951 és 1957–1958) és a Magyar Állami Operaház rendezője (1949).

A budapesti Zeneakadémián az operai színjátszás (1942–1945), majd a beszéd, a színészet, a színpadi játékgyakorlat és a maszkírozás tanára (1956–1958).

A Magyar Iparművészeti Főiskolán a színpadtervezés r. tanára (1950–1955).

Színészként hősszerelmes és bonviván szerepeket játszott, festőművészként elsősorban arcképfestőként ismert, 1930-tól a budapesti műszaki egyetem (= József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) és a Pázmány Péter Tudományegyetem tanárainak portréit festette meg; 1929-ben az Ernst Múzeumban gyűjteményes kiállítása, az 1930-as években, a Műcsarnokban több egyéni kiállítása is volt.

Az 1930-as évek végétől elsősorban színpadi rendezéssel foglalkozott: a Nemzeti Színházon kívül Németországban is rendezett (Herczeg Ferenc Kék róka c. darabját Frankfurtban állította színre, 1942-ben és 1943-ban). Legemlékezetesebb sikereit azonban 1945 után operarendezőként a Szegedi Nemzeti Színházban érte el, ahol az operairodalom szinte teljes repertoárját színpadra vitte, és legtöbbször a díszleteket is maga tervezte.

Pedagógusként növendéke volt – többek között – Faragó András, Melis György, Sándor Judit, Simándy József.

Emlékezet

Abonyi Tivadar Budapesten élt és tevékenykedett (ismert lakcímei: VI. kerület, Andrássy út 113; I. kerület, Krisztinaváros, Mozdony utca és XII. kerület Kiss János altábornagy utca 55.). Tevékenysége Budapesten kívül elsősorban Szegedhez kötődött, a szegedi színház operatársulatának megalapítója és első rendezője.

Abonyi Tivadar a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Főbb művei

F. szerepei: Pető (Endrődi Béla–Rieger Béla: A fekete huszár, Blaha Lujza Színház, 1924. márc. 13.)
Valentin úr (Fodor László: Szeretek egy színésznőt!, Magyar Színház, 1926. okt. 2.)
Maurice Bellanger (Guitry, Sacha: A papának igaza volt!, Belvárosi Színház, 1924. máj. 24.)
Ferréol (Lakatos László: A pármai kaland, Andrássy úti Színház, 1930. jan. 28.)
Tervező (Zágon István: Feltételes megállóhely, Nemzeti Színház, 1936. okt. 23.)
Pap (Herczeg Ferenc: Ocskay brigadéros, Nemzeti Színház, 1936. dec. 5.)
Bonaparte (Ortner, Hermann Heinz: Beethoven, Nemzeti Színház, 1937. febr. 19.).

F. rendezései: a Nemzeti Színházban: Schreyvogel, Friedrich: A Kreml istene. (1939. szept. 9.)
Fletcher-Lee, H.: Rembrandt. (A Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1939. okt. 14.)
Csanády György: I.N.R.I. (1940. márc. 17.)
Schiller: Tell Vilmos. (1940. szept. 14.)
Németh László: Cseresnyés. (1942. jan. 10.)
Asztalos Miklós: Asszonylázadás. (1942. márc. 21.)
Gréban, Arnould: Igazi passió. (1943. ápr. 3.)
Schiller: Stuart Mária. (1943. okt. 2.)
Sardou, Victorien–Moreau, Émile: Szókimondó asszonyság. (1944. okt. 21.)
Gárdonyi Géza: Annuska. (1944. dec. 2.)

a Szegedi Nemzeti Színházban: Bizet, Georges: Carmen. (1946. márc. 8.)
Strauss, Johann ifj.: Denevér. (1946. márc. 19.)
Puccini, Giacomo: Pillangókisasszony. (1946. ápr. 5.)
Verdi, Giuseppe: Rigoletto. (1946. jún. 27.)
Kodály Zoltán–Garay János: Háry János. (1946. okt. 19.)
Mascagni, Pietro Parasztbecsület. (1946. dec. 13.)
Puccini, Giacomo: Bohémélet. (1947. jan. 22.)
Wagner, Ricard: Tannhäuser. (1947. máj. 3.)
Muszorgszkij, Mogyeszt Petrovics: A szorocsinci vásár. (Szegedi Nemzeti Színház, 1947. jún. 7. és 1959. jan. 25., Magyar Állami Operaház, 1949. dec. 25.)
Verdi, Giuseppe: Otello. (1947. okt. 31.)
Verdi, Giuseppe: Traviata. (1948. febr. 11.)
Erkel Ferenc–Katona József: Bánk bán. (1948. márc. 15.)
Kacsoh Pongrác–Bakonyi Károly–Petőfi Sándor: János vitéz. (1948. máj. 12.)
Wagner, Richard: Lohengrin. (1948. jún. 27.)
Verdi, Giuseppe: Aida. (1948. okt. 29. és 1959. máj. 9.)
Muszorgszkij, Mogyeszt Petrovics: Hovanscsina. (1949. febr. 25.)
Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. (1957. szept. 14.)
Erkel Ferenc: Hunyadi László. (1957. nov. 20.)
Puccini, Giacomo: Manon Lescaut. (1958. márc. 16.)
Weber, Carl Maria von: A bűvös vadász. (1958. máj. 18.)
Mozart: A színigazgató. (1958. jún. 21.).

egyéb rendezései: Heijermans, Herman: A remény. (Budai Színház, 1945. máj. 4.)
Szigeti József: Rang és mód. (Budai Színház, 1945. máj. 24.)

 

F. filmjei: A magas diplomácia (1919)
A szerelem mindent legyőz (1920)
Egy kalandor naplója (1920)
Nick Winter négy új kalandja. 3. Dráma az Alhambrában (1920) és 4. Romok között (1920)
O-Hara (1920)
Diadalmas élet (1923).

Irodalom

Irod.: Meghalt Abonyi Marianne dalénekesnő. (8 Órai Újság–Nemzeti Újság, 1927. aug. 6.)
Lázár Béla: Abonyi Tivadar otthagyja a színpadot és festő lesz. (Színházi Élet, 1929. 7.)
Elhunyt Abonyi János, Abonyi Géza és Abonyi Tivadar színművészek és Abonyi Ernő hírlapíró édesapja. (Magyarság, 1931. febr. 19.)
Somogy István: „Hazájának művészi értékeit mesteri formában juttatta érvényre.” Beszélgetés Abonyi Tivadarral frankfurti rendezéséről és németországi élményeiről. (Magyarság, 1943. máj. 30.)
Enyedi Károly: Muszorgszkij-ősbemutató Szegeden. (Színház, 1947. 24.)
Meghalt Abonyi Géza. (Világ, 1949. jún. 24.)
Fábián Imre: A szorocsinci vásár. Muszorgszkij vígoperájának felújítása Szegeden. (Muzsika, 1959. 4.)
Potoczky Júlia: Ketten a gyémánydiplomások közül: Zala Karola és Abonyi Tivadar. (Film, Színház, Muzsika, 1967. 41.)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1968. okt. 11.)
Ökrös László: Huszonöt éves a szegedi opera. (Muzsika, 1971. 2.)
Blasková, Eleonóra: A Színházi Újság mint Kassa kulturális életének tükre. (Széphalom. A Kazinczy Társaság Évkönyve, 2014).

Irod.: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Színészeti lexikon. I–II. köt. Szerk. Németh Antal. (Bp., 1930)
Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. (Bp., 1935)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Magyar festők és grafikusok adattára. (Szeged, 1988)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006).

 

neten:

https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/abonyi-tivadar

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-698S-VY9?i=74&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AWYD4-2D2M (Abonyi Tivadar halotti anyakönyve)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301884 (Abonyi Tivadar gyászjelentése)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DYN3-4M9?i=104 (Abonyi Tivadar házassági anyakönyve)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301885 (Abonyi Tivadarné gyászjelentése)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DY99-7TM?i=278 (Abonyi Géza halotti anyakönyve)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301834 (Abonyi Géza gyászjelentése)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRP9-WBW?i=808&cc=1452460 (Abonyi Ernő születési anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-69CT-8P?i=89&cc=1452460 (Abonyi Mária halotti anyakönyve)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője