Áfra János
pedagógus, közgazdász, irodalomtörténész, statisztikai író
Névváltozatok
Áfra Nagy János
Születési adatok
1901. március 14.
Szepsi, Abaúj-Torna vármegye
Halálozási adatok
1984. január 2.
Budapest
Temetési adatok
1984. január 11.
Vác
Alsóvárosi Temető
Család
Szülei: Áfra János, Nagy Lídia.
Testvérei: Áfra László és Áfra Sándor.
Feleségei:
1. 1929. febr. 7.– Palásti Ilona (1883. szept. 1. Cegléd–1967. szept. 29. Bp.). Elvált.
2.: 1930. márc. 29.–1984. jan. 2.: Kurucz Lilly (= Kurucz Emília Amália, 1906. szept. 27. Bp.), Kurucz Richárd és Fettich Aranka (†1958. febr. 10. Bp. Temetés: 1958. febr. 17. Rákoskeresztúr) leánya.
Gyermekei, fia: dr. Áfra Tamás; leánya: Hadházi Ottóné Áfra Viola.
Iskola
A Nyíregyházi Állami Népiskolai Tanítóképző Intézetben éretts. (1919) és tanítói képesítést (1920), a budapesti Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán magyar–történelem–német szakos polgári iskolai tanári okl. (1923), a József Műegyetemen közgazdász okl. (1924) és gazdaságtudományi doktori okl. szerzett (1929), iparostanonc-iskolai szaktanítói és szaktanári tanfolyamokat végzett (1925–1929), orosz nyelvi szaktanítói vizsgát tett (1951).
Életút
A budapesti VII. kerületi Nyár utcai Fiú Iparostanonc Iskola (1928–1932), a budapesti VIII. kerületi Szentkirályi utcai Műszerész Iparostanonc Iskolai szaktanára (1932–1941), és az iskola igazgatóhelyettese (1935–1936), egyúttal a fővárosban a vállalati tanonciskolák egy részének állami tanulmányi felügyelője is (1938–1941). Az általa megszervezett Székesfővárosi Pályaválasztási Tanácsadó és Képességvizsgáló Intézet igazgatója (1941. okt. 1.–1944). A II. világháború végén katonai szolgálatot teljesített (1943–1945), mint katona Németországba került (1945. jan.), hazatérése után igazolták (1945. aug.).
Hazatérése után Budapesten iparostanonc-iskolai tanár (1945–1946), a közalkalmazotti létszámcsökkentés során nyugdíjazták (1946), miután megnyerte a székesfőváros ún. centenáriumi titkos eszmeterv-pályázatát visszahívták tényleges szolgálatba (1947). A fővárosi iskolák centenáriumi programjának vezetője és a Központi Centenáriumi Iroda helyettes vezetője (1948–1949), Pesterzsébeten orosz nyelvi óraadó tanár (1947-től).
Pedagógusként elsősorban az analfabetizmus felszámolásával, az ipari tanulók oktatásának kérdéseivel, szociális helyzetük vizsgálatával foglalkozott, ezzel összefüggő gazdasági és statisztikai tanulmányokat írt. Magyarországon elsők között vizsgálta a magán- és köztisztviselők életviszonyait, demográfiai problémáit, nagyobb jogi védelmet és megélhetési biztonságot sürgetett. Feldolgozta a magyarországi iparostanonc-oktatás történetét, továbbá az elsők között szervezett pályaválasztási tanácsadást és képességvizsgálatokat.
Amatőr kutatóként Ady Endre, József Attila és Móricz Zsigmond életművét vizsgálta. Ady Endre első verseskötete 1899. jún.-ban jelent meg, az előfizetési felhívást azonban a Szilágy c. lap már 1898. júl. 3-án közzétette. Az „egy kis kötetnyi versről” szóló Előfizetési felhívás szövege a költő legelső, nyomtatásban megjelent vallomása saját költészetéről. (Az igen fontos dokumentumot az Ady-szakirodalom nem ismerte, az Áfra János fedezte fel és tette közzé 1970-ben…)
Írásai 1945 előtt Áfra Nagy János, ill. Á. Nagy János néven jelentek meg.
Elismertség
A Magyar Statisztikai Társaság tagja (1941–1944).
Szerkesztés
A Magyar Iparosnevelés felelős szerkesztője (1927–1942).
Főbb művei
F. m.: Áfra Nagy János néven: A fővárosi iparostanoncügy társadalompolitikai problémái. Egy. doktori értek. is. (Magyar Statisztikai Szemle, 1928. 5. és külön: Bp.,. 1928)
Az írástudatlanok Budapesten. (Statisztikai közlemények. 63. köt. 1. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala kiadványai. Bp., 1930)
Az iparos- és kereskedőtanulók népességi viszonyai és szociális helyzete Budapesten. (Statisztikai közlemények. 69. köt. 2. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala kiadványai. Bp., 1932)
Az ingatlanpiaci forgalom és a telekárak újabbkori alakulása Budapesten. 1–2. (Városi Szemle, 1934- 3–4.)
A magántisztviselők. (Társadalomtudomány, 1935. 1.)
A magántisztviselők törekvései. (Társadalomtudomány, 1935. 4.)
Földrajz. A női kereskedelmi tanfolyam számára. Molnár Bélával. (Bp., 1935 és utánnyomások)
Földrajz. A kereskedelmi tanonciskolák I–IV. osztálya számára. Molnár Bélával. (Bp., 1935 és utánnyomások)
A székesfőváros iskolai gyermekvédelmi munkája a háború óta. (Városi Szemle, 1936. 4.)
A magyar tanítók korszerű szociális feladatai. (Magyar Iparosnevelés, 1937)
Ifjúságunk a gyakorlati életpályákon. (Magyar Szemle, 1937. 1-4.)
A szélsőségek és a titkos választójog. (Magyar Szemle, 1938. 1-4.)
A zsidókérdésről. (Az Ország Útja, 1938. 5. és másodközlés: Hunnia, 1991. 16.)
A magyar iparostanoncoktatás története. 10 képmeléklettel és 1 grafikonnal. (Ipari szakkönyvtár. 33–35. Az Ipari Tanfolyamok Országos vezetősége kiadványa. Bp., 1939)
A dolgozó ifjúság szociális védelme. (Az Ország Útja, 1939. 5.)
A székesfővárosi „Duna-Híd” Alap bevételei. Miből építik az új Duna-hidakat? (Városi Szemle, 1939. 3.)
Neveljünk magyar iparosokat! (Ipartestületek Lapja, 1939. 17.)
Mennyit ér Budapest földje? 1–2. (Városi Szemle, 1940. 2–3. és kötetben: Statisztikai közlemények. 92. köt. 2. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala kiadványai. Bp., 1940)
Magyar iparos- és kereskedőnevelés. (Magyar Szemle, 1940. 7-12.)
Az ipari szakoktatás fejlesztése mint kormányzati program. (Ipartestületek Lapja, 1941. 11.)
Vágy és valóság a pályaválasztásban. (Magyar Iparosnevelés, 1941)
A nemzeti munkaerő-gazdálkodás feladatai. (Magyar Statisztikai Szemle, 1942)
Beszámoló a Székesfővárosi Pályaválasztási Tanácsadó és Képességvizsgáló Intézet első évi működéséről. 1941. okt. 1.–1942. szept. 30. (Bp., 1942)
Die Aufgaben der Arbeitskraftbewirtschaftung in Ungarn. (Journal der Ungarischen Statistischen Gesellschaft, 1943)
A magyar iparosnevelés időszerű kérdései. A Baross Gyáripari Csoport – TESZISZ – tanoncügyi pályázatának díjnyertes pályamunkáiból Összeáll. (A Baross Szövetség Gyáripari Csoportjának kiadványai. Bp., 1944).
F. m.: Áfra János néven: Építőipari számvitel. A Számviteli Főiskola építőipari szakának és szakosított mérlegképes vizsgára előkészítő tanfolyamainak tankönyve. 2 melléklettel. Írta és szerk. Többekkel. (Bp., Pénzügyi Kiadó, 1952)
Móricz Zsigmond első színpadi műve. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1964. 5-6.)
Malom a pokolban. Még valamit a Vén cigány vitatott verssorához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966. 3-4.)
Móricz Zsigmond és Holics Janka első találkozásai 1902-ben. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966. 5-6.)
Balassi Bálint szidalmazó szavairól. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968. 1.)
Móricz Zsigmond, a debreceni újságíró. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968. 6.)
A kispesti munkásotthon története. Nagy Dezsővel. Szerk. Wellner István. (Emlékek Budapest múltjából 13. Pest környéki munkásotthonok krónikája. A Budapesti Történeti Múzeum és a Népművelési Propaganda Iroda közös kiadványa. Bp., 1969)
Ady Endre első nyilatkozata saját költészetéről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970. 1.)
Egy ismeretlen Ady-polémia. (Irodalomtörténet, 1970. 2.)
Ady összes versei kritikai kiadásának margójára. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970. 3.)
A népiesség szerepe Petőfi költészetében. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971. 4.)
Két Ady-dokumentum: 1. Ady Endre szerepe a Farkas–Rubos-ügyben és első hangja a fővárosi sajtóban. 2. A fiatal Ady Endre egy színikritikusi afférja. Közli Á. J. (Irodalomtörténet, 1972. 1.)
Gárdonyi Géza levele a sályi titkos feliratról. Közli Á. J. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972. 5-6.)
az 1880-as évek népmulatságai és munkásszórakozásai a fővárosban. Közli: Kovács Ákos. (Holmi, 2005. 1.).
F. m.: ford.: Löbner, Walter: A pályaválasztás irányítása és a szakmai nevelés a mai Németországban. Ford. Áfra János néven. (A Magyar–Német Társaság kiadványai 15. Bp., 1943).
Irodalom
Irod.: műveiről: Simándy Pál: Tanoncsors a statisztika tükrében. Áfra Nagy János: Az iparos- és kereskedőtanulók népességi viszonyai és szociális helyzete Budapesten. (Társadalomtudomány, 1933. 3-4.)
Némedy Gyula: Áfra Nagy János: A magyar iparostanoncoktatás története. (Magyar Pedagógia, 1940)
Bódy Zsombor: A magántisztviselő a német és a magyar kortárs történeti diskurzusban a 20. században. (Aetas, 2000. 4.)
Nagy Péter Tibor: Iparostanonc-oktatáspolitika az irányított gazdaság születésének évtizedeiben. (Magyar Pedagógia, 2000. 1.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DYHS-6L?i=16&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3ADYJ3-Q5N2 (Áfra János és Palásti Ilona házassági anyakönyve, 1929)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6MC3-WZD?i=70&wc=92QB-RMW%3A40678301%2C60592401%2C1077268102&cc=1452460 (Áfra János és Kurucz Emília Natália házassági anyakönyve, 1930)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/210337 (Kurucz Richárdné Fettich Aranka gyászjelentése, 1958)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6PGT-WJ?i=143&cc=1452460 (Áfra Jánosné Palásti Ilona halotti anyakönyve, 1967)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303732 (Áfra János gyászjelentése, 1984)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2022
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)