Áfra János
Áfra János

2022. szeptember 26. Hétfő

Áfra János

pedagógus, közgazdász, irodalomtörténész, statisztikai író

Névváltozatok

Áfra Nagy János 

Születési adatok

1901. március 14.

Szepsi, Abaúj-Torna vármegye

Halálozási adatok

1984. január 2.

Budapest

Temetési adatok

1984. január 11.

Vác

Alsóvárosi Temető


Család

Szülei: Áfra János, Nagy Lídia.

Testvérei: Áfra László és Áfra Sándor.

Feleségei:

1. 1929. febr. 7.– Palásti Ilona (1883. szept. 1. Cegléd–1967. szept. 29. Bp.). Elvált.

2.: 1930. márc. 29.–1984. jan. 2.: Kurucz Lilly (= Kurucz Emília Amália, 1906. szept. 27. Bp.), Kurucz Richárd és Fettich Aranka (†1958. febr. 10. Bp. Temetés: 1958. febr. 17. Rákoskeresztúr) leánya.

Gyermekei, fia: dr. Áfra Tamás; leánya: Hadházi Ottóné Áfra Viola.

Iskola

A Nyíregyházi Állami Népiskolai Tanítóképző Intézetben éretts. (1919) és tanítói képesítést (1920), a budapesti Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán magyar–történelem–német szakos polgári iskolai tanári okl. (1923), a József Műegyetemen közgazdász okl. (1924) és gazdaságtudományi doktori okl. szerzett (1929), iparostanonc-iskolai szaktanítói és szaktanári tanfolyamokat végzett (1925–1929), orosz nyelvi szaktanítói vizsgát tett (1951).

Életút

A budapesti VII. kerületi Nyár utcai Fiú Iparostanonc Iskola (1928–1932), a budapesti VIII. kerületi Szentkirályi utcai Műszerész Iparostanonc Iskolai szaktanára (1932–1941), és az iskola igazgatóhelyettese (1935–1936), egyúttal a fővárosban a vállalati tanonciskolák egy részének állami tanulmányi felügyelője is (1938–1941). Az általa megszervezett Székesfővárosi Pályaválasztási Tanácsadó és Képességvizsgáló Intézet igazgatója (1941. okt. 1.–1944). A II. világháború végén katonai szolgálatot teljesített (1943–1945), mint katona Németországba került (1945. jan.), hazatérése után igazolták (1945. aug.).

Hazatérése után Budapesten iparostanonc-iskolai tanár (1945–1946), a közalkalmazotti létszámcsökkentés során nyugdíjazták (1946), miután megnyerte a székesfőváros ún. centenáriumi titkos eszmeterv-pályázatát visszahívták tényleges szolgálatba (1947). A fővárosi iskolák centenáriumi programjának vezetője és a Központi Centenáriumi Iroda helyettes vezetője (1948–1949), Pesterzsébeten orosz nyelvi óraadó tanár (1947-től).

Pedagógusként elsősorban az analfabetizmus felszámolásával, az ipari tanulók oktatásának kérdéseivel, szociális helyzetük vizsgálatával foglalkozott, ezzel összefüggő gazdasági és statisztikai tanulmányokat írt. Magyarországon elsők között vizsgálta a magán- és köztisztviselők életviszonyait, demográfiai problémáit, nagyobb jogi védelmet és megélhetési biztonságot sürgetett. Feldolgozta a magyarországi iparostanonc-oktatás történetét, továbbá az elsők között szervezett pályaválasztási tanácsadást és képességvizsgálatokat.

Amatőr kutatóként Ady Endre, József Attila és Móricz Zsigmond életművét vizsgálta. Ady Endre első verseskötete 1899. jún.-ban jelent meg, az előfizetési felhívást azonban a Szilágy c. lap már 1898. júl. 3-án közzétette. Az „egy kis kötetnyi versről szóló Előfizetési felhívás szövege a költő legelső, nyomtatásban megjelent vallomása saját költészetéről. (Az igen fontos dokumentumot az Ady-szakirodalom nem ismerte, az Áfra János fedezte fel és tette közzé 1970-ben…)

Írásai 1945 előtt Áfra Nagy János, ill. Á. Nagy János néven jelentek meg.

Elismertség

A Magyar Statisztikai Társaság tagja (1941–1944).

Szerkesztés

A Magyar Iparosnevelés felelős szerkesztője (1927–1942).

Főbb művei

F. m.: Áfra Nagy János néven: A fővárosi iparostanoncügy társadalompolitikai problémái. Egy. doktori értek. is. (Magyar Statisztikai Szemle, 1928. 5. és külön: Bp.,. 1928)
Az írástudatlanok Budapesten. (Statisztikai közlemények. 63. köt. 1. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala kiadványai. Bp., 1930)
Az iparos- és kereskedőtanulók népességi viszonyai és szociális helyzete
Budapesten. (Statisztikai közlemények. 69. köt. 2. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala kiadványai. Bp., 1932)
Az ingatlanpiaci forgalom és a telekárak újabbkori alakulása Budapesten. 1–2. (Városi Szemle, 1934- 3–4.)
A magántisztviselők. (Társadalomtudomány, 1935. 1.)
A magántisztviselők törekvései. (Társadalomtudomány, 1935. 4.)
Földrajz. A női kereskedelmi tanfolyam számára. Molnár Bélával. (Bp., 1935 és utánnyomások)
Földrajz. A kereskedelmi tanonciskolák I–IV. osztálya számára. Molnár Bélával. (Bp., 1935 és utánnyomások)
A székesfőváros iskolai gyermekvédelmi munkája a háború óta. (Városi Szemle, 1936. 4.)
A magyar tanítók korszerű
szociális feladatai. (Magyar Iparosnevelés, 1937)
Ifjúságunk a gyakorlati életpályákon. (Magyar Szemle, 1937. 1-4.)
A szélsőségek és a titkos választójog. (Magyar Szemle, 1938. 1-4.)
A zsidókérdésről. (Az Ország Útja, 1938. 5. és másodközlés: Hunnia, 1991. 16.)
A magyar iparostanoncoktatás története. 10 képmeléklettel és 1 grafikonnal. (Ipari szakkönyvtár. 33–35. Az Ipari Tanfolyamok Országos vezetősége kiadványa. Bp., 1939)
A dolgozó ifjúság szociális védelme. (Az Ország Útja, 1939. 5.)
A székesfővárosi „Duna-Híd” Alap bevételei. Miből építik az új Duna-hidakat? (Városi Szemle, 1939. 3.)
Neveljünk magyar iparosokat! (Ipartestületek Lapja, 1939. 17.)
Mennyit ér Budapest földje? 1–2. (Városi Szemle, 1940. 2–3. és kötetben: Statisztikai közlemények. 92. köt. 2. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala kiadványai. Bp., 1940)
Magyar iparos- és kereskedőnevelés. (Magyar Szemle, 1940. 7-12.)
Az ipari szakoktatás fejlesztése mint kormányzati program. (Ipartestületek Lapja, 1941. 11.)
Vágy és valóság a pályaválasztásban. (Magyar Iparosnevelés, 1941)
A nemzeti munkaerő-gazdálkodás feladatai. (Magyar Statisztikai Szemle, 1942)
Beszámoló a Székesfővárosi Pályaválasztási Tanácsadó és Képességvizsgáló Intézet első évi működéséről. 1941. okt. 1.–1942. szept. 30. (Bp., 1942)
Die Aufgaben der Arbeitskraftbewirtschaftung in Ungarn. (Journal der Ungarischen Statistischen Gesellschaft, 1943)
A magyar iparosnevelés időszerű kérdései. A Baross Gyáripari Csoport – TESZISZ – tanoncügyi pályázatának díjnyertes pályamunkáiból Összeáll. (A Baross Szövetség Gyáripari Csoportjának kiadványai. Bp., 1944).

F. m.: Áfra János néven: Építőipari számvitel. A Számviteli Főiskola építőipari szakának és szakosított mérlegképes vizsgára előkészítő tanfolyamainak tankönyve. 2 melléklettel. Írta és szerk. Többekkel. (Bp., Pénzügyi Kiadó, 1952)
Móricz Zsigmond első színpadi műve. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1964. 5-6.)
Malom a pokolban. Még valamit a Vén cigány vitatott verssorához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966. 3-4.)
Móricz Zsigmond és Holics Janka első találkozásai 1902-ben. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966. 5-6.)
Balassi Bálint szidalmazó szavairól. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968. 1.)
Móricz Zsigmond, a debreceni újságíró. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968. 6.)
A kispesti munkásotthon története. Nagy
Dezsővel. Szerk. Wellner István. (Emlékek Budapest múltjából 13. Pest környéki munkásotthonok krónikája. A Budapesti Történeti Múzeum és a Népművelési Propaganda Iroda közös kiadványa. Bp., 1969)
Ady Endre első nyilatkozata saját költészetéről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970. 1.)
Egy ismeretlen Ady-polémia. (Irodalomtörténet, 1970. 2.)
Ady összes versei kritikai kiadásának margójára. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970. 3.)
A népiesség szerepe Petőfi költészetében. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971. 4.)
Két Ady-dokumentum: 1. Ady Endre szerepe a Farkas–Rubos-ügyben és első hangja a fővárosi sajtóban. 2. A fiatal Ady Endre egy színikritikusi afférja. Közli Á. J. (Irodalomtörténet, 1972. 1.)
Gárdonyi Géza levele a sályi titkos feliratról. Közli Á. J. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972. 5-6.)
az 1880-as évek népmulatságai és munkásszórakozásai a fővárosban. Közli: Kovács Ákos. (Holmi, 2005. 1.).

F. m.: ford.: Löbner, Walter: A pályaválasztás irányítása és a szakmai nevelés a mai Németországban. Ford. Áfra János néven. (A Magyar–Német Társaság kiadványai 15. Bp., 1943).

Irodalom

Irod.: műveiről: Simándy Pál: Tanoncsors a statisztika tükrében. Áfra Nagy János: Az iparos- és kereskedőtanulók népességi viszonyai és szociális helyzete Budapesten. (Társadalomtudomány, 1933. 3-4.)
Némedy Gyula: Áfra Nagy János: A magyar iparostanoncoktatás története. (Magyar Pedagógia, 1940)
Bódy Zsombor: A magántisztviselő a német és a magyar kortárs történeti diskurzusban a 20. században. (Aetas, 2000. 4.)
Nagy Péter Tibor: Iparostanonc-oktatáspolitika az irányított gazdaság születésének évtizedeiben. (Magyar Pedagógia, 2000. 1.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DYHS-6L?i=16&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3ADYJ3-Q5N2 (Áfra János és Palásti Ilona házassági anyakönyve, 1929)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6MC3-WZD?i=70&wc=92QB-RMW%3A40678301%2C60592401%2C1077268102&cc=1452460 (Áfra János és Kurucz Emília Natália házassági anyakönyve, 1930)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/210337 (Kurucz Richárdné Fettich Aranka gyászjelentése, 1958)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6PGT-WJ?i=143&cc=1452460 (Áfra Jánosné Palásti Ilona halotti anyakönyve, 1967)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303732 (Áfra János gyászjelentése, 1984)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője