Család

Szülei: Braun Antal, Moór Borbála (= Moór Betti, 1846? Gelej, Borsod vm.–1878. dec. 19. Mezőkeresztes).

Testvérei: Braun Adolf (= Braun Sámuel, 1868. nov. 5. Mezőkeresztes) és Czeizler/Czeisler Béláné Braun Regina (1877. márc. 17. Mezőkeresztes–1948. máj. 13. Bp. Temetés: 1948. máj. 14. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető).

Felesége:

1. 1895. nov. 17.–1906. okt. 10.: Peabody Róza (1876. okt. 2. Chicago, Egyesült Államok–1964. nov. 7. Greenwich, Connecticut, Egyesült Államok); Peabody Max/Mike (= Patzauer Miksa/Maximillian, 1833. jún. 10. Miskolc, Borsod vm.–1910. jún. 8. Bp.) és Erban Mária leánya. Ez volt az első polgári házasságkötés Miskolcon! Elvált.

Gyermeke, leánya: Braun Margit Borbála (= Braun Daisy, 1896. szept. 6. Bp.). amerikai üzletasszony, az 1930-as évek ismert közéleti személyisége.

2. 1919. okt. 21.–1920. jan. 21.: Lőw Ágnes (1889. jún. 30. Bp.) dr. Lőw Tivadar (1848. nov. 14. Pápa, Veszprém vm.–1910. nov. 7. Bp.) jogász és Weiss/Weisz Ernesztina (= Weisz Tinka, 1857. márc. 17. Szeged, Csongrád vm.–1895. febr. 11. Bécs, Ausztria) leánya.

Lőw Tivadar testvére: Löw Immánuel (1854. jan. 20. Szeged–1944. júl. 19. Bp.) hittudós, orientalista, művelődéstörténész, szegedi főrabbi (1878–1944).

Lőw Ágnesnek a belvárosi (IV. kerület) Váci utcában Dáma néven ismert divatszalonja, női kalapszalonja volt. Férje halála után eladta vállalkozását és leányával együtt az Egyesült Államokba költözött. 1925-ben visszatért, szalonját iparművészeti iskolával bővítette.

Iskola

A Budapesti Kereskedelmi Akadémián tanult (1881–1883).

Életút

A Pesti Napló munkatársa (1887–1894), rövid ideig szerkesztője (1896. jún.–júl.), a Közgazdasági Napló (1894–1895), a Magyar Napló szerkesztője (1895–1896). A Budapesti Napló munkatársa (1896–1905), felelős szerkesztője (1904. aug.–okt.). Megalapította A Nap c. rendkívül népszerű esti bulvárlapot (1905), a lap tulajdonosa és főszerkesztője (1905–1920). A Royal Orfeum tulajdonosa (1909–1910).

A századelő jelentős újságírójaként és lapszerkesztőjeként fontos szerepet játszott a modern szerkesztési módszerek és stílus, valamint az olvasmányos rovatok megteremtésében. Mint újságíró elsősorban gazdaságpolitikai cikkeket, közgazdasági tárcákat írt és néhány kereskedelmi tankönyvet szerkesztett. A Nap volt a második magyar riportlap és az első kolportázslap, azaz az első magyar hírlap amelyet az utcán is terjesztettek (a lap folgalkoztatott először rikkancsokat…)

Emlékezet

Braun Sándor Budapesten hunyt el, a Rákoskeresztúri Izraelita Temetőben nyugszik. Gyászszertartását Lazarus Adolf főkántor gyászdalai vezették be, majd dr. Hevesi Simon főrabbi mondott gyászbeszédet. A nyitott sír előtt Hajdú Miklós, A Nap felelős szerkesztője búcsúztatta.