Auer Lipót
Auer Lipót

2025. április 25. Péntek

Auer Lipót

hegedűművész, pedagógus

Névváltozatok

Auer Leopold von

Születési adatok

1845. június 7.

Veszprém

Halálozási adatok

1930. július 15.

Loschwitz, Drezda mellett, Németoország


Iskola

Veszprémben Liedl Lipót tanítványa, majd a Pest-Budai Hangászegyleti Zenedében Ridley-Kohne Dávid növendéke (1853–1856), a bécsi konzervatóriumban J. Dontnál és G. Hellmesbergernél (1856–1858), Hannoverben Joachim Józsefnél tanult (1861–1863).

Életút

Első koncertjét Bécsben tartotta (1856), majd mint koncertező csodagyerek bejárta egész Magyarországot (1858–1860), Párizsban megismerkedett Rossinivel és Berliozzal (1861), fellépett a lipcsei Gewandhausban és Londonban (1864). Düsseldorfban koncertmester (1864–1866), Hamburgban koncertmester és a Hamburgi Filharmónikus Társaság vonósnégyesének első hegedűse, majd a Müller-testvérek meiningeni vonósnégyesének tagja (1866–1868). A Müller-kvartettel fellépett Breslauban, Hamburgban, Berlinben, Baden-Badenben és Wiesbadenben (1866-1868). Pályafutása kezdetén rendszeresen fellépett Magyarországon (utoljára Budapesten: 1883-ban). A Budapesti Philharmóniai Társaság tb. tagja és a Zeneakadémia tb. tanára (1906).

 

Oroszországba költözött (1868), a pétervári zeneakadémia hegedűtanszakának r. tanára (1868–1917). Az első jelentős oroszországi vonósnégyes alapító tagja (Davidovval, Pickellel, Wiekmann-nal, 1868), híres kamarazenei estélyeken mutatta be a kortárs orosz zeneszerzők – többek között Csajkovszkij, Borogyin, Glazunov – műveit. Az Orosz Cári Balett szólóhegedűse (1872–1908), az Orosz Zenei Társaság hangverseny-igazgatója (1875–1883), majd uo. a zenekar karmestere (1883–1884 és 1887–1892). Kinevezték a cár szólistájának (1874), orosz állampolgárságot kapott (1883–1917); udvari tanácsossá léptették elő (1903-tól). Az oroszországi forradalom után Christianiába (= Koppenhága) költözött (1917–1918), majd az USA-ban telepedett le (1918); felvette az amerikai állampolgárságot (1926). A New York-i Juillard Graduate School és a philadelphiai Curtis Institute r. tanára (1917–1930).

A modern hegedűjáték egyik legnagyobb hatású alakítója, játékát szárnyaló szépségű, intenzív hegedűhang, fölényes virtuozitás jellemezte. Nevéhez kapcsolódik az ún. pétervári vonófogás, ahol a mutatóujjnak és a csuklónak nagyobb szerep jut, mint korábban bármikor. Különösen jelentős pedagógiai tevékenysége. Londonban (1906–1911), Loschwitzban (1911–1914 és 1920–1930), Christianiában (1915–1917) évente mesterkurzusokat tartott hírneves tanítványainak (pl. Jascha Heifetznek, Efrem Zimbalistnak, Mischa Elmannak, Nathan Milsteinnek). Legendás koncerteket adott New York-ban (1920-as évek), 82 évesen még a New York-i Filharmónikusokat vezényelte (1927). Visszaemlékezéseket és hegedűmetodikai tankönyveket írt. Loschwitzi mesterkurzusán hunyt el, temetésekor leghíresebb tanítványa, J. Heifetz adott gyászkoncertet (New York, 1930).

Emlékezet

Csajkovszkij egy hegedűdarabot írt tiszteletére (Melankolikus szerenád, 1885). Pétervárott nagy koncerttel ünnepelte 40 éves tanári jubileumát, tiszteletére az Orosz Zenei Társaság Auer-ösztöndíjat alapított (1908). New Yorkban tanítványai nagy hangversenyt rendeztek 80. születésnapjára (Carnegie Hall, 1925). Emlékét a veszprémi zeneiskolában relief őrzi, ill. az ún. veszprémi panteonban domborművét helyezték el (Kő Pál szobrászművész alkotása, 2006).

Főbb művei

F. m.: írásai: Violin Playing as I Teach It. (New York, 1921
2. kiad. London, 1961
új kiad. Connecticut, 1975
oroszul: Moszkva, 1965)
My Long Life in Music. Önéletrajz. (New York, 1923)
Violin Masterworks and Their Interpretation. (Boston, 1925
oroszul: Moszkva, 1965)
Graded Course of Violin Playing. 1-8. füz. (New York, 1926).

Irodalom

Irod.: A. L. (A Zene, 1930)
Raaben, Lev: Leopold Szemjonovics Auer. (Leningrád, 1962)
Rakos Miklós: Veszprémtől Szentpétervárig. A. L. élete és művészete. (Veszprém, 1981).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője