Babits Viktor
Babits Viktor

2024. június 22. Szombat

Babits Viktor

gépészmérnök, villamosmérnök, feltaláló

Névváltozatok

Babits Győző; 1918-ig Josephi Viktor Győző Sándor

Születési adatok

1900. március 14.

Budapest

Halálozási adatok

1982. szeptember 18.

La Jolla, San Diego, Egyesült Államok

Temetési adatok

1982. szeptember

Rancho Palos Verdes

Los Angeles, Kalifornia


Család

Szülei: édesanyja: Josephi Julianna. Nevelőszülei: Babits Gyula (1872. dec. 11. Bp.–1942. nov. 18. Bp. Temetés: 1942. nov. 20. Farkasrét) zálogházi munkás, pénzbeszedő, majd fővárosi hivatalnok; Babits Katalin fia és Fekete Rozália (1871. ápr. 2. Bp.?–1945. márc. 29. Bp. Temetés: 1945. aug. 31. Farkasrét); Fekete Ferenc és Tóth Juliánna leánya.

Felesége: 1947. máj. 28.–1982. szept. 18.: Hargita Mária (= Horovitz Mária, 1906. febr. 28. Bp.–1991. aug. 20. Los Angeles, Kalifornia, Egyesült Államok).

Iskola

A budapesti IV. kerületi belvárosi községi főreáliskolában (= Eötvös József Gimnázium) éretts. (Josephi Viktor néven, 1918), a József Műegyetemen gépészmérnöki okl. (1923) és műszaki doktori okl. (1931), a rádiótechnika különleges kérdései és berendezései tárgykörben magántanári képesítést szerzett (valamennyit Babits Viktor néven, 1938. júl. 26.).

Hosszabb tanulmányutat tett Angliában, Franciaországban és Németországban (1924–1931), Angliában villamosmérnöki okl. is szerzett (chartered electrical engineer, London, 1931). Az Egyesült Államokban a Jeremias Smith-alapítvány ösztöndíjasa (öt hónapig, 1935).

Életút

A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Kísérleti Fizikai Tanszékén Wittmann Ferenc, ill. Pogány Béla demonstrátora (1922–1923), tanársegéde (1923–1924), egy. adjunktus (1924–1940) és magántanár (1938–1944), egyúttal a rádiótechnika meghívott előadója (1940–1944). A Budapesti Telefongyár (1935–1936), a budapesti Egyesült Izzó tanácsadója (1936–1938). A magyar kir. Honvéd Haditechnikai Intézet kutatója (titkosítva, ún. távolfelderítő radarrendszerek kutatásával és fejlesztésével megbízva, 1938–1944?). A magyar kir. Szabadalmi Bíróság titkára (1938–1939), szabadalmi bíró (1940–1946), szabadalmi döntőbíró (1947).

Az Egyesült Államokban telepedett le. Victor Alexander Babits néven a troyi (New York) Rensselaer Polytechnic Institute (RPI) adjunktusa (1947–1954), ny. r. tanára („full professor”, 1954–1960). A New York-i Sylvania Electric Products Incorporation (1952–1953), a Radio Corporation of America (1954–1959), a Norden Ketay Laboratories (White Plains, New  York, 1956–1957), a General Dynamics (San Diego, Kalifornia) tanácsadója (1960–1965).

A távolbalátással foglalkozó kutatások nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű úttörője, az elektronikus, ún. elektrosugaras televízió megalkotója, a modern színestelevízió-rendszer kidolgozója. Tanulmányai befejezése után kezdetben a budapesti műegyetemen Wittmann Ferenc Rádiótelegráfia és rádiótelefónia c. tantárgya kísérleteibe kapcsolódott be, ezekhez rádióvevőket, végerősítőket és hangtechnikai készülékeket tervezett. Első, a mechanikus televízióra vonatkozó találmányát 1926-ban jelentette be (Álló- és mozgófényképek drótnélküli továbbítása címmel). Az adóoldalon Weiller-kerekes képbontót és fotocellát, a vevőoldalon pedig forgótükrös képösszerakót és Kerr-cellát javasolt. A képtávíróval és a televíziózással foglalkozó első nagyobb összefoglaló munkája 1929-ben jelent meg (A távolbalátás címmel), míg fotovoltaikus képbontó találmányát 1933-ban nyújtotta be. Ez utóbbiban elsőként javasolt lassú elektronsugár-letapogatású katódsugárcsöves képbontót, amely az ún. záróréteges vidikon ősének tekinthető. A töltéskép előállítása a belső fotoelektromos hatáson alapult: kvarc szigetelőlemezen rézoxidul fényelemek sokaságát rendezte el mozaikszerűen. Találmányát 1935-ben a Radio News folyóiratban is közzétette, s további ötletekkel is szolgált, amelyeket azután az RCA felhasznált a Vidicon márkanevű képfelvevő csöve fejlesztéséhez. Prizmás képernyőjű színes televíziós rendszerét 1936 jún.-ában mutatta be. Babits Viktor rendszere sem a képbontásnál, sem a megjelenítésnél nem használt forgó színszűrőket, az elektronikus képbontónál prizmasorokkal bontotta a folytonos átmenetű színszűrön át érkező képet vörös–kék–zöld összetevőkre. A találmány úttörő jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Goldmark Péter – a távolbalátás másik magyar úttörője – az első színes televíziójánál (1940) még mechanikusan oldotta meg a kép színrebontását, összeállítását. Kutatási területe kiterjedt a rádiótechnika minden ágára, az impedancia-számításokra, az elektroncsövek elméletére, a rádióhullámok terjedésére, a hangfelvételek készítésére; hőmérséklet-szabályozót, elektroakusztikus szeizmikus vizsgálóberendezést, mikrofonerősítőt tervezett, majd magyarországi pályafutása utolsó éveiben bekapcsolódott titkos honvédelmi fejlesztésekbe.

A II. világháború után még néhány évig Magyarországon tevékenykedett, azonban nem sikerült elérnie, hogy folytathassa felderítőradar-kísérleteit, valamint szintén sikertelenül próbálkozott egy önálló műegyetemi Rádiótechnika Tanszék felállításával (ez csak 1949-ben valósult meg – Babits Viktor nélkül). Családjával 1947-ben az Egyesült Államokban telepedett le. Amerikai kutató-fejlesztő munkái közül különösen jelentősek a 10 kH-es–400 MHz-es rádióhullámok kisugárzásának és szórásának mérésére vonatkozó vizsgálati eljárások kidolgozása. Elektromos és mágneses vezérlésű színszűrők, ill. színjel- és lépcsőfeszültség-generátorok mellett különböző rendszerű színes televíziókat, színdiagram-rajzoló fotométert, valamint mátrix-kijelzős eszközöket tervezett.

Babits Viktor élete során több mint nyolcvan tudományos dolgozatot közölt, ennek kb. egyharmada magyar nyelven jelent meg. Ezen kívül még igen sok beszámolót készített magyar (és később amerikai) kormányzati finanszírozású kutatási és fejlesztési munkáiról: ezek nagy része azonban nem publikus, sőt közülük nem kevés a mai napig is titkosított dokumentáció.

Emlékezet

Babits Viktor Budapesten született (Josephi Viktor néven). Nevelőszülei Babits Gyula és Fekete Rozália 1916-ban házasodtak össze és 1918. jún.-ban fogadták örökbe (műegyetemi tanulmányait már Babits Viktor néven kezdte meg). Tanulmányait Budapesten és Londonban végezte, valószínűleg ő az első magyar villamosmérnök, aki Angliában szerezte meg oklevelét. 1947-ig a fővárosban élt és tevékenykedett (utolsó lakcíme: XI. kerület Késmárki utca 4.). Hargita Máriát, 1947. máj.-ban vette el, néhány hónap múlva, 1947 nyarán feleségével elhagyta Magyarországot. A Pan Am repülőgépével Bécsből Londonba repültek, majd átszállás után a Pan Am NC-88856 lajstromszámú gépével érkeztek meg New York La Guardia repülőterére.
Több mint tíz évig éltek New Yorkban, ahol Babits Viktor egyetemi tanárként és tervező mérnökként dolgozott. Élete utolsó húsz évében Kaliforniában élt, 1965-ben ment nyugdíjba, San Diego-i otthonában hunyt el. Halála után, 1983-ban, családja és barátai Dr. Victor A. Babits Memorial Scholarship néven ösztöndíjat alapítottak egykori munkahelye, a Rensselaer Polytechnic Institute villamosmérnök-hallgatói számára.

Babits Viktor életműve szinte teljesen ismeretlen Magyarországon. Munkásságával Fábián Tibor villamosmérnök, informatikus foglalkozott, ő derítette ki pontos születési és halálozási adatait, s ő állította össze műszaki alkotásai jegyzékét.

Elismertség

A New York-i Tudományos Akadémia (r.: 1951), az Institution of Electrical Engineers (IEE, r.: 1953), a Television Society (r.: 1959) és az Institue of Radio Engineers (IRE, r.: 1959) tagja.

A Society of Motion Pictures and Television Engineers és az Acoustical Society of America tagja.

Főbb művei

F. m.: Álló- és mozgóképek telegrafálása drótnélkül. (Magyar Rádió Újság, 1926. 14.)
A távolbalátás. (Magyar Rádió Évkönyv, 1929 és külön: Bp., 1929)
Teljesítményerősítők. Egy. doktori értek. is. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1931 és külön: Az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat kiadványa. Bp., 1931)
A távolbalátás fejlődésének újabb irányai. (A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiadványa. Bp., 1934)
Discussion on Television with Cathode-Ray Tubes. Black, C. R.-rel és Zworykin, Vladimir Kosmával. (IEE Journal, 1934. March)
Érzékeny és üzemszerű szobatemperatúra-szabályozó. (Technika, 1934. 3.)
A New Television Tube. (Radio News, 1935. Aug.)
Class B and C Amplifier Computations. (Communication and Broadcast Engineering, 1935)
A Novel Scheme for Television in Colours. (Television, 1937. Aug.)
Audiofrekvenciájú transzformátor és fojtótekercs méretezése. (Technika, 1941. 10.)
A távolbalátás és az ultrarövid hullámok technikája. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa. VI. köt. 3. füz. Bp., 1942)
Rádiótechnika. Egy. jegyz. B. V. előadásai alapján összeáll. Mezey Miklós. (Bp., 1942)
A távolbalátás technikája. A távolbalátás és az ultrarövid hullámok technikája c. műve átd. kiadása. (Bp., Hungária Hírlapnyomda, 1948)
Fundamentals of Television. Mimeographed Lecture Notes. (Troy, 1949)
Vidicon. (Electronics, 1951. 12.)
Science and Engineering Education. Europe – USA. (IRE Transactions on Education, 1958. 4.)
Results with an Experimental Colour Television System Using Electrically or Magnetically Controlled Colour Filters. (British Communications & Electronics, 1959. Jan.).

F. m.: népszerű írásai az Autó c. lapban: Néhány szó a rádióról. (1924. 11.)
A rádiótelefon elemei. (1924. 12.)
A rádiótelefonia elemei. (1924. 14., 21. 24.)
Párisi rádiólevél. (1924. 18.).

F. m.: találmányai, szabadalmai: Álló- és mozgófényképeknek drótnélküli továbbítása. (1926)
Fotovoltaikus képbontó. (1933)
Teljesen elektronikus színes televíziós rendszer. (1936)
Eljárás modulált vagy modulálatlan mikrohullámok előállítására (találmány: 1936
szabadalom: 1943)
Procédé et appareil pour la production d’ondes trés courtes modulées. (találmány: 1939
francia szabadalom: 1940)
Method and Apparatus for the Production of Microwaves. (találmány: 1939
angol szabadalom: 1940)
Parametric Target for Infrared Television Pickup Tubes. (találmány: 1960
amerikai szabadalom: 1964)
Laser Mixer and IF Amplifier. (találmány: 1964
amerikai szabadalom: 1967).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források: dr. Babits Viktor műegyetemi adjunktus doktorrá avatása. (Rádió és Fotó Amatőr, 1931. 7-8.)
Babits Viktor magántanári kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1938. júl. 26.)
Babits Gyula, az Elektromos Művek ny. tisztviselője nov. 18-án elhunyt. (Pesti Hírlap, 1942. nov. 19.)
Elhunytak: Babits Gyula ny. tisztviselő Budapesten. (Dunántúl [napilap], 1942. nov. 20.)
dr. Babits Viktor mélységes fájdalommal tudatja, hogy édesanyja, özv. Babits Gyuláné életének 73. évében „szomorú körülmények között” márc. 29-én elhunyt. Ideiglenes nyugvóhelyéről aug. 31-én kísérte édesapja mellé a Farkasréti Temetőbe, örök nyugalomra. (Magyar Nemzet, 1945. szept. 4.)
A rádiótechnika fejlődése a háborús évek alatt. Beszélgetés dr. Babits Viktor műegyetemi magántanárral. (Rádió Évkönyv az 1946/47. évre. Szerk. Kiss Tivadar. Bp., 1947).

Irod. tanulmányok, feldolgozások, lexikonok: Névjegyzéke mindazoknak akik a m. kir. József Műegyetemen 1928. évi június hó végéig oklevelet, abszolutóriumot vagy oklevélhonosítást nyertek. (Bp., 1929)
A magyar feltámadás lexikona. (Bp., 1930)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Hungarians in America. (New York City, 1963
2. kiad. 1966.
3. kiad. 1971)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966
2. kiad. 1973)
Ozogány Ernő: Magyarok a tévé történetében. (A magyar tudomány évszázadai. Pozsony, 1994)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Évfordulóink a műszaki és természettudományokban. 2000. (Bp., 1999)
Fábián Tibor: Babits Viktor, a televíziózás elfeledett úttörője. (Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvosalás történetéből. Szerk.: Vámos Éva és Vámosné Vigyázó Lili. Bp., 2003 és Rádiótechnika, 2003. 6.)
A Műegyetem „rádiós” tanszékének története. (Rádiótechnika, 2016. 5.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6WZ-63F (Babits Gyula születési anyakönyve, 1872)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DYJ3-35J?i=188&wc=92QJ-PTP%3A40678301%2C54933001%2C1077263203&cc=1452460 (Josephi Győző Sándor születési anyakönyve, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:66VK-5RSV (Babits Gyula és Fekete Rozália házassági anyakönyve, 1916)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/313147 (Babits Gyula gyászjelentése, 1942)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:73X9-99MM (Babits Gyula halotti anyakönyve, 1942)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QP74-FNF3 (Babits Gyuláné Fekete Rozália halotti anyakönyve, 1945)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VGTY-KTT (Babits, Victor Alexander halotti anyakönyve, 1982)

https://ieeexplore.ieee.org/stamp/stamp.jsp?arnumber=7246258 (Babits, Victor A. nekrológ, IEEE, 1982)

https://guides.archives.rpi.edu/agents/people/186 (Babits, Victor életrajza, az RPI honlapján, 2016)

 

https://real-eod.mtak.hu/6294/1/Tanulmanyok_2003_30_Fabian_A_televiziozas_elfeledett_uttoroje.pdf (Fábián Tibor: A televíziózás elfeledett úttörője, 2003)

Megjegyzések

Fábián Tibor személyes közlése, 2016. nov. 1.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2024

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője