Család

Nagyszülei: Fallenbüchl György, Eggenberger Magdolna; Steffula János, Mayer Johanna Nepomukena.

Szülei: Fallenbüchl János (1841–1912. nov. 8. Bp. Temetés: 1912. nov. 10. Óbuda) műszaki tisztviselő, a Dunagőzhajózási Társaság hajószerkesztője, Steffula Katalin (1844. okt. 25. Buda–1928. jan. 19. Bp.).

Testvérei: Fallenbüchl Ferenc (1873. szept. 2. Bp.–1953. jan. 8. Bp.): történész, pedagógus, római katolikus pap, dr. Forgács János (= 1899-ig Fallenbüchl János, 1882. febr. 9. Bp.–1957. júl. 14. Bp.) római katolikus pap, kegyesrendi középiskolai tanár, Forgács/Forgách Vilmos (= 1908-ig Fallenbüchl Vilmos, 1886. jan. 16. Bp.–1951. jún. 27. Bp.) csendőr ezredes, ill. Burger Gusztávné Fallenbüchl Sarolta (= Fallenbüchl Karolina, 1868. szept. 20. Óbuda–1935. febr. 4. Bp.).

Felesége: Ambrus Gizella (= Ambrus Noémi Gizella Szidónia, 1888. máj. 17. Bp.–1982. márc. 26. Bp. Temetés: 1982. ápr. 6. Óbuda) irodalomtörténész, polgári iskolai tanár, Ambrus Zoltán, (1861. febr. 22. Debrecen, Hajdú vm.–1932. febr. 28. Bp. Temetés: 1932. márc. 2. Kerepesi út): író, kritikus, műfordító, a Nemzeti Színház igazgatója (1917–1922); az MTA tagja (l.: 1911).

Gyermeke, fia: Fallenbüchl Zoltán (1924. júl. 19. Bp.–2006. jan. 12. Bp. Tem.: 2006. jan. 20. Óbuda): történész, az MTA doktora (1996).

Iskola

A budapesti polgári iskolai tanárképzőben polgári iskolai tanári okl. és a budapesti tudományegyetemen francia nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári okl. (1899), majd matematika–fizika–pedagógia szakon is végzett (1907).

Életút

A budapesti III. kerületi Kiskorona utcai községi polgári fiúiskola (1899–1900 és 1901–1923: megszakításokkal), egyúttal a budapesti VIII. kerületi Német utcai községi polgári fiúiskola mb. tanára (1900–1901) és a budapesti III. kerületi magyar kir. állami főgimnáziumban a francia nyelv tanára (1904–1906). Az I. világháborúban ún. gazdasági hadnagyként szolgált (1914–1918). A budapesti IV. kerületi (= belvárosi) Papnövelde utcai (= 1927-től Prohászka Ottokár utca) községi polgári leányiskola (1923–1937), a budapesti XIV. kerületi Aréna úti községi polgári leány- és nőipariskola igazgatója (1937–1939).

A két világháború közötti korszak egyik jelentős keresztényszocialista pedagógusaként általános nőnevelési kérdésekkel foglalkozott, a gyakorlati pályákra képesítő, magasabb fokú modern nőnevelő intézmény magyarországi megvalósítója. Javaslatára nyitották meg az általa irányított Papnövelde utcai polgári leányiskolában a hároméves (érettségizetteknek egyéves) háztartási továbbképző tanfolyamot, azaz a speciális nőoktatást a nyolc osztályosra tervezett polgári leányiskola koncepciójába illesztette be. Az újtípusú iskolában, amely a külföldi pedagógiai szakirodalom és több tanulmányút tapasztalatainak eredményes leszűrése után jött létre olyan tantervet valósított meg, ami az akkori Magyarországon egyedülálló volt. A minden iskolában oktatott általános hittan, magyar nyelv és irodalom, történelem mellett újdonságként könyvvitelt, háztartástant, fehérnemű- és felsőruhavarrást, üzemtant, szociológiát (!) és elsőként a magyar tanmenetek történetében élelmiszer-vegyészetet („tápanyagismeret” néven) tanított. A növendékek óvodai  és kertészeti gyakorlatot is folytattak, továbbá lehetőségük volt a gyors- és gépírás mellett a francia, az angol és az olasz nyelv elsajátítására is. A jól működő iskolát nemsokára a köznyelv „menyasszonyképzőként” ismerte, mert növendékei a nehéz gazdasági körülmények között is könnyen mentek férjhez.

Fallenbüchl Tivadar azonban nemcsak gyakorlati szakember volt, élete végéig nyomon követte szűkebb szakterülete irodalmát, az iskola többezer kötetes pedagógiai könyvtárát maga gyűjtötte össze. Különösen értékesek voltak az általa Budapesten és Bécsben szervezett nemzetközi pedagógustalálkozók, amelyek elsősorban a nőnevelés különböző kérdéseit járták körül. Számos munkás klubtermet és több női könyvtárat is szervezett, tankönyvírói tevékenysége is fontos.

Elismertség

A Keresztény Gazdasági és Szocialista Párt tagjaként (1928–1932) jelentős szerepet játszott az Egyházközségi Munkásszakosztályok (EMSZO) szervezésében.

A Katolikus Ifjak Országos Egylete (KIOE) igazgató-választmányának tagja (1935–1939).

A budapesti VIII. kerületi Krisztus Király egyházközség ügyvezető elnöke (1942–1947), tb. elnöke (1947–1949).

Szerkesztés

A budapesti székesfővárosi IV. kerületi Prohászka Ottokár utcai községi polgári leányiskola és a vele kapcsolatos háztartási továbbképző tanfolyam értesítője szerkesztője (1928–1937. Bp., 1929–1936).