Haász Árpád
Haász Árpád

2020. október 25. Vasárnap

Haász Árpád

politikus, közgazdász

Születési adatok

1896. augusztus 16.

őrszentmiklós, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1967. április 1.

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1919), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (életművéért, védés nélkül, 1958).

Életút

A szocialista, ill. az illegális kommunista munkásmozgalom résztvevője (1915-től), az I. vh. alatt a Galilei Kör tagja (1915–1918) és a Forradalmi Szocialisták antimilitarista mozgalmának résztvevője (1917–1918), letartóztatták (1918). A KMP alapító tagja (1918-tól), a Tanácsköztársaság idején az Igazságügyi Népbiztosság, majd a Közoktatási Népbiztosság politikai megbízottja, az Ifjúmunkás és Diákszociális Ügyosztály vezetője (1919. márc.–júl.). – A proletárdiktatúra bukása után Bécsbe emigrált, ahol jelentős szerepet vállalt a bécsi magyar kommunista emigráció munkájában (1919–1925). A Osztrák Kommunista Párt (OKP) központi szervezetének munkatársa, a bécsi városi pártvezetőség tagja (1925–1934), a „Schutzbund” felkelés után bebörtönözték és internálták (1934–1936). Kiutasítása után, Prágában rövid ideig újságíró, majd a moszkvai Lenin Iskola tanára (1936–1938), Párizsba utazott, ahol az OKP külföldi bizottságának munkatársa (1938). A II. vh. alatt részt vett a francia ellenállási mozgalomban, letartóztatták, Auschwitzba, majd Mauthausenbe deportálták (1939–1945), szabadulása után Bécsben újra az OKP osztályvezetője, majd vállalati gazdasági tanácsadóként tevékenykedett (1945–1948). Hazatérése után a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége (MKP KV) politikai munkatársa, Államgazdasági Osztályának osztályvezető-helyettese (1948), a Kereskedelmi és Szövetkezetügyi Minisztérium Terv- és Piackutató Főosztálya, majd az Országos Dokumentációs Központ vezetője (1949). A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem, ill. az MKKE Nemzetközi Gazdasági és Politikai Tanszék alapító r. tanára (1950–1952), egy. tanára (1952–1964) és a Tanszék vezetője (1950–1964); közben az Általános Kar dékánja (1955–1956 és 1957–1959). Kutatóközgazdászként elsősorban a II. vh. utáni nemzetközi gazdasági kapcsolatok vizsgálatával, a modernkori kapitalizmus sajátosságaival, az imperializmus legújabb kori fejlődésének ellentmondásaival, ezzel összefüggésben az újratermelési ciklusok kérdéseivel foglalkozott. Bécsi évei alatt különböző bécsi magyar és német lapokban az 1929-es gazdasági világválság ausztriai vonatkozásait és a nemzetközi tőkemozgásokat elemezte. Jelentős szerepet játszott a modern gazdasági ismeretek tudományos népszerűsítésében.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti (= Fiumei út) volt Munkásmozgalmi Parcellában nyugszik. Hagyatékát, visszaemlékezéseit, kéziratait, levelezését, egyéb személyes iratait a Politikatörténeti Intézet Személyi gyűjteményében őrzik.

Elismertség

Az MSZMP Budapesti Bizottsága és az Országos Béketanács tagja. Az UNESCO és a Magyar ENSZ Társaság Intéző Bizottságának tagja.

Szerkesztés

A bécsi Rote Fahne c. kommunista lap felelős szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: Államosítás vagy társulati rendszer? (Gazdaság, 1946)
Kereskedelem – politika. (Bp., 1949)
A brit imperializmus válsága – az angol reformizmus csődje. (Az MDP Központi Előadói Iroda előadásai. Bp., 1950)
Nemzetközi gazdasági és politikai ismeretek. H. Á. előadásai. I–II. köt. Egy. jegyz. (Bp., 1950–1951
2. kiad. 1952
4. kiad. 1955
I–IV. köt. új kiad. 1955–1956
1957–1958)
A szocializmus felépítése a Német Demokratikus Köztársaságban. (Társadalmi Szemle, 1952)
Az imperialista hatalmak ellentétei az „európai egység” és Németország kérdésében. (Társadalmi Szemle, 1953)
A jelenkori kapitalizmus sajátosságairól. – Korunk kapitalizmusának termelési és fogyasztási szerkezete. Az állam, mint gazdasági tényező a jelenkori kapitalizmusban. (Közgazdasági Szemle, 1957)
Egyetemünk szerepe a népgazdaság és a közgazdaság-tudomány területén. (A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem Évkönyve. 1958. Bp., 1959)
A századeleji magyar társadalom és a Galilei Kör. (Valóság, 1959)
A revizionizmus elleni harc néhány elvi kérdése. (Közgazdasági Szemle, 1959)
Az állam gazdasági szerepének változása a kapitalizmus fejlődési folyamatában. (Társadalmi Szemle, 1960)
Korunk kapitalizmusa. I–II. köt. Háy Lászlóval, Nyilas Józseffel, Ripp Gézával. (Bp., 1961
2. átd. és bőv. kiad. 1964).

Irodalom

Irod.: Kelen Jolán: Galilei-per a XX. században. (Bp., 1957)
Halálhír. (Népszabadság, 1967. ápr. 2.)
Munkásmozgalom-történeti lexikon. (Bp., 1972)
Köves Rózsa: 90 éve született H. Á. (Magyar Nemzet, 1986. 193.)
Simai Mihály: Az emigráns hazatért. H. Á.-ról születésének 90. évfordulóján. (Népszabadság, 1986. 193)
Botos János: H. Á. (Pártélet, 1987)
Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. (Bp., 2000).

Megjegyzések

MÉL I. téves halálozási adat: ápr. 2.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013