Kocsár László Tibor
Kocsár László Tibor

2021. május 15. Szombat

Kocsár László Tibor

orvosbiológus, radiológus, radiofarmakológus

Születési adatok

1924. július 7.

Nyíregyháza

Halálozási adatok

1988. augusztus 22.

Budapest


Család

Sz: Kocsár László (1897–1969) hentes és mészáros mester, Kálmánczhey Julianna. Apja 1951-ben iparát megszüntette, 4 kataszter hold földjén maga gazdálkodott (1952–1960). Háromszor nősült. Először 1948-ban, másodszor 1956-ban házasodott, első és második házasságából egy-egy fia született: Kocsár László (1957. jún. 23.) és Kocsár Tibor (1961. szept. 13.). F: 3. 1960-tól Sztankura Valéria orvos, reumatológus szakorvos, az ORFI munkatársa. 

Iskola

A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában éretts. (1942), a Debreceni Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1948), laboratóriumi szakorvosi vizsgát tett (1951), az orvostudományok kandidátusa (1967), doktora (1977). 

Életút

A Debreceni Tudományegyetem, ill. a DOTE Élettani és Általános Kórtani Intézetében Went István gyakornoka (1944–1948), egy. tanársegéde (1948), a Közegészségtani Intézetében Jeney Endre egy. tanársegéde (1948–1951), a Kórélettani Intézet egy. tanársegéde (1951–1952), egy. adjunktusa (1952–1960), az ún. B-szintű izotóp laboratórium megszervezője és vezetője (1957–1960). A BOTE III. sz. Belklinika Koltói Klinikák Laboratóriumai tud. munkatársa, egyúttal a Laboratóriumok h. vezetője és az Izotóp Laboratórium vezetője (1960–1964). Az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet tud. főmunkatársa (1964–1965); az Immunológiai Osztály (1965–1977), az Izotópalkalmazási Osztály tud. osztályvezetője (1977–1982). Az Orvostovábbképző Intézet (OTI) c. egy. tanára (1979-től). A Stockholmi Egyetemen Hevesy György (1885–1966) munkatársa (1957). 

Kórélettani-toxikológiai, radiobiológiai, -farmakológiai és -immunológiai kutatásokkal, elsősorban az orvosi izotópalkalmazás kérdéseivel foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a radioizotópok fehérjekutatásban való alkalmazása, ill. a diagnosztikai célú radiofarmakonok kutatása és előállítása terén. Kidolgozta az első magyarországi izotópos prosztatadiagnosztikát. A Nerobol meghatározására bevezette az ún. radioimmunassay módszert. 

Emlékezet

Halála után kollégái létrehozták a Kocsár Lázló-alapítványt, amelynek plakettjével és pénzjutalmával a Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság éves kongresszusán egy-egy kutatót, ill. asszisztenset jutalmaznak (Kocsár László-emlékérem, 1990-től). 

Elismertség

A Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság főtitkára (1971-től), a Magyar Immunológiai Társaság elnökségi tagja (1971-től). A Magyar Mikrobiológiai Társaság (1948-tól), a Magyar Élettani Társaság (1948-tól), a Magyar Biofizikai Társaság tagja.

Az Európai Sugárbiológiai Társaság tagja (1970-től). 

Elismerés

Hevesy György-emlékérem.

Szerkesztés

Az Atomtechnikai Tájékoztató, ill. az Izotóptechnika c. lapok orvos-szerkesztője, mindkét lap szerkesztőbizottságának tagja. A londoni Nuclear Medicine Communications c. folyóirat referense és a szerkesztőbizottság tagja. 

Főbb művei

F. m.: Penicillin a chronicus otitisek és a radikális üregek gyógykezelésében. Jakabffy Imrével. (Acta Oto-Rhinologica, 1949)
Adatok a privin pharmakológiájához. Szilágyi Tiborral. (Orvosi Hetilap, 1949. 22.)
Új ozaena therápia. Jakabffy Imrével. (Orvosi Hetilap, 1951. 42.)
Artézikút eredetű explosiv természetű typhusjárvány. Herpay Zs.-vel. (Népegészségügy, 1951)
Az izonikotinsav hydrazid kiürülésének polarográfiás módszerrel történő tanulmányozása. Simon Miklóssal. (Orvosi Hetilap, 1953. 52.)
Studies on Experimental Lead Poisoning. 1–3. Többekkel. (Acta Physiologia, 1954)
Idegrendszer és immunitás. 1–2. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1954)
A máj vérkeringésébe juttatott adrenalin, noradrenalin, acetylcholin és histamin vérnyomás hatása. Kesztyűs Loránddal és Szilágyi Tiborral. – Vagus-pneumoniás tüdők víz- és sótartalma. Többekkel. – Hypothermia hatása az anaphylaxiás sokkra. Gyulai F.-fel és Szilágyi Tiborral. (Kísérletes Orvostudomány, 1955
mindhárom cikk angolul is: Acta Physiologica, 1955)
Helyi érzéstelenítés hatása a vércukorszintre és ennek hatása a helyi érzéstelenítés során észlelt rosszullétre. Sárkány Ilonával. (Fogorvosi Szemle, 1955)
Helyi érzéstelenítők hatása sympathicus-sértett kutyák vérnyomására. Sárkány Ilonával. (Orvosi Hetilap, 1955. 44.)
Az atebrin antihistaminszerű hatásának vizsgálata. Nagy Endrével. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1956)
A pleurális nyirokkeringés izotópos vizsgálata. Kertész Lászlóval és Végh Lajossal. (Orvosi Hetilap, 1956. 34.
angolul: Isotopic Studies of the Pleural Lymphatic Circulation. Acta Medica, 1957)
A kobaltion hatása az adrenalin reakcióira. Szatai Imrével. (Kísérletes Orvostudomány, 1957)
A phenothiazinok hatása a méh motilitására, acetylcholin, histamin és oxytocin érzékenységére. Zsugyelik Bélával. (Orvosi Hetilap, 1957. 31.)
Sevenal hatása a tengerimalac anaphylaxiára. (Kísérletes Orvostudomány, 1958)
A máj nyirokkeringésének izotópos vizsgálata szervi shockban. Kertész Lászlóval és Végh Lajossal. (Kísérletes Orvostudomány, 1959)
Szájüregi echinococcus. Nyúl Lajossal. (Fogorvosi Szemle, 1960)
Chromovalbumin előállítása és antigén tulajdonságai. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1960)
Az Andaxin – Meprobamate – hatása a vázizomzat foszforiláz aktivitására. Kajtor Ferenccel és Veress Olíviával. (Ideggyógyászati Szemle, 1960)
Chlorpomazin hatása a vasfelszívódásra per os adott radioaktív vas izotóp alkalmazása esetén. Fülöp Tiborral és Nagy Judittal. (Orvosi Hetilap, 1960. 36.)
In memoriam Hevesy György. (Orvosi Hetilap, 1961)
Zsírembólia és a sérülés helyéről történő zsírresortpio. Serényi Pállal és Szabó Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1963. 50.
angolul: Fat Embolism. Fat Absorption from the Site of Injury. Surgery, 1963)
Oxydative Phosphorilation in Aortic Homogenates. Wollemann Máriával. (Journal of Atherosclerosis Research, 1964)
Vizsgálatok a haemoglobinuria mechanizmusáról: a haemoglobin molekulák megjelenése a nyirokban és a vizeletben. (MTA V. Osztálya Közleményei, 1965)
Passage of Haemoglobin into Urine and Lymph. Magyar S.-sel és Szabó G.-vel. (Acta Medica, 1965)
A thymus részvétele a mucopolysaccharida anyagcserében. Többekkel. (Acta Biologica, 1965)
Radioizotópok alkalmazása a fehérjekutatás néhány területén. Kand. értek. (Bp., 1967)
Galvánáram hatása a radioaktív kalcium és kén csontba történő beépülésére. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1967. 18.)
131I-vel jelzett albumin makroaggregát előállítása és alkalmazásának jelentősége. Kutas Verával. (Atomtechnikai Tájékoztató, 1968)
Profilaktikusan alkalmazott gamma-globulin hatásmechanizmusának vizsgálata. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1968. 49.)
Persistence of Human Gamma-Globulin in Animals. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1969)
A tüdő-scanről. Többekkel. (Atomtechnikai Tájékoztató, 1969)
A radioimmunassay elve és módszertani lehetőségei. (Izotóptechnika, 1971)
A nukleáris medicina helyzete és problémái hazánkban. Többekkel. (Magyar Radiológia, 1972)
Steroid Hormone Determination on the Basis of Radioimmunassay. (Acta Medica, 1972)
Gyors módszer radioaktív részecskék biológiai ellenőrzésére. Krasznai Istvánnal és Kutas Verával. (Izotóptechnika, 1972)
Aquaeductus-elzáródás és subarachnoidalis liquorblock együttes előfordulása. Többekkel. (Ideggyógyászati Szemle, 1972)
Radioimmune Reactions in vitro Radioimmunassay. A New Diagnostic Tool in Allergology. Merétey Katalinnal. (Immunological Aspects of Allergy and Allergic Diseases. Bp., 1973)
A Gordox jódizotóppal való jelzése és biológiai tulajdonságai. Többekkel. – Tapasztalatok a radioimmunassay módszerek beállításáról. Földes Jánossal és Merétey Katalinnal. (Izotóptechnika, 1973)
Isotope Scanning of Prostate. Többekkel. (Lancet, 1973)
Recent Data on the Mechanism of Action of Oestrogen Applied in the Therapy of Prostatic Tumour Patients. Többekkel. (Urology, 1973)
The Localization of the Newly Formed Thrombus by 125I-Fibrinogen in the Legs of Cardiac Patients. Többekkel. (Cardiologia Hungarica, 1973)
Kísérletes acut peritonitis – szeptikus shock – kivédése detoxifikált endotoxin előkezeléssel. Balogh Á.-val és Bertók Loránddal. (Kísérletes Orvostudomány, 1973)
A prosztata scintigraphiás vizsgálata. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1973. 29.)
Emberi szérumok IgE-szintjének meghatározása radioimmunológiai módszerekkel. Többekkel. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1974)
Prosztaglandinok izotópos jelzése radiojóddal és a jódozott származékok biológiai tulajdonságai. Többekkel. (Izotóptechnika, 1974)
Terheléses vizsgálatok thyreotrophormon kiáramlását fokozó hormonnal – TRH. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1974. 36.)
Nőgyógyászati daganatok scintigraphiás lehetősége jelzett oestrogennel. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1974. 52.
angolul: Perspectives in Scintigraphic Detection of Gynecologic Tumors Using Labelled Estrogen. Neoplasma, 1975)
Izotópok a biológiában. (A biológia aktuális problémái. Bp., 1976)
Új radiopharmaconok előállítása és humán-diagnosticai alkalmazása. Doktori értek. (Bp., 1976)
Szalay Sándor szerepe hazai kísérletes orvostudomány fejlődésében. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1979)
Egészséges terhesek vasháztartásának vizsgálata szérumferritin szintjük immunradiometriás meghatározása útján. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1981. 12.)
A szérum myoglobin-szint klinikai jelentősége. Egyszerű módszer humán myoglobin előállítására. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1983)
Szérum konjugált kenodeoxikol savtartalmának meghatározása radioimmunassay módszerrel. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1984)
Radiofarmakonok. Az in vitro vizsgálatok elvi és metodikai alapjai. Pál Imrével. (Aesculap. Orvosi izotóptechnika. Szerk. Györgyi Sándor és Krasznai István. Bp., 1985)
A szérum epesavak vizsgálatának jelentősége krónikus májbetegségekben. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1986. 13.). 

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1988)
Jánoki Győző: Búcsú K. L. T.-tól. (Orvosi Hetilap, 1988. 52.). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2015