Széll Jenő
Széll Jenő

2024. május 18. Szombat

Széll Jenő, dukai és szentgyörgyvölgyi

politikus, diplomata, műfordító

Születési adatok

1912. június 13.

Budapest

Halálozási adatok

1994. január 15.

Budapest

Temetési adatok

1994. január 27.

Budapest

Kerepesi út


Család

Dédszülei, apai: Széll Sámuel (1797. febr. 27. Vetés, Szatmár vm.–1871. nov. 28. Hódmezővásárhely, Csongrád vm.) református esperes, egyházi író, nagybessenyői Bessenyey Anna (1817.–1897. dec. 1. Erdőgyarak, Bihar vm.. Temetés: 1894. dec. 4. Erdőgyarak); Bohus Pál (†1894. márc. 19. Bp. Temetés: 1894. márc. 21. Tiszaföldvár), Jalsoviczky Jusztina Izabella (†1892. okt. 8. Tiszaföldvár).

Dédszülei, anyai: Ábel Albin (1822. márc. 1. Tevel, Tolna vm.–1888. márc. 5. Bp. Temetés: 1888. márc. 7. Kerepesi út) osztrák származású zenetanár, zongoramester, Knight, Claudia (1825. Boulogne-sur-Mer, Pas-de-Calais, Franciaország–1898. ápr. 17. Ózd) angol nevelőnő, majd nyelvtanár; Bosányi József biztosítótársasági hivatalnok, Lasznár Anna.

 

Nagyszülei: dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Mihály (1852. márc. 21. Hódmezővásárhely–1888. máj. 17. Tiszaföldvár, Jász-Nagykun-Szolnok vm.) gyógyszerész, Bohus Jusztina (1859. aug. 22. Tiszaföldvár–1918. nov. 25. Bp.); Ábel Jenő (1858. júl. 24. Pest–1889. dec. 13. Bp. Temetés: 1889. dec. 15. Kerepesi út) klasszika-filológus, irodalomtörténész, az MTA tagja, borsodi Bosányi Gizella (1860. ápr. Mikor?, Pest–1900. ápr. 2. Bp. Temetés: 1900. ápr. 4. Kerepesi út).

Széll Mihály testvérei: dr. Széll Farkas (1844. ápr. 28. Hódmezővásárhely–1909. dec. 17. Bp.) jogász, a debreceni királyi ítélőtábla elnöke, dr. Széll Ákos (1845. szept. 14. Hódmezővásárhely–1903. jún. 4. Buziásfürdő) jogász, ügyvéd, országgyűlési képviselő, dr. Széll Lajos (1851. ápr. 2. Hódmezővásárhely–1881. nov. 20. Gyoma. Temetés: 1881. nov. 22. Gyoma) orvos, Gyoma város tiszti orvosa, Széll Imre (1854. máj. 18. Hódmezővásárhely–1927. jan. 15. Bp. Temetés: 1927. jan. 18. Kerepesi út) okl. gazda, Széll Zoltán (1857. okt. 18. Hódmezővásárhely–1923. szept. 22. Bp. Temetés: 1923. szept. 24. Kerepesi út) gyógyszerész és Széll Anna (1859. Hódmezővásárhely).

Széll Farkas és Vályi Mária leánya: Széll Marianne, a világhírű cseh hegedűművész, Kubelik Jan (1880. júl. 5. Michle, Csehország–1940. dec. 5. Prága) felesége. Széll Marianne valójában Széll Lajos leánya volt, az árván maradt gyermeket Széll Farkas családja fogadta örökbe.

Bohus Jusztina testvérei: Ifj. Bohus Pál (1849. júl. 14. Szarvas, Békés vm.–1898. jan. 11. Törökszentmiklós. Temetés: 1898. jan. 13. Törökszentmiklós) kataszteri helyszínelő becslő bizots, pénzügyi titkár és Szekér Lajosné Bohus Jolán (1853. dec. 27. Tiszaföldvár–1932. ápr. 30. Bp.).

Bohus Jusztina 2. férje: Jánosy Sándor (1858. jan. 4. Gyoma, Békés vm.–1905. febr. 12. Mezőtúr, Jász-Nagykun-Szolnok vm.), Jánosy/Jánossi Sándor (1869-ig Joanovics Sándor, 1824. márc. 8. Gyoma–1896. febr. 17. Gyoma) és Muszhammer Mária (1830. jún. 6. Szabadka–1902. márc. 20. Gyoma) fia.

Ábel Jenő testvére: Ábel Gyula (1863. okt. 6. Bp.–1942. nov. 24. Bp. Temetés: 1942. nov. 29. Farkasrét) gépészmérnök, a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. ózdi vasgyárának igazgatója.

 

Szülei: Széll Mihály (1883. jún. 3. Bp.–1928. máj. 15. Bp.) minisztériumi számtiszt, Ábel Margit (1886. szept. 28. Bp.–1939. nov. 14. Bp.) tanítónő.

Ábel Margit testvérei: Ábel Pál (1884. febr. 9. Budapest) mezőgazda, a Gazdák Lapja felelős szerkesztője (1908–1909); ill. Herczy Sándorné Ábel Irma (1885. júl. 27. Budakeszi, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1953. márc. 11. Budapest) és Ábel Gizella (1888. júl. 18. Bp.–1918. nov. 8. Bp.) tanítónők.

Felesége: Schön Erika (1912–2005) biológus, Schön Sámuel és Leisner Olga leánya.

Gyermekei, fiai: Széll Tamás (1942. okt. 19. Bp.–2023. márc. 15? Bp.), Széll Péter (1945. márc. 23. Bp.–2013. ápr. 24. Bécs) és Széll András (1947. okt. 6. Bp.–2012. aug. 8. Bp.).

A dukai és szentgyörgyvölgyi Széll család nevét Szél és Széll változatban is használta. Széll Farkas miután megírta a Bessenyey család történetét és sikertelenül próbálta kibékíteni a Széll család katolikus és református ágát: a bessenyei nemesi előnevet vette fel.

Iskola

Gyermekéveit Mátyásföldön töltötte, elemi iskoláit Rákospalotán és Budapesten végezte, a budapesti Eötvös József Gimnáziumban éretts. (1930), a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–francia szakon tanult és művészettörténetet is hallgatott (1930–1933), a párizsi Sorbonne hallgatója (1934–1935), Bécsben textilvegyészetet tanult (1938–1939).

Életút

A KIMSZ egyetemi szervezete tagja, titkára (1931–1933), felforgatás vádjával letartóztatták (a szegedi Csillagbörtön foglya, 1933–1934). Szabadulása után Párizsban telepedett le, majd Bécsben élt (1934–1939); Franciaországban belépett az FKP-be (1935). Az óbudai Filatorigáti Textilművek (1939–1941), a pápai Perutz testvérek textilgyára textiltechnikusa (1941–1944). Az MKP tagja (1945-től), a párt budapesti VIII. kerületi bizottsága titkára (1945. jan.–1945. márc.), az MKP KV Közgazdasági és Közigazgatási Osztálya vezetője (1945. márc. 9.–1945. ápr. 13.), az osztály átszervezése után politikai munkatársa (1945. ápr.–1946. okt.), az újabb átszervezés után a Közigazgatási Osztály vezetője (1946. nov. 1.–1948. márc. 1.). A fővárosi törvényhatósági bizottság tagja, alelnöke (1947–1948). Népbíróként részt vett Imrédy Béla elítélésében és a Magyar Közösség elleni 1947-es perben. Bukaresti magyar követ (1948. márc. 1.–1950. febr. 8.).

Az MDP KV Oktatási Osztálya, ill. Agitációs és Propaganda Osztálya h. vezetője (1950–1951), a Népművelési Intézet igazgatója (1951. febr.–1955. dec. és 1956. szept.–1957. ápr.), a Műcsarnok igazgatója (1956. febr.–1956. aug.). A forradalom idején Nagy Imre titkára (1956. okt. 28.–nov. 3.) és a Szabad Kossuth Rádió kormánybiztosa (1956. nov. 1–3.). Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) könyvtárosa (1957. szept. 1.–1958. okt. 19.). Letartóztatták (1958. okt. 19.), a Mérei Ferenc és társai elleni perben öt év börtönbüntetésre ítélték (1959. ápr. 1-jén; 1959–1960-ban a Gyűjtőfogházban, éhségsztrájkja után, 1960–1962-ben a sátoraljaújhelyi börtönben, 1962–1963-ban ismét a Gyűjtőfogházban raboskodott; 1963. márc. 29-én szabadult; 1989-ben rehabilitálták).

A Zeneműkiadó Vállalat lektora (1963–1970), a Könyvvilág c. folyóirat szerkesztője (1970–1972).

A Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja (1988).

A Nagy Imre (1896–1958) köré szerveződő ellenzéki csoport tagja, a mártír miniszterelnök egyik legközelebbi munkatársa (1954-től). A Népművelési Intézet igazgatójaként vezető szerepet játszott a Bartók Béla zenéje elleni ideológiai kampány felszámolásában. Miután aláírta az ún. írói memorandumot (1955. okt.), leváltották tisztségéből, áthelyezték a Műcsarnokba (1956. szept. 1-jével rehabilitálták, visszatérhetett a Népművelési Intézet élére). Részt vett a Nagy Imre 60. születésnapjára rendezett ünnepségen (1956. jún.) és ott volt Rajk László és mártírtársai újratemetésén (1956. okt. 6.). A forradalom és szabadságharc eseményeinek egyik fontos szereplője. Szilágyi József (1917–1958) kérésére elvállalta Nagy Imre titkára tisztét (1956. okt. 28.), majd kormánybiztosként a Szabad Kossuth Rádió élére került (1956. nov. 1.). A nov. 4-i szovjet katonai intervenció után nem jutott el a jugoszláv követségre, részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom tevékenységében (1956 vége–1957 tavasza).

Szabadulása után a demokratikus ellenzék egyik meghatározó személyisége. Aláírta a Charta’77 vezetőinek letartóztatása ellen tiltakozó memorandumot (1979), a forradalomról megemlékező ellenzéki konferencia egyik szervezője és előadója (1986), jelentős szerepet vállalt Nagy Imre és mártírtársai 1989. jún. 16-i újratemetése megszervezésében. (1988-tól). 

Műfordítóként 20. századi és kortárs német és francia irodalmat és népszerű tudományos ismeretterjesztő munkákat tolmácsolt.

Emlékezet

Széll Jenő Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben, nagyapjával, Ábel Jenő akadémikussal közös sírban nyugszik. Temetésén Göncz Árpád köztársasági elnök, Hegedűs B. András az 1956-os Intézet igazgatója és Pomogáts Béla irodalomtörténész, az MTA doktora, az MTA Irodalomtudományi Intézete igazgatóhelyettese búcsúztatta. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).

Elismerés

Életfa Díj (Művelődési és Közoktatási Minisztérium, 1994).

A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (1948), Munka Érdemrend (1954), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1993).

Főbb művei

F. m.: Községpolitika városokban. (Oktatási füzetek. Az MKP Országos Oktatási Igazgatósága kiadványa. Bp., 1947)
Községpolitika és hároméves terv. Oktatási füzetek. Az MKP Országos Oktatási Igazgatósága kiadványa. Bp., 1948)
Népünk szeretete. Népművészeink ajándékai Rákosi Mátyás 60 éves születésnapjára. Szerk. Bokor Miklós, az előszót írta Sz. J. (Művészeti Könyvek. Bp., 1952)
Falusi kultúrmunkák fejlődése a járási kultúrverseny tükrében. (Társadalmi Szemle, 1952. 6-7.)
Színház és népművelés. (A Népművelési Intézet kiadványa. Bp., 1957)
József Attila és a kommunista diákok pere. Birki Ágnessel. (Irodalomtörténet, 1972. 4.)
Népzene és szórakoztatás. (Forrás, 1983. 4.)
Húzzad, húzzad, muzsikásom! A hangszeres népzene feltámadása. Szerk. Sz. J. (Bp., Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984)
A feltámadt hangszeres népzenéről. (Nyelvük és kultúránk, 1987).

F. m.: ford.: Döblin, Alfred: Hamlet avagy A hosszú éjszaka vége. Regény. Ford. Sz. J., az  utószót írta Nagy Péter. (Bp., Európa Könyvkiadó, 1964)
Hoerschelmann, Fred von: Esperanza. – Schneider, Rolf: A harmadik keresztes háború. Mindkettőt ford. Sz. J. (Láthatatlan színpad. Német hangjátékok. Vál. Albert Gábor. Bp., Európa Könyvkiadó, 1964)
Schallück Paul: Semmiáron. Regény. (Modern Könyvtár. 89. Bp., Európa Könyvkiadó, 1965)
Delarue, Jacques: A Gestapo története. Ford. Sz. J. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1965
2. kiad. 1972
3. kiad. Nyíregyháza, Black and White Kiadó, 2001
4. kiad. 2006)
Friedländer, Saul: XII. Pius és a Harmadik Birodalom. Ford. Sz. J. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1966)
Neumann, Bernd: Az Auschwitz-per. Beszámoló Mulka és társai vádlottaknak a frankfurti esküdtbíróság előtt lefolyt bűnügyéről. Ford. Tímár Istvánnal. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1966)
Diehl, Gaston: Picasso. Kismonográfia. (Bp., Corvina Könyvkiadó, 1967)
Tabouis, Geneviève: Elsodort diplomácia. Egy újságírónő megfigyelései. 1919–1939. Ford. Sz. J. A bevezető tanulmányt írta Vadász Sándor. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1967)
Földes Andor: Zongoristák kézikönyve. Ford. Sz. J. (Bp., Zeneműkiadó, 1967
2. bőv. kiad. 1970)
Riffaud, Madeleine: Észak-Vietnamban. Riportok. Ford. Sz. J. Az utószót írta Köves Tibor. (Modern Könyvtár. T144. Bp., Európa Könyvkiadó, 1968)
Hauser Arnold: A művészet és az irodalom társadalomtörténete. I–II. köt. Ford. Nyilas Verával, az utószót írta Németh Lajos. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1968–1969
2. kiad. 1980
3. kiad. Arktisz Artmagazin, 2011)
Aubry, Cécile: Poly. Ifjúsági regény. Ford. Sz. J. Ill. Kass János. (Sirály Könyvek. Bp., Móra Kiadó, 1969)
Pincherle, Marc: A hegedű. Ford. Sz. J. (Bp., Zeneműkiadó, 1969)
Frangopulo, Marietta: Leningrádi balett. Fotóalbum. Ford. Sz. J. Fotó: Kremke, Teja-Knut. (Bp., Corvina Könyvkiadó, 1970)
Polkehn, Klaus–Szeponik, Horst: Meghal, aki nem hallgat. Dokumentumregény. Ford. Sz. J. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1970)
Vivier, Colette: Sarkcsillag. Ifjúsági regény. Ford. Sz. J. Ill. Fekete Mária. (Sirály Könyvek. Bp., Móra Kiadó, 1971)
Chagall, Bella: Égő gyertyák. Visszaemlékezések. Németből ford. Sz. J. (Bp., Corvina Könyvkiadó, 1971
2. kiad. Kossuth Könyvkiadó, 1994
3. kiad. Palatinus Könyvek, 2000)
Canetti, Elias: Marrakes hangjai. Útijegyzetek. Ford. Sz. J., az utószót írta Bor Ambrus. (Modern Könyvtár. T224. Bp., Európa Könyvkiadó, 1972
2. kiad. Terebess Kiadó, 1999)
Claudius, Eduard: Nyugtalan idők. Visszaemlékezések. Ford. Sz. J. (Bp., Kossuth Könyvkiadó–Zrínyi Katonai Kiadó, 1973)
Marchais, Georges: Demokratikus kihívás. Ford. Sz. J. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1974)
Langlois, Denis: Fekete akták. A francia igazságszolgálatatás gyakorlatából. Ford. Sz. J. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1975)
Csubinszkij, Vagyim: Wilhelm Liebknecht. Életrajz. Ford. Sz. J. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1976)
Hüttner, Hannes: Csavaros. Képes mesekönyv. Ford. Sz. J., ill. Golz, Konrad (Bp., Móra Kiadó, 1976)
Liebermann, Rolf: Életem az opera. Visszaemlékezések. Franciából ford. Sz. J. (Bp., Zeneműkiadó, 1984).

Irodalom

Irod.: családi források: Dr. Széll Lajos budapesti orvos, legutóbb Gyoma város tisztiorvosa elhunyt. (A Hon, 1881. nov. 22.–Fővárosi Lapok, 1881. nov. 23.)
Tiszaföldváron Bohus Jusztin kiasszonyt, Bohus Pál földbirtokos leányát eljegyezte Széll Mihály fiatal gyógyszerész. (Fővárosi Lapok, 1882. ápr. 20.)
Elhunyt Ábel Albin, Ábel Jenő atyja. (Vasárnapi Ujság, 1888. 11.)
Ábel Jenő. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1889. dec. 14.)
Ábel Jenő halála. (Budapesti Hírlap, 1889. dec. 15.)
Elhunyt Ábel Jenő. (Fővárosi Lapok, 1889. dec. 15.)
Ábel Jenő. (Vasárnapi Ujság, 1889. 51.)
Elhunyt Széll Sámuelné Bessenyey Anna Erdőgyarakon. (Pesti Napló, 1894. dec. 5.)
Egy jó anya halála. [Ábel Jenőné Bosányi Gizella halála.] (Balatonvidék, 1900. ápr. 8.)
Jan Kubelik vőlegény. A világszerte ismert és nagyhírű cseh Jan Kubelik tegnap a bécsi Erzherzog Szállodában jegyet váltott gr. Csákyné Széll Marianne úrhölggyel. [Széll Marianne első férje gr. Csáky Kálmán volt.] (Pesti Hírlap, 1903. márc. 1.)
Széll Ákos szegedi közjegyző, volt nagylaki képviselő, Buziáson meghalt. Az elhunyt elnöke volt a király közjegyzői kamarának. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1903. jún. 5.)
Széll Farkas meghalt. (Pesti Hírlap, 1909. dec. 18.)
Széll Zoltán budapesti gyógyszerész és gyógyszertár-tulajdonos elhunyt. (Nemzeti Újság, 1923. szept. 23.–Gyógyszerészi Hetilap, 1923. 40.)
Elhunyt Széll Imre okleveles gazda. (8 Órai Újság–Budapesti Hírlap–Magyar Hírlap, 1927. jan. 18.)
Ábel Gyula ny. vasgyári igazgató baleset következtében elhunyt. (Esti Újság–Új Magyarság, 1942. nov. 28.)
Elhunyt Ábel Gyula a Rimamurány Salgótarjáni Vasmű Rt. ózdi vasgyárának ny. gépészeti igazgatója. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1942. 12.).

Irod.: egyéb források, megemlékezések: Széll Jenő: A koalíciós Törvényhatósági Bizottságban. (Budapest [folyóirat], 1973. 2.)
Széll Jenő beszél. Lejegyezte Tóth Péter. (Jelentkezünk, 1989)
Domány András: Veszélyes helyzetben vagyunk. Széll-lel szemben. Koncepciós per 1959-ben. (168 Óra, 1989. jún. 13.)
Ember Mária: Széll Jenő nyolcvanadik születésnapjára. Visszalopni egy kis meleget… (Magyar Hírlap, 1992. jún. 12.)
Szalay László: A Magyar Rádió 1956-os kormánybiztosának, Széll Jenőnek visszaemlékezése. „Egyetlen feladatom volt: vigyázni, ne történjen valami baj.” (Magyar Hírlap, 1993. jún. 10.)
Széll Jenő emlékére. (Magyar Hírlap, 1994. jan. 17.)
Elhunyt Széll Jenő. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1994. jan. 25.)
Litván György: Búcsú Széll Jenőtől. (Népszabadság, 1994. jan. 27.)
Eltemették Széll Jenőt. (Magyar Nemzet, 1994. jan. 28.)
Pomogáts Béla: Széll Jenő sírjánál. (Népszava, 1994. jan. 29.)
Vezér Erzsébet: Széll Jenő emlékére. (Élet és Irodalom, 1994. febr. 11.)
Széll Jenő. (Könyvvilág, 1994. 2.)
Kürti András: A sábesz-gój. Széll Jenőről, nekrológ helyett. (Magyar Sajtó, 1994. 2.)
Széll Jenő. (Muzsika, 1994. 3.)
Hegedűs B. András: Széll Jenő. (Beszélő, 1994. 4.)
Széll Jenő bukaresti követ jelentése Rajk László külügyminiszternek a romániai magyar felsőoktatást hátrányosan érintő intézkedésekről. Bukarest, 1948. nov. 2. (Magyar Kisebbség, 1997. 3-4.)
Frank János: Széll Jenő a Műcsarnokban. (Élet és Irodalom, 2000. aug. 18.)
Kőrösi Zsuzsanna–Molnár Adrienne: Visszaemlékezések. Magántörténelem. Papp János, Széll Jenő és Kuklay Antal emlékezései a hatvanas évekre. [Interjúrészletek az 1956-os Intézet Oral History Archívumának gyűjteményéből.] (Múltunk, 2001. 4.)
Muharay Elemér–Széll Jenő: Nyílt levél a népművelés munkatársaihoz… 1956. nov. 20. [A Népművelési Intézet Könyvtárában fennmaradt kézirat szöveghű másolata.] (Jászsági Évkönyv, 2008). Széll András: Szabad szél. Visszaemlékezés. (Bp., Noran Libro, 2012)
Széll Jenő életéről beszél… Az interjút készítette Szabóné Dér Ilona, Hegedűs B. András, Kozák Gyula. A kötetet szerk. Széll Péter. (Sarród, Széll Péter kiadása, 2012)
Kozák Gyula: Egy műfaj nélküli ember. Száz éve született Széll Jenő. (Élet és Irodalom, 2012. aug. 24.)
Kovács István: Széll Jenő emlékezete. (Magyar Napló, 2012. dec. 1.).

Irod.: lexikonok: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966
2. kiad. 1973)
Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István és Viczián János. (Szekszárd, 1994)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Főkonzulok, követek és nagykövetek. 1945–1990. Szerk. Baráth Magdolna és Gecsényi Lajos. (Bp., 2015).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XCYV-HTT (Ábel Albin születési anyakönyve, 1822)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSG-XWBB (Ifj. Bohus Pál születési anyakönyve, 1849)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF54-M8Z (Szél [!] Mihály keresztelési anyakönyve, 1852)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSK-WCBD (Bohus Jolán születési anyakönyve, 1853)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XK51-Y8C (Ábel Jenő születési anyakönyve, 1858)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSK-KBD5 (Bohus Jusztina születési anyakönyve, 1859)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XXSN-6MD (Ábel Gyula születési anyakönyve, 1863)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/620719 (Dr. Széll Lajos gyászjelentése, 1881)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C33H-14XK-R (Ábel Jenő házassági anyakönyve, 1882)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFGV-RDX (Széll Mihály születési anyakönyve, 1883)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZHD-P9R (Ábel Pál születési anyakönyve, 1884)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XXSR-Z7F (Ábel Irma születési anyakönyve, 1885)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZH6-RJJ (Ábel Margit születési anyakönyve, 1886)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301650 (Ábel Albin gyászjelentése, 1888)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZHX-K61 (Ábel Gizella születési anyakönyve, 1888)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/620742 ([id.] Széll Mihály gyászjelentése, 1888)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSLR-5SDQ-V (Ábel Jenő halotti anyakönyve, 1889)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301669 (Ábel Jenő gyászjelentése, 1889)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSR-PFT8 (Bohus Pálné Jalsoviczky Jusztina halotti anyakönyve, 1892)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/351762 (Id. Bohus Pál gyászjelentése, 1894)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/620769 (Széll Sámuelné Bessenyey Anna gyászjelentése, 1894)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:Q2HV-JFNG (Ábel Albinné Knight Claudia halotti anyakönyve, 1898)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/351763 ([Ifj.] Bohus Pál halotti anyakönyve, 1898)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301670 (Ábel Jenőné Bosányi Gizella gyászjelentése, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZLN-FP25 (Ábel Margit és Széll Mihály házassági anyakönyve, 1911)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6Z9S-MH9C (Ábel Gizella halotti anyakönyve, 1918)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:CV9R-BLZM (Jánosy Sándorné Bohus Jusztina halotti anyakönyve, 1918)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:62DV-GGKY (Széll Mihály halotti anyakönyve, 1928)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68NL-GPWF (Szekér Lajosné Bohus Jolán halotti anyakönyve, 1932)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:662H-BFW9 (Széll Mihályné Ábel Margit halotti anyakönyve, 1939)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QYQG-V9MM (Ábel Gyula halotti anyakönyve, 1942)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301661 (Ábel Gyula gyászjelentése, 1942)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZHH-2C4F (Herczy Sándorné Ábel Irma halotti anyakönyve, 1953)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője