Család

Régi felvidéki evangélikus családból származott.

Nagyszülei, apai: Okrutzky György (1745–1838), Krajzelly Amadyll.

Szülei: Okrutzky/Okruczky Károly (1790. Eperjes–1875) ügyvéd, Marschalkó Zsuzsanna. Okrutzky Károly 2. felesége: Matulay Zsuzsanna (1808–). Kétszer megözvegyült. 3. felesége: Antony Mária Anna. Okrutzky Antalnak három házasságából tizenegy gyermeke született.

Okruczky Aurél testvérei: Okrutzky Antal (1813. Eperjes–1893. szept. 3. Sárospatak. Temetés: 1893. szept. 4. Sárospatak), Okrutzky Fridolin (1822. márc. 8. Eperjes), Elischer Károlyné Okrutzky Lavinia (1826. jan. 27. Eperjes–1910. dec. 6. Bp. Temetés: 1910. dec. 8. Kerepesi út), Okrutzky Koriolán (1827. dec. 21. Eperjes–1887. szept. 15. Szeged).

Okrutzky Károly és Antony Mária Anna gyermekei, Okruczky Aurél féltestvérei közül: Okrutzky Jusztinián/Jusztin (= 1883-tól Bajnok Jusztinián, 1836. ápr. 11. Eperjes–1917. szept. 12. Arad. Temetés: 1917. szept. 14. Arad) honvédtiszt, őrnagy, olasz nyelvtanár, nyelvkönyvek szerzője és Kaszó Elekné Okrutzky Malvina (1853. okt. 12. Eperjes–1929. márc. 19. Szeged).

Okrutzky Jusztinián nevét 1883-ban Bajnokra változtatta. Bajnok Jusztinián fia: Bajnok Aba Levente (1886. máj. 10. Bp.–1951. máj. 22. Bp.) magántisztviselő, könyvelő, unokája: Bajnok Zsolt (1932. szept. 23. Bp.–1998. szept. 12. Bp.) újságíró, szerkesztő, Németh Miklós kormányának szóvivője.

Okrutzky Malvina és Kaszó Elek fia: [ifj.] Kaszó Elek (1877. dec. 2. Szeged–1935. aug. 1. Szeged. Temetés: 1935. aug. 3. Szeged) Szeged város főpénztárosa, a református egyház presbitere, unokája: [legifj.] dr. Kaszó Elek (1915–1987) jogász, ügyvéd, vívómester; Békefi Istvánnal a Mágnás Miska forgatókönyvírója, egyúttal a Rajk-perben Rajk László védője.

Felesége: 1860. aug. 14.–1902. jún. 14.: Schmidt Klementina (1842. jan. 20. Szeged–1908. nov. 22. Szeged); Schmidt József serfőző és Bauer-Sachs Jozefa leánya.

Gyermekei, leányai: Kovács Jánosné Abafi Gizella (1862. okt. 31. Szeged–1945. jan. 23. Bp.) és Abafi Rozália (= Abafi Rózsa, 1885. jan. 6. Szeged). Fia, Abafi Kálmán (†1878. ápr. 24. Szeged) kisgyermekkorában elhunyt.

Abafi Gizella férje: Kovács János (= Kováts János, 1852. ápr. 25. Szeged–1918. jan. 2. Szeged. Temetés: 1918. jan. 3. Szeged) Szeged város tb. jegyzője, etnográfus; Kovács Mihály és Vetró Éva fia.

Az Okrutzky család az Okruczky, az Abafi család az Abafy névváltozatot is használta. Okrutzky Antal leszármazottai azonban ragaszkodtak az Okruczky névváltozathoz.

Iskola

Elemi és középiskoláit Eperjesen végezte, az eperjesi evangélikus jogakadémia elvégzése után a budai egyetemen folytatta tanulmányait, ahol köz- (1844) és váltóügyvédi vizsgát tett (1846).

Életút

Eperjesen ügyvéd, aljegyző (1844–1848), a forradalom és szabadságharc idején nemzetőr a Sáros vármegyei önkéntes nemzetőrcsapatban (1848. szept.–1848. nov.), majd Irányi Dániel (1822–1892), Sáros vm. kormánybiztosa titkára (1848. nov.–1849. jan. 4.). A 63. zászlóaljban honvéd hadnagy (1849. jan. 15.–1849. ápr. 20.), főhadnagy (1849. ápr. 20.–1849. jún. 23.; egyes adatok szerint kapitányként részt vett a világosi fegyverletételben). A kecskeméti vegyes rögtönítélő törvényszék (1849. ápr.–1849. máj.), ennek feloszlása után a pesti országos vésztörvényszék ülnöke, ill. jegyzője (1849. máj.–1849. jún. 23.), az Országos Rögtönítélő Törvényszék jegyzője (1849. jún. 23.–1849. aug. 13.). A szabadságharc leverése után a császári hadbíróság vészbírósági működéséért halálra (1851. okt. 15.), ill. négy év fogságra ítélte (1852. máj. 5., a büntetését Josephstadtban töltötte le, kegyelmet kapott 1854-ben).

A börtönben ismerkedett meg Osztrovszky József (1818–1899) szegedi képviselővel, kormánybiztossal, akinek hívására Szegeden telepedett le, közösen ügyvédi irodát nyitottak (1862–1875), közben egyes adatok szerint Szeged város kapitányi helyettese, az ügyvédi kamarák újralakulása után a szegedi kamarába kérte felvételét (1875), de még ugyanebben az évben kir. közjegyzővé nevezték ki (1875. júl. 1.–1902. jún. 14.; közjegyzői irodáját 1875. aug. 2-án nyitotta meg, halála után Széll Ákos református főgondnokot nevezték ki), a szegedi közjegyzői kamara alapító tagja (1875-től) és elnöke (1884–1897).

A Szegedi Vadász Egylet elnöke.

Emlékezet

Abafi Aurél 1860-ban már Szegeden élt, 1861-ben a városi képviselő-testület tagjává választották meg. Osztovszky József 1862-ben társult, közös ügyvédi irodájuk az egykori Bauernfeind-házban volt (Aradi utca 6.). Abafi Aurél Szegeden hunyt el, a szegedi Belvárosi Temetőben (feleségével közös családi sírban) nyugszik.

Elismertség

Szeged város törvényhatósági bizottsági tagja.

A szegedi evangélikus egyházközség presbitere, majd felügyelője.

Sáros vm. tb. főügyésze.