Ábel Bódog
Ábel Bódog

2024. április 19. Péntek

Ábel Bódog

közgazdász, gyáros

Névváltozatok

1901-ig Abeles Bódog

Születési adatok

1880. július 7.

Budapest

Halálozási adatok

1953. szeptember 10.

Budapest


Család

Evangélikus hitre áttért zsidó családból származott.

Nagyszülei: Abeles Hermann (= Abeles Ármin), Abeles Rozália (1815–1897. szept. 22. Bp.); Neubauer Lipót (= Leopold Neubauer) nőidivatáru-kereskedő, Neubauer Éva.

Szülei: Abeles Zsigmond (1845–1902. jan. 28. Bp. Temetés: 1902. jan. 29. Központi izraelita sírkert) gépészmérnök, a m. kir. államvasutak felügyelője, Neubauer Róza (†1943. júl. 10. Bp. Temetés: 1943. júl. 12. Rákoskeresztúri Izraelita Temető).

Abeles Zsigmond testvére: Pollák Adolfné Abeles Nina.

 

Testvérei: Baumgarten Arthurné Abeles Ilona (1875. ápr. 22. Bp.–1944. ápr. 2. Bp.), Abeles Leontin (1878. Bp.–1901. febr. 7. Bp. Temetés: 1901. febr. 8. Központi Izraelita Sírkert), ill. Ábel Róbert (1877. Bp.–1944. ápr. 2. Bp.) gépészmérnök és Ábel Károly (1886. Bp.–1944. ápr. 2. Bp.) mérnök.

Abeles Ilona férje: Baumgarten Arthur (1868. máj. 23. Székesfehérvár–1932. dec. 29. Bp.), Baumgarten Jakab és Frankl Eleonóra fia, a Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt. igazgatója.

Felesége: Stern Frida (†1960. London), Révész Sámuelné, ill. dr. Bányai Aladárné Stern Lili (†1946. ápr. 18. Bp. Temetés: 1946. ápr. 22. Kerepesi út, Evangélikus Temető) testvére.

Stern Lili 1. férje: Révész Sámuel (1877. jún. 15. Bp.–1928. dec. 9. Bp.) műépítész.

Ábel Bódog leánya: dr. Ábel Lola (= Szladits Lola, 1923. márc. 11. Bp.–1990. márc. 30. New York City) könyvtáros, a New York-i Könyvtár Berg Gyűjteményének kurátora.

Ábel Lola férje: ifj. Szladits Károly (1911. jan. 12. Bp.–1986. jún. 28. New York City) jogász, id. Szladits Károly (1871. dec. 27. Dunaszerdahely–1956. máj. 22. Bp.) jogász, jogtudós, az MTA tagja fia.

Iskola

Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, az V. kerületi (= lipótvárosi) állami főreáliskolában éretts. (1898), a budapesti kereskedelmi akadémián tanult (1898–1899), majd a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott (1899–1902: megszakítással), felsőfokú tanulmányait nem fejezte be.

Életút

A Ganz és Társa Danubius Gépgyár tisztviselője (1903–1907), a bécsi Leobersdorfer Maschinen Fabrik A. G. irodafőnöke (1907–1912), a Teudloff-Dittrich Gépgyár Rt. ügyvezetője (1912–1913), ill. a Budapesti Szivattyú- és Gépgyár Rt.-vel történt fúzió után a Teudloff-Dittrich Budapesti Armatura, Szivattyú és Gépgyár Rt. igazgatója (1913–1932). A földgáz- és nyersolajkutatásokra megalakult European Gas and Electric Company (EUROGASCO) magyarországi igazgatója (1932–1938), a magyar kir. iparügyi minisztériummal kötött egyezmény alapján létrejött Magyar–Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) felügyelőbizottsági tagja (1938–1944), a MAORT beszerzési osztályának vezetője (1945–1948), nyugdíjazták (1948. jan.). A Magyar–Amerikai Kereskedelmi Kamara társelnöke (1947–1948).

Magyarországon az olajtermelést a II. világháború után, 1945. ápr. 10-én indították újra, ám a MAORT vezetőit kizárták az irányításból: önálló döntéseket nem hozhattak. A termelésre vonatkozó utasításokat a szovjet katonai parancsnokoktól kapták, parancs formájábnan. A következő években a hazai olajmezők termelése jelentősen meghaladta a megengedhető mértéket, a MAORT vezetői – mindenekelőtt Papp Simon (1886–1970) geológus, az MTA tagja és Ábel Bódog – hiába figyelmeztettek az erőltetett termelés veszélyeire. A jóvátétel és az 1945. aug. 27-én aláírt, az ország teherbíró képességét figyelmen kívül hagyó és a világháború végén végén kialakult, a nagyhatalmi kényszert tükröző szovjet–magyar gazdasági egyezmény (valamint az ezt követő szerződés) olyan szállítási kötelezettségeket tartalmazott, hogy pl. 1945. szept.–dec.-ben a magyarországi kőolajtermelés 77,8%-a kivitelre került. A MAORT amerikai vezetés alatt álló vállalat volt, ezért nemsokára napirendre került a vállalat kincstári tulajdonba vétele, erre ürügyet az 1946–1947. években az irreális termelési előírások ellen folyton tiltakozó MAORT-vezetők szolgáltattak ürügyet. A MAORT vezetői követelték a túlfokozott olajtermelés normális mértékűre és üteműre történő csökkentését, az olajár emelését és az alapszerződésekben lefektetett exportjog visszaállítását (a termelés növelése csak új olajmező felfedezése esetén lehetett volna, Papp Simon pénzt kért – többek között – új olajmező felkutatására is a berendezések felújítása mellett). A szovjet nyomásra megkötött és teljesíthetetlen állami szerződések miatt végül az exportügyletet intéző szovjet vállalatok a MAORT ellen fordultak: „szabotázzsal” vádolták meg Papp Simont és társait, a MAORT élére kinevezett ellenőrök (főképpen Gombosi Zoltán miniszteri biztos Székely Pál állami ellenőr) a szándékos termeléscsökkentést igyekeztek bizonyítani (s ehhez az államvédelem minden segítséget megadott…) A koncepció szerint a MAORT nem más, mint az amerikai imperializmus magyar ügynöksége, annek vezetői pedig az amerikai nagytőke zsoldosai (olajbanditák).

Papp Simont 1948. aug. 12-én, Ábel Bódogot (aki a per idején már nyugdíjas, idős beteg ember volt) 1948. szept. 17-én vették őrizetbe. Letartóztatták Paul Ruedemann és Georg Bannantine műszaki igazgatókat, amerikai állampolgárokat is. A kihallgatások során bevallották a szabotázst, hogy magyar munkatársaikon segítsenek. Mindkettőjüket kiutasították az országból: 1948. szept. 25-én az osztrák határra kísérték őket, majd Bécsbe érkezve, közjegyző előtt és eskü alatt elismerték, hogy magyarországi vallomásukat fizikai kényszer hatására írták alá, s az semmilyen szempontból sem felel meg a valóságnak. A MAORT-per tárgyalása 1948. nov. 26-án kezdődött, az elsőfokú ítéletet a Budapesti Népbíróság különtanácsa Olti Vilmos népbíró elnökletével hirdette ki (1948. dec. 9-én). A demokratikus államrend megdöntésére irányuló bűncselekményért Papp Simont halálra, Ábel Bódogot 15 év fegyházra ítélték. Az ügyet másodfokon 1949. jan. 20-án a Népbíróságok Országos Tanácsa tárgyalta Jankó Péter elnökletével. Másodfokon Papp Simon halálbüntetését életfogytiglani, Ábel Bódogot büntetését 10 év fegyházra ítélték. Ábel Bódog, a per másodrendű vádlottja már a letartóztatása idején súlyos beteg volt, valószínűleg a fegyházban halt meg 1953-ban. (Neve ugyanakkor szerepel a recski büntetőtábor egykori foglyainak névsorában.) A családja még évekig nem tudott sem a haláláról, sem fogvatartása körülményeiről, özvegye és leánya 1955-ben Londonban telepedett le (Lola később, édesanyja halála után New Yorkban élt.) Papp Simon elnöki kegyelemmel 1955-ben szabadult, de a börtönben továbbra is dolgozhatott. Az ÁVH halott felesége nevében még hamisított leveleket is eljuttatott hozzá, nehogy abbahagyja geológiai munkáját (életéről szól Galgóczi Erzsébet Vidravas c. regénye…)

Elismertség

Az Aula Karbantartási és Építkezési Rt. (1925–1927), az Orbis Műszaki Rt. igazgatósági tagja (1925–1930). A Kamarai Hites Revizorok Egyesülete tagja (1930–1941). Az Osztrák Kereskedelmi Múzeum magyarországi kirendeltségének vezetője (1925-től). A Magyar Vasművek és Gépgyárak Egyesületének felügyelőbizottságának tagja.

Irodalom

Irod.: források: Abeles Leontin, Abeles Zsigmond MÁV-felügyelő leánya febr. 7-én elhunyt. (Budapesti Hírlap, 1901. febr. 8.)
Abeles Leontin élete tavaszán huszonhárom éves korában elhunyt. (Egyenlőség, 1901. febr. 10.)
Kiskorú Abeles Róbert és Abeles Bódog budapesti illetőségű és ugyanottani lakosok vezetéknevének „Ábel”-re törtélnt változtatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Pesti Hírlap, 1901. júl. 3.)
Elhunyt Abeles Zsigmond MÁV-mérnök. (Vasárnapi Ujság, 1902. 5.)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Elhunyt Baumgarten Arthur, a Magyar Fém- és Lámpaárugyár ny. igazgatója. (Magyar Üveg- és Agyagújság, 1933. 1.)
A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Karán doktorrá avatták Ábel Lolát, az amerikai katonai misszió titkárnőjét. (Köznevelés, 1946. ápr. 1.)
Elhunyt dr. Bányai Aladárné Stern Lili. (Magyar Nemzet, 1946. ápr. 19.)
[Szürke könyv.] A Magyar Belügyminisztérium közlése a MAORT szabotázs ügyéről. Kihajtható melléklettel. (Bp., 1948)
Darvas Szilárd: Szabadság olajban. (Szabadság, 1948. okt. 1.)
Szurovy Géza: Egy olajbányász feljegyzései. A MAORT-per. (Élet és Tudomány, 1987. 31.)
A recski büntetőtábor egykori foglyainak névsora. (Kapu, 1988. 2.)
Halász Zoltán: Könyvtáros a Fifth Avenue-n. [Beszélgetés Szladits Lolával, Ábel Bódog leányával.] (Magyar Hírlap, 1988. jún. 4.)
Srágli Lajos: A népi demokrácia megdöntésére irányult? A MAORT-szabotázs. (Magyar Nemzet, 1989. febr. 18.)
Srágli Lajos: Az amerikai tőke és sorsa a magyarországi olajiparban. (Külügyi Szemle, 2005. 3-4.)
Srágli Lajos: Hetven éve alapították a MAORT-ot. (Honismeret, 2008. 3.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QGTJ-KLFH (Abeles Árminné Abeles Rozália halotti anyakönyve, 1897)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301727 (Abeles Zsigmond gyászjelentése, 1902)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZZ9-5CNS (Baumgarten Arthur halotti anyakönyve, 1932)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6CTH-Z73T (Abeles Zsigmondné Neubauer Róza halotti anyakönyve [szüleiként tévesen Molnár Lajos és Pápa Terézia szerepel, 1943)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6CT4-8PLH (Ábel Károly és Ábel Róbert halotti anyakönyve, 1944)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6CT4-8PL8 (Baumgarten Arthurné Abeles Ilona halotti anyakönyve, 1944)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QYQ2-KB3Z (Ábel Bódog halotti anyakönyve, 1953)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6K9Q-6RJG (Szladits Lola halálozási adata, 1990)

 

https://www.vgfszaklap.hu/lapszamok/2013/december/3153-a-magyar-olaj-es-foldgaz-tortenete-ix-a-maort-per (Dobai Gábor: A MAORT-per, 2013)

http://kommentar.info.hu/cikk/2013/2/kulfoldrol-iranyitott-szabotazsakcio---koncepcios-per-a-maort-ellen-1948-ban (Pál Zoltán: „Külföldről irányított szabotázsakció”. Koncepciós per a MAORT ellen 1948-ban, Kommentár, 2013)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője