Acsády Ignác
Acsády Ignác

2022. szeptember 26. Hétfő

Acsády Ignác

történész, újságíró, író

Névváltozatok

Acsádi Ignác; 1875-ig Adler Ignác

Születési adatok

1845. szeptember 9.

Nagykároly, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1906. december 17.

Budapest

Temetési adatok

1906. december 19.

Budapest

Kozma utcai Izraelita Temető


Család

Nagykárolyi ortodox zsidó családból származott, később Hajdúszoboszlón telepedtek le.

Nagyszülei: Adler Antal, Fried Lea; Fisch Ignác, Zichermann Róza.

Szülei: Adler Farkas (1820–1911. jan. 10. Hajdúszoboszló), Fisch Eszter (†1904. aug. 2. Hajdúszoboszló). Apja a szoboszlói közélet tekintélyes szereplője: számos kulturális kezdeményezés (helyi zsinagóga építése, városi kulturális események stb.). bőkezű mecénása.

Testvérei: Adler Ferenc, Acsády Jenő (1853. ápr. 9. Nagykároly–1940. dec. 1. Bp.), Adler Sámuel (= Adler Samu 1855. Nagykároly–1909. febr. 10. Hajdúszoboszló. Temetés: 1909. febr. 12. Hajdúszoboszló) huszártiszt, majd a Hajdúvármegyei Takarékpénztár igazgatója, Roth Lajosné Adler Fanni, Szende Adolfné Adler Róza (†1937. dec. Szinérváralja).

Szende Adolf és Adler Róza fia, Acsády Ignác unokaöccse: Szende Pál (1879. febr. 7. Nyírbátor–1934. júl. 16. Szinérváralja) társadalomtudós, közgazdász, a Károlyi-kormány pénzügyminisztere.

Adler Sámuel unokája: Schweitzer Pál (1935. júl. 26. Bp. – 2005. febr. 23. Bp.) irodalomtörténész, kandidátus, Ady-kutató.

Iskola

Elemi iskoláit és az algimnáziumot Nagykárolyban (1851?–1862), a gimnázium felső osztályait Debrecenben (1862–1864) és Pesten végezte (1864–1866), Pesten éretts. (1866).

A pesti tudományegyetem jog- és államtudományi karántanult (1866–1869), jogtörténeti államvizsgálatot tett (1869), a budapesti tudományegyetemen bölcsésztudori okl. szerzett (1877).

Az MTA tagja (l.: 1888. máj. 4.).

Életút

A pesti Századunk c. napilap (1869), a Pesti Napló munkatársa, szerkesztője, tárcaírója (1870–1894), az aradi Alföld (1870–1888), a kolozsvári Kelet fővárosi tudósítója (1871–1875) és a budapesti Nemzeti Ujság belmunkatársa (1894–1895).

Pályája kezdetén Deák Ferenc politikájának híve, gondolkodása az eötvösi liberális eszméken formálódott. Síkraszállt a közjogi viták ellen, harcolt a belső reformok, a polgári államszervezet kiépítéséért, a vármegyék önállóságával szemben a központi igazgatást támogatta. Az 1870-es évek második felében szembekerült Tisza Kálmán politikájával, s az Apponyi Albert és Szilágyi Dezső vezette Egyesült Ellenzék politikai célkitűzéseihez csatlakozott.

Jogi tanulmányainak befejezése után hírlapírónak állt, a kor népszerű műfaján, a tárcán kívül néhány jelentős szépirodalmi művet is jegyzett: 1880–1883 között megjelent vígjátéka és regényei a romantikus irány hívének mutatják. 1880-ban Aranyországban címmel háromfelvonásos társadalmi vígjátékot, 1881-ben Fridényi bankja címmel regényt írt (a Pesti Napló hasábjain jelent meg). Egyik legismertebb műve, a Pénzházasság (1882) a polgárság és a nemesség összefonódását vizsgálta. Szépirodalmi műveiben elsősorban a pénz központi szerepét vizsgálta. Történetíróként elsősorban XVI–XVIII. századi magyar gazdaság- és társadalomtörténettel foglalkozott, történelemszemléletét a comte-i pozitivizmus, ill. annak későbbi spenceri változata befolyásolta. A magyar történeti kutatásban a statisztikai módszer alkalmazásának egyik kezdeményezője. Elsőként írta meg a magyar jobbágyság összefoglaló történetét. Az ezredéves országos kiállítás I/10. csoportjának megbízásából ő tervezte a Magyarország térképe a török uralom legnagyobb kiterjedése korában, 1683 és a Magyarország térképe a Pragmatica Sanctio előtt 1720 c. térképeket (mindkettőt Kogutovicz Manó rajzolta, 1895-ben).

Emlékezet

Acsády Ignác Budapesten élt és tevékenykedett (utolsó címe: IX. kerület Lónyay utca 11.), a Kozma utcai Izraelita Temetőben nyugszik. A szertartáson Hevesi Simon főrabbi mondott beszédet, a kántor Lazarus Adolf volt, az MTA nevében Csánky Dezső búcsúztatta, a temető halottasházában Szabolcsi Miksa köszönt el Acsády Ignáctól. Szabolcsi Miksa kiemelte, hogy Acsády utolsó kéziratát, az általa szerkesztett Graetz-féle nagy történeti munka számára készítette. Csánky Dezső javasolta, hogy Acsády Ignác rendes tag legyen, az ajánlást azonban váratlan halála megakadályozta. Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat ülésén Bacher Vilmos emlékezett meg Acsády Ignácról (1906. dec. 19-én). Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben).

Hagyatékából néhány levél az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattárában van. A magyar jobbágyság történetét politikai okokból többször is kiadták (1944-ben majd 1948-ban a forradalom és szabadságharc centenáriuma évében és 1950-ben is). Az utóbbi években egyre több műve jelenik meg újra – hasonmás kiadásban. Emlékét őrzi a pápai Acsády Ignác Szakképző Iskola, Veszprém megye egyik legnagyobb középfokú intézménye. Budapesten utcát neveztek el róla (a Kissvábhegyen, 1951-től: Acsády Ignác utca, korábban: Bánffy utca).

Anyakönyvi adata szerint Acsádi Ignácnak hívták, művein az Acsády Ignác névváltozat is szerepelt.

Elismerés

A Magyar Történelmi Társulat Bay Ilona-díja (1885).

Szerkesztés

Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben (1886–1901) c. könyvsorozat egyik szerkesztője, az eredeti német változat társfordítója. Az Athenaeum kézi lexikona szerkesztője (I–II. köt. Bp., 1892–1893). Heinrich Graetz nagymonográfiája A zsidók egyetemes története (I–VI. köt. 1906–1908) magyar nyelvű kiadásának társfordítója és a magyarországi kiegészítések egyik szerzője.

Főbb művei

F. m.: szépirodalmi művei: Aranyországban. Vígjáték 3 felvonásban. Feszty Árpád 11 rajzával, metszette Morelli Gusztáv. (Bp., Pfeifer Nándor kiadása, 1880)
Fridényi bankja. I–II. köt. Regény. (Pesti Napló, 1882. jan. 1.–1882. ápr. 7. és kötetben: Bp., Athenaeum, 1882)
Pénzházasság. Regény. (Ország–Világ, 1883.14–27.
németül: Budapester Tagblatt, 1890)
Fridényi bankja. Regény. Szerk., a kísérő tanulmányt írta Rejtő István. Ill. Zsoldos Vera. 4 táblával. (Magyar elbeszélők. Új kiad. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1968).

F. m.: önálló történeti művei: Az osztrák császári czím és Magyarország. 1804–1807. Levéltári adatok alapján írta. Tudori értek. (Bp., Athenaeum, 1877)
Zsidó és nemzsidó magyarok az emanczipáczió után. Röpirat. (1–2. kiad. Bp., 1883)
Széchy Mária. 1610–1679. 9 táblával. (Magyar történeti életrajzok. I. köt. 3. Bp., 1885)
Magyarország Budavár visszafoglalása korában. A Magyar Történelmi Társulat által koszorúzott pályamunka. (Bp., Franklin, 1886)
Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt. 1526–1564. (A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága kiadványa. Bp., MTA, 1886)
A magyar jobbágy-népesség száma a mohácsi vész után. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1888. okt. 8.
megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. XIV. köt. 3. Bp., 1889)
Közgazdasági állapotaink a XVI. és a XVII. században. (Bp., Athenaeum, 1889)
A magyar nemesség és birtokviszonyai a mohácsi vész után. Felolvastatott a II. osztály ülésén, 1890. jan. 13-án. (Értekezések a történeti tudományok köréből. XIV. köt. 9. Bp., 1890)
Bethlen Gábor és udvara. 1580–1629. Gindely Antallal. 16 táblával. (Magyar történeti életrajzok. VI. köt. 1. Bp., 1890)
Két pénzügy-történelmi tanulmány. I. A pozsonyi és szepesi kamarák. 1565–1604. Felolvastatott a II. osztály ülésén, 1893. nov. 6-án. II. A jobbágy-adózás 1564–1576-ban. Felolvastatott a II. osztály ülésén, 1896. máj. 11-én. (Az MTA II. Osztálya kiadványa. Bp., 1894–1896 a másik külön is: Értekezések a történeti tudományok köréből. XVI. köt. 8. Bp., 1896)
Régi magyar birtokviszonyok. 1494–1598. Felolvastatott a II. osztály ülésén, 1894. máj. 21-én. (Értekezések a történeti tudományok köréből. XVI. köt. 3. Bp., 1894)
Magyarország három részre oszlásának története. 1526–1608. – Magyarország története I. Lipót és I. József korában. (A magyar nemzet története. I–X. köt. Főszerk. Szilágyi Sándor. Bp., 1894–1898
hasonmás kiad. Bp., Kassák Kiadó, 1994–2000)
Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában, 1720–1721. – Die Bevölkerung Ungarns zur Zeit der Pragmatischen Sanktion, 1720–1721. (Magyar statisztikai közlemények. Új folyam 12. Bp., KSH, 1896)
A magyar zsidók 1735–1738-ban. (Bp., Lampel,  1897)
A karloviczi béke története 1699. (Értekezések a történeti tudományok köréből. XVIII. köt. 4. Bp., 1899)
A magyar birodalom története két kötetben. A kútfők alapján a művelt közönség számára írta A. I. I–II. köt. (Bp., Athenaum, 1903–1904)
A magyar adózás története. 1598–1604. Felolvastatott a II. osztály ülésén, 1906. jan. 15-én. (Értekezések a történeti tudományok köréből. XX. köt. 6. Bp., 1906)

A magyar jobbágyság története. (Magyar Közgzdasági Könyvtár 3. Bp., Politzer Zsigmond kiadása, 1906 és utánnyomás: 1908
2. kiad. Bp., Faust Imre kiadása, 1944)
A magyar jobbágyság története. Tildy Zoltán köztársasági elnök előszavával. Sajtó alá rend. Fenyőné Acsády Edit. (3. kiad. Bp., Szikra Könyvkiadó, 1948
4. kiad. 1950
szlovákul: Bratislava, 1955
oroszul: Moszkva, 1956)

A magyar nemesség és birtokviszonyai a mohácsi vész után. Hasonmás kiadás. (A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata. Bp., 2010)
A pozsonyi és szepesi kamarák. 1565–1604. (A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata. Bp., 2010)
Bethlen Gábor és udvara. 1580–1629. Gindely Antallal. (A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata. Bp., 2010)
Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt. 1526–1564. (A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata. Bp., 2011)
A karloviczi béke története 1699. (A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata. Bp., 2012)
A magyar adózás története. 1598–1604. (A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata. Bp., 2012)
A magyar birodalom története két kötetben. A kútfők alapján a művelt közönség számára írta A. I. I–II. köt. (A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata. Bp., 2013).

F. m.: kisebb írásai: A község és pénzügye Francziaországban. (Budapesti Szemle, 1875)
Gr. Wesselényi Ferencz nádor halála. (Századok, 1884. 6.)
Ifj. Bethlen István és Zólyomi Dávid reversalisa. (Történelmi Tár, 1884. 4.)
A Széchyek Murányban. 1–4. (Századok, 1885. 1–4. és külön: Bp., 1885)
Magyarország belállapota, 1680. A Történelmi Társulat által a Bay Ilona-jutalomdíjjal jutalmazott pályamunka. 1–3. (Századok, 1885. 7–9–10. és külön: Bp., 1885)
A magyar társadalom 1680 körül. (Századok, 1886. 1.)
Drégel és hőse. (Századok, 1887)
Egy nagyszombati könyvkiadás 1675-ben. (Magyar Könyvszemle, 1887. 1-6.)
Végváraink és költségeik a XVI. és a XVII. században. (Hadtörténelmi Közlemények, 1888. 1.)
Gyöngyössi Istvánról. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1888. 1.)
A linczi béke története. (Századok, 1890. 10.)
Ipartörténetünk feladatai. (Nemzetgazdasági Szemle, 1890. 5.)
Halotti búcsúztató 1633-ból. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1891. 1.)
A dacilis összeírások gyűjteménye az országos levéltárban. (Magyar Könyvszemle, 1892. 1-4.)
Az esztergomi érsekség jövedelmei, 1581–1584. – Nógrád vármegye termése 1574-ben. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1894. 1.)
A magyar gazdasági élet 1720-ban. – Régi árviszonyok. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1894. 2.)
Régi gabona- és bormértékek. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1894. 3.)
Könyvek régi összeírásokban. (Magyar Könyvszemle, 1894. 3.)
Verancsics Antal és Szerémi György. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1894. 1. és külön: Bp., 1894)
A zsidók a magyaság múltjában. (Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve, 1894)
Gindely Antal emlékezete. (Akadémiai Értesítő, 1895)
Magyar mértékek az 1715–1720-iki években. (Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1895. A magyar gazdaságtörténet feladatai. (Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1895. 3.)
A magyar zsidók kétszáz évvel ezelőtt. (Magyar zsidók a millenniumon. Szerk. Zichy Hermán. Bp., Miljkovic Dragutin kiadása, 1896)
A magyar zsidók 1735–1738-ban. (Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve, 1897)
Tinódi Sebestyén 1–2. (Budapesti Szemle, 1899)
Az egyházi szellem és a zsidók. (Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve, 1900)
Szondy György emlékezete. Felolvastatott a Hontvármegyei Múzeumegylet által Szondy halálának háromszázötvenéves évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepélyen. (Budapesti Szemle, 1902)
Áttérések a múltban. (Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve, 1905)
La liberazione di Vienna dal l’assedio turco del 1683 e la liberazione dell’Ungheria dal giogo turco. [A magyar nemzet története c. mű egy részletének fordítása.] (Firenze, 1908)
Der Befreiungskrieg oder Ungarns Befreiung von den Türkenherrschaft. [A magyar nemzet története c. mű egy részletének fordítása.] (Bp., 1909)
Der Entsatz Wiens von der türkischen Belagerung im Jahre 1683 und die Befreiung Ungarns vom Türkenjoche bis zum Frieden von Karlowitz im Jahre 1699. [A magyar nemzet története c. mű egy részletének fordítása.] (Bp., 1909)
A jobbágyság megszüntetése 1848-ban. (Honismeret, 2020. 5.).

F. m.: ford.: Bluntschli, Johann Caspar: Az általános államjog és a politika története a tizenhatodik század óta a jelenkorig. I–II. köt. (Bp., MTA, 1875–1876)
Ranke, Leopold: A római pápák az utolsó négy században. I–III. köt. Ford. Lehr Alberttel. (Bp., MTA, 1886–1889).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források: Adler Ignácz hírlapíró nevét „Acler”-ra változtatta. (Fővárosi Lapok, 1875. márc. 16.)
Adler Samu huszár hadnagy eljegyzése Fisch Etelka kisasszonnyal, Debrecenben. (Hölgyek Lapja, 1881. 22.)
Acsády Ignácz röpirata: Zsidó és nemzsidó magyarok az emanczipáczió után. (Egyenlőség, 1883. febr. 4.)
Feleki Sándor: Zsidó magyar írók és tudósok. dr. Acsády Ignácz. (Egyenlőség, 1891. júl. 3.)
Szentiványi Zoltán: Századunk névváltoztatásai. 1800–1893. (Bp., 1895)
Elhunyt Adler Farkasné. (Budapesti Napló, 1904. aug. 6.)
Acsády Ignác meghalt. (Budapesti Hírlap, 1906. dec. 18.)
Acsády Ignác temetése. (Budapesti Hírlap, 1906. dec. 20.)
Acsády Ignác. [Csánky Dezső és Hevesi Simon gyászbeszédeivel.] (Egyenlőség, 1906. dec. 23.)
Acsády Ignác. (Századok, 1907. 1.)
Frisch Ármin: Acsády Ignác.
(Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve, 1908)
Elhunyt Adler Samu. (Pesti Napló–Népszava, 1909. febr. 12.)
Elhunyt Adler Farkas. (Az Újság–Pesti
Hírlap, 1911. jan. 14.)
Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok. (Bp., 1937)
Erdei Gyula: Az Adler család. (Új Élet, 1983. 19.).

Irod.: műveiről: Milkó Izidor: A. I.: Fridényi bankja. (Fővárosi Lapok, 1882. máj. 21.)
Mikulik József: A. I.: Széchy Mária. 1610–1679. (Nemzet, 1885. okt. 11.)
Demkó Kálmán: A. I.: Magyarország Budavár visszafoglalása korában. (Századok, 1886. 7.)
Braun Sándor: A. I.: Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt. (Közgazdasági Szemle, 1889)
Demkó Kálmán: A. I.: Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt. (Századok, 1889. 1.)
Demkó Kálmán: A. I.: Közgazdasági állapotaink a XVI. és a XVII. században. (Századok, 1889. 7.)
Á. A.: A. I.: Régi magyar birtokviszonyok. 1494–1598. (Századok, 1895)
Krémer Miklós: A. I. Magyarország három részre oszlásának története. (Erdélyi Múzeum, 1897. 7.)
Rácz Gyula: Népünk ezeréves gyötrelmeinek történetéből. A. I.: A magyar jobbágyság története. (Huszadik Század, 1906. 2.)
Spira György: A. I.: A magyar jobbágyság története. (Társadalmi Szemle, 1948. 12.)
Erki Edit: Polgári regények. A. I.: Fridényi bankja. (Élet és Irodalom, 1968. 41.)
Tódor Ildikó: A. I.: Fridényi bankja. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970. 1.)
Kőhegyi Mihály: Deák Farkas és Thallóczy Lajos bírálata A. I. Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt c. könyvéről. (Numizmatikai Közlöny, 1985/86).

Irod.: tanulmányok: Berlász Jenő: A magyar gazdaság- és társdadalom-történetírás kialakulása. (Közgazdasági Szemle, 1943. 11-12.)
Sándor Pál: A magyar agrár- és paraszttörténet polgári irodalmának kritikájához. (Századok, 1954. 2-3.)
Wellmann Imre: Agrártörténelmünk módszerének kérdéséről. (Agrártörténeti Szemle, 1962. 1-2.)
Dudek János: Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak A magyar birodalom története című művéről. (Nyitra, 1904)
Gunst Péter: Acsády Ignác történetírása. (Tudománytörténeti tanulmányok 2. Bp., Akadémiai Kiadó, 1961)
Gunst Péter: Acsády Ignác. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., Akadémiai Kiadó, 1973)
Horváth Zita: Vázlat Acsády Ignác történetírásáról. (Fons. Forráskutatás és segédtudományok, 2003. 3.)
Szilágyi Ágnes Judit: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban. Az utókor vitái Acsády Ignác munkáiról. (Tanító. Módszertani folyóirat, 2002. 2.)
Horváth Zita: Acsády Ignác gazdaság- és társadalomtörténeti munkássága. (Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica, 2004)
Szilágyi Ágnes Judit: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban. 27 történészportré. (Bp., Palatinus Kiadó, 2007).

Irod.: lexikonok: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Társadalmi lexikon. Szerk. Madzsar József. (Bp., 1928)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota-lexikon. (Bp., 1997)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Összeáll. Csiffáry Gabriella. (Bp., 2003)
Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. (Bp., 2004)
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. (Debrecen, 2009).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTXG-JHY?i=381&wc=92QM-FMQ%3A40679401%2C51795801%2C44190201&cc=1452460 (Adler Farkasné Fisch Eszter halotti anyakönyve, 1904)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6S21-SL?i=237&wc=92Q2-929%3A40678301%2C60592401%2C1077264005&cc=1452460 (Acsády Ignác halotti anyakönyve, 1906)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303422 (Adler Samu gyászjelentése, 1909)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9TXG-P45?i=162&wc=92QM-N3D%3A40679401%2C51795801%2C41074801&cc=1452460 (Adler Samu halotti anyakönyve, 1911)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303326 (Adler Farkas gyászjelentése, 1911)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTXG-GQ8?i=299&wc=92QM-N3D%3A40679401%2C51795801%2C41074801&cc=1452460 (Adler Farkas halotti anyakönyve, 1911)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője