Balogh Jolán
Balogh Jolán

2024. október 3. Csütörtök

Balogh Jolán

művészettörténész

Születési adatok

1900. augusztus 2.

Budapest

Halálozási adatok

1988. október 12.

Budapest


Család

Sz: Balogh János (†1942) mérnök, MÁV műszaki főtanácsos, Gergelyi Jolán (†1944). Testvére: Balogh Ilona (1912–1947) művészettörténész.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1923), a művészettörténeti tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953), doktora (1955).

Életút

A bp.-i Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteménye, ill. Osztálya segédőre (1924–1925), múzeumi őre (1925–1934), I. osztályú múzeumi őre (1934–1942), igazgató-őre (1942–1949), egyúttal a Régi Külföldi Szoborgyűjtemény (1934–1937), a Modern Szoborgyűjtemény (1937–1945), a Régi Magyar Gyűjtemény vezetője (1945–1947, 1949), főmuzeológusa, ill. tud. főmunkatársa és a Szobor Osztály vezetője (1949–1967). A bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasa (1924–1926), majd állami ösztöndíjjal Olaszországban vendégkutató (1926–1928). Magyar és egyetemes reneszánsz művészettel, középkori magyar művészettel, Mátyás-kori magyar művészettel, s ezzel összefüggésben magyar–itáliai művészeti és művelődéstörténeti kapcsolatokkal, Erdély művészettörténetével, valamint középkori szobrászattal fogl. Márton és György kolozsvári szobrászművészekről szóló munkája alapvető jelentőségű az erdélyi magyar művészettörténeti irodalomban. Az erdélyi reneszánsz művészetet elsőként hozta kapcsolatba Mátyás udvarával, majd művelődés-, ill. társadalomtörténeti komplex vizsgálattal feldolgozta Hunyadi Mátyás és udvarának művészetpártoló tevékenységét. Szintézisével bebizonyította, hogy a Mátyás-kori reneszánsz igen jelentős hatást gyakorolt az egész országra, sőt egész Közép-Európa művészetére.

Elismerés

Szocialista Munkáért (1954). Baumgarten-jutalom (1937), Herder-díj (1969).

Kiállítások

F. kiállításai: a Szépművészeti Múzeumban: Modern francia rajzok. (1947)
Modern francia metszetek Daumier-től Picassóig. (1948)
Hoffmann Edith-emlékkiállítás. (1948)
Régi művészek Magyarországon. (1949).

Főbb művei

F. m.: Az achitektúra-festészet fejlődése és problémái az olasz renaissance-ben. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1923)
Adatok Milánó és Magyarország kulturális kapcsolatainak történetéhez. (Bp., 1928)
Olasz falfestmények Gyulafehérvárt. (Cluj-Kolozsvár, 1934)
Márton és György kolozsvári szobrászok. (Erdélyi tudomános füzetek. 71. Cluj–Kolozsvár, 1934)
A késő gótikus és a renaissance kor művészete. (Magyar Művelődéstörténet. II. 1939)
Mátyás király ikonográfiája. (Mátyás Király Emlékkönyv. I. Bp., 1940)
A késő renaissance és a kora barokk művészete. (Magyar Művelődéstörténet. III. Bp., 1940)
Az erdélyi renaissance. I. 1460–1541. (Kolozsvár, 1943)
Pákei Lajos rajzai Kolozsvár építészeti emlékeiről. (Kolozsvár, 1944)
Vég-Várad vára. (Kolozsvár, 1947)
Az esztergomi Bakócz Kápolna. Doktori értek. (Bp., 1955)
A magyarországi művészet története. 1–3. Többekkel. (Bp., 1956–1964)
A művészet Mátyás király udvarában. 1–2. (Bp., 1966)
Studi sulla collezione di sculture del Museo de Belle Arti di Budapest. (Acta Historiae Artium, 1966)
Die Anfänge der Renaissance in Ungarn Matthias Corvinus und die Kunst. (Graz, 1975)
Késő renaissance kőfaragó műhelyek. 1–8. (Ars Hungarica, 1975–1980)
Katalog der ausländischen Bildwerke des Museums der Bildenden Künste in Budapest. 4–18. Jahrhundert. 1–2. (Bp., 1975)
Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn. 1458– 1541. Katalog der Ausstellung in Schallburg. (Wien, 1982)
Varadinum. Várad vára. 1–2. (Bp., 1982)
Mátyás király és a művészet. (Bp., 1985)
Kolozsvári kőfaragó műhelyek. XVI. század. (Bp., 1985).

Irodalom

Irod.: Entz Géza: B. J. köszöntése. B. J. tudományos munkái. (Ars Hungarica, 1975)
Entz Géza: B. J. és a műemlékvédelem. (Magyar Műemlékvédelem, 1984)
Aggházy Mária, G.: B. J. (Művészettörténeti Értesítő, 1989)
Török Gyöngyi: In memoriam Iolanthae Balogh. (Acta Historiae Artium, 1989)
Bibliographie Jolán Balogh. (Acta Historiae Artium, 1989)
Végh János: B. J. (Ars Hungarica, 1990)
Szmodisné Eszlári Éva: In memoriam Jolán Balogh. (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 1990)
Török Gyöngyi: „Kicsi mozaikkövekből hatalmas kompozíció”. Száz éve született B. J. művészettörténész. (Új Művészet, 2000)
Török Gyöngyi: B. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője