Baumgarten Sándor
Baumgarten Sándor

2024. december 6. Péntek

Baumgarten Sándor

építész

Születési adatok

1864. január 24.

Dunaföldvár

Halálozási adatok

1928. május 31.

Budapest


Iskola

A József Műegyetemen építészmérnöki okl. szerzett (1888).

Életút

Lechner Ödön, Stendl Imre, Hauszmann Alajos és Weber Antal munkatársa (1888–1894); közben önálló tervezőirodát is nyitott (1891-től). Herczegh Zsigmond kultuszminisztériumi főmérnökkel társulva elsősorban oktatási intézmények épületeit tervezte (1891–1907). Közös tevékenységük meghatározó módon járult hozzá az I. vh. előtti Magyarország alsó- és középfokú iskolai hálózatának – nemzetközi összehasonlításban is példátlan mértékű – kifejlesztéséhez. Munkásságuk első felét a historizáló neobarokk stílus jellemzi, majd helyet biztosított irodájában a Pártos Gyulával történő szakítás után műterem nélkül maradt Lechner Ödönnek (1899); maga is közreműködött néhány munkájában (pl. Tőzsdepalota-tervpályázat, Postatakarékpénztár). Ettől kezdve munkáin elsősorban Lechner irányzatának hatása érvényesült. Összesen 37 óvodát, 118 elemi iskolát, 45 gimnáziumot és más középiskolát, 21 tanítóképzőt és 84 egyéb (polgári fiú- és leányiskolát, kereskedelmi és felsőkereskedelmi iskolát, bábaképzőt és siketnéma intézetet) tervezett.

Főbb művei

F. m.: épületei: a bp.-i tudományegyetem központi épülete (Budapest, V. kerület Egyetem tér, 1897–1900)
Vakok Intézete Székháza (Budapest, XIV. kerület, Ajtósi Dürer sor 39., 1899–1904)
Erzsébet Leánygimnázium (Budapest, XIV. kerület, Ajtósi Dürer sor 37., 1901–1902)
r. k. főgimnázium (Sátoraljaújhely, 1908)
református kollégium (Marosvásárhely, 1908)
evangélikus gimnázium (Bonyhád, 1909)
evangélikus gimnázium (Rozsnyó, 1909)
állami gimnázium (Szigetvár, 1909)
az egyházmegye bérháza a kápolnával (Esztergom, 1911)
Piarista Gimnázium (Tata, 1912)
Piarista Gimnázium (Máramarossziget, 1912)
a jezsuita rend internátusa és bérháza (Szatmárnémeti, 1913)
állami gimnázium (Szilágysomlyó, 1914).

Irodalom

Irod.: Déry Attila: Nemzeti kísérletek építészetünk történetében. (Bp., 1995).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője