Győry Sándor
Győry Sándor

2020. október 21. Szerda

Győry Sándor

mérnök, matematikus

Születési adatok

1795. április 15.

Tarján, Komárom vármegye

Halálozási adatok

1870. március 9.

Pest

Temetési adatok

1870. március 11.

Pest

Kerepesi út


Család

Sz: Győry Imre református lelkész, az alcsúti gyülekezet vezetője, Nagy Julianna. F: Köck Erzsébet. Leánya: Győry Anna; fia: Győry Sándor és Győry Lajos.

Iskola

Gyermekéveit Tarjánban töltötte, majd családja Révalmásra költözött. Felsőbb iskoláit Pozsonyban, Nagykőrösön és Debrecenben végezte, a pesti Institutum Geometricumban (= Mérnöki Intézetben) tanult (1821), majd a pesti egyetemen mérnöki okl. szerzett (1825). Az MTA tagja (1832. márc. 9.; r.: 1832. szept. 1.).

Életút

A Huszár Mátyás vezette Duna-felmérés munkatársa, majd az építészeti igazgatóság vezetője (1820-as évek–1832). Állásáról lemondott, s kizárólag tudományos munkásságának élt. Tudományos pályafutásának kezdetén folyószabályozási kérdésekkel és egyéb vízi közlekedési problémákkal foglalkozott, elsők között írt egy Buda és Pest között megépítendő híd szükségességéről (A Buda és Pest közt építendő állandó hídról, 1832). Később érdeklődés a műszaki tudományok és a matematika szinte minden területére kiterjedt, de közgazdasági, pedagógiai és zeneelméleti dolgozatokat is írt. Jelentős szerepet vállalt a magyar matematikai szaknyelv kialakításában, az ő nyelvi leleménye volt – többek között – a függvény, a kitevő, a szorzat és az arány szavunk. A Budapesti Hídegyesület 1832. jún. 14-én felhívást tett közzé egy, Buda és Pest között felépítendő állandó híd megtervezésére és az építkezés anyagi feltételeinek biztosítására. Győry Sándor valószínűleg azért mondott le addigi állásáról, hogy elsősorban az első állandó, Budát Pesttel összekötő híd megvalósításával és a Duna szabályozásával foglalkozhasson. Győry elképzelése szerint ugyanis egy állandó hidat csakis a Duna „előleges szabályozása” után lehet megépíteni: kiindulópontja az volt, hogy a Margitsziget déli csúcsától a gellérthegyi szűkületig a Dunát 150 ölre kell összeszűkíteni és a folyam vizét a promontori ágba kell szorítani. Mivel így a part a pesti oldalon lényegesen bővülne, a kialakult új területeket felparcelláznák és eladnák, s ennek árából finanszíroznák az első állandó buda–pesti hidat. A kő- és a fahíd helyett lánchíd építését javasolta, a híd helyének pedig a pesti Deron-ház felett a budai városkút irányát javasolta. Mintául három hidat ajánlott, köztük megemlítette Thomas Clark angol mérnök hammersmithi hídját is. Gr. Széchenyi István Győry elképzeléseinek hatására döntött egy lánchíd felépítése mellett, jóllehet Győrynek a Duna szabályozásával (= „regulázásával”) kapcsolatos terveit nem fogadta el.

Emlékezet

Pesten (Józsefváros, Nap utca 7.) élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben). Róla nevezték el a tarjáni Győry Sándor Általános Iskolát (1990-től).

Elismerés

Az MTA Marczibányi-jutalma (1845).

Szerkesztés

Az Akadémiai Értesítő szerkesztője (1860–1865). Néhány költeménye a Szépliteraturai Ajándékban jelent meg (1822).

Főbb művei

F. m.: A tehetetlen gyökerekről, radices impossibiles, imaginariae. (Tudományos Gyűjtemény, 1822)
A Buda és Pest közt építendő álló hídról. 2 táblával. Karacs Ferenc metszeteivel. (Pest, 1832)
A mathematikai tudományoknak az elme kifejtésére és köztársaságok virágoztatására befolyásáról. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1832. nov. 16.
megjelent: Magyar Tudós Társaság Évkönyve, 1832–1834)
A Duna regulázásáról. (Magyar Tudós Társaság Évkönyve, 1832–1834)
Az erőművek alkalmazásáról s munkatéleléről. – Zamboni örökmozgója. – Babbage számoló mozdonya. (Tudomány Tár, 1834)
A közlekedés rendszeréről. (Tudomány Tár, 1835)
A felsőbb analysis elemei. 1–2. füz. (Buda, 1836–1840)
A Duna-szabályozás és a budapesti lánczhíd. – A budapesti állóhíd tárgyában. (Ismertető az összművészet- és polgári szorgalomban, 1838)
A fel- és visszatorlásról. (Magyar Tudós Társaság Évkönyve, 1838–1840)
Az úrbéri szabályozásról. (Társalkodó, 1839)
A visszahatás theoriájának részletes vizsgálata. (Ismertető az összművészet- és polgári szorgalomban, 1839)
A számbeli felsőbb egyenletek egyenes valós gyökerekben. (Magyar Tudós Társaság Évkönyve, 1840–1842)
Térképek készítése. (Műipar, 1841)
A közgazdaság fogalma és elvei. (Tudomány Tár, 1842)
Nemzetviszonyok: 1. Erő elemei. 2. Munkásság foganata. 3. Pénzviszonyok. (Tudomány Tár, 1843)
Népnevelés, realismus és a tudományok befolyása, terjesztése és alkalmazása. (Tudomány Tár, 1844)
Budapestnek árvíz ellen megóvásáról. (Pest, 1845)
A villámhárítókról. (Hetilap, 1845)
Emlékbeszéd Vásárhelyi Pál felett. (Magyar Tudós Társaság Évkönyve, 1845–1847)
Az egyenletek alábbszállításáról. – A felsőbb egyenletek megfejtéséről. (Akadémiai Értesítő, 1847)
A negyedik fokú egyenletek fölfejtéséről. (Akadémiai Értesítő, 1848)
A gyökérhúzásokról. (Társalkodó, 1848)
A gyökérhúzások egy új módja. (Akadémiai Értesítő, 1850–1851)
Emlékbeszéd Beszédes József felett. (Akadémiai Értesítő, 1852)
A hanglépték, összhangzatok és mérséklet számviszonyairól. – Az asztalmozgatás tüneményéről. (Akadémiai Értesítő, 1853)
A közelítő törekek közbeiktatásáról. – A láncztörekekről. (Akadémiai Értesítő, 1854)
A bűvös négyszögekről. – A hanglépték kiszámításáról. (Akadémiai Értesítő, 1856)
Az emberiség eszményi kifejlődése. (Uj Magyar Muzeum, 1856)
A hangszer kiszámításáról és zongora hangolásáról mérséklet nélkül tiszta viszonyok szerint. (Pest, 1858)
Armellino hangolási módszeréről. (Akadémiai Értesítő, 1859)
Némely kéteseknek vitatott mathematikai elvek igazolása. (Akadémiai Értesítő, 1860)
A háromszög határozatlan területéről. – A külpontiszegletek középponti viteléről vagy középpontosításáról. – Cardan szabályáról s az egyenletek általános feloldásáról. (Akadémiai Értesítő, 1861)
A műnyelvről és műszavak alkotásáról. – Az egyenletek általános megoldásáról és határ-értékeiről. (Akadémiai Értesítő, 1862–1863)
A hangrendszerről és zongorák hangolásáról mérséklés nélkül, tiszta viszonyok szerint. (Pest, 1864)
A régi római font súlymértékéről. (Akadémiai Értesítő, 1865)
Az egyenletek gyökereinek határairól. – A felsőbb egyenletek gyökereiről, mint első fokú szorzókról. (Akadémiai Értesítő, 1867)
Az egyenletek megoldásáról és szorzókra osztásáról. (Akadémiai Értesítő, 1868)
A mathematikai műszavakról és fogalmakról. (Akadémiai Értesítő, 1869)
kéziratban: Némelyek a tizes tört számokról. (Magyar Nemzeti Múzeum Kézirattára).

Irodalom

Irod.: Ferenczy Jakab–Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. (Pest, 1856)
Halálhír. (Vasárnapi Ujság, 1870. márc. 20.)
Sain Márton: Matematikatörténeti abc. (6. kiad. Bp., 1993)
Viszota Gyula: A Széchenyi–Lánchíd története az 1836: XXVI. t. c. megalkotásáig. Az eszme megpendítésének százéves évfordulója alkalmából. (Bp., 1935)
Szegedi Jánosné: Gy. S., a reformkor mérnöke. (Honismeret, 1995)
Körmendy Kinga: Karacs Ferenc metszetei a Buda és Pest közötti állóhíd tervéhez. (Magyar Könyvszemle, 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013