Bodnár János
Bodnár János

2020. november 29. Vasárnap

Bodnár János

biokémikus

Születési adatok

1888. június 28.

Nagyvárad, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1953. október 6.

Budapest

Temetési adatok

1953. november 4.

Debrecen

Köztemető


Család

Szülei: Bodnár János, Ignatovits Gizella.

Testvérei: Markovits Ferencné Bodnár Gizella, Bodnár Gusztáv és C. Bodnár Mária (1900. febr. 16. Nagyvárad–1959. márc. 24. Nagyvárad) írónő.

Felesége: Csáky Mária (†1980. márc. 16. Bp. Temetés, hamvasztás előtti búcsúztatás: 1980. ápr. 3. Farkasrét). Fia: Bodnár Papp György (1918–) mérnök.

Iskola

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen biológia–kémia szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. (1911), a növénybiokémia tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1916. júl. 5.), a kémiai tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952).

Az MTA tagja (l.: 1937. ápr. 29.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; l. tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanársegéde (1912–1920) és magántanára (1916–1920); közben a magyaróvári növénykísérleti állomás munkatársa (1913–1916). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a kémia h. tanára (1920–1923), mb. tanszékvezetője (1921–1923).

A debreceni Tisza István Tudományegyetemen az orvosi vegytan ny. r. tanára (1923. aug. 18-tól); egyúttal az Orvostudományi Kar dékánja (1930–1933), majd az Egyetem rektora (1943–1944), ill. az egyetem rektorhelyetteseként az egyetem vezetője (1944–1945). A debreceni Tisza István Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kémia szakelőadó (1925. febr. 26.–1939. aug. 31.), analitikai kémia szakelőadó (1939. szept. 1.–1945. dec. 31.) és organikus (szerves) kémia szakelőadó (1944. dec. 11.–1945. febr. 28.). A Debeceni Tudományegyetemen kísérleti kémiai szakelőadó (1947. jan. 8.–1948. jún. 5.).

A Dohánykísérleti Állomás Laboratóriumának vezetője (1924-től), a budapesti Növénykémiai Intézet c. igazgatója (1928-tól).

A német csapatok kiverése után bekapcsolódott a politikai életbe, a Debreceni Nemzeti Bizottság alapító tagja (1944. dec. 5.), a Polgári Demokrata Párt jelöltjeként az Ideiglenes Nemzetgyűlés (1944. dec. 16.–1945. nov. 4.) és a városi törvényhatósági bizottság tagja (1945. febr. 15-étől).

Analitikai kémiával, a növényi és az állati szénhidrát-anyagcsere enzimológiájával foglalkozott. Elsőként mutatta ki a réz-, a higany- és az arzénvegyületek kőüszöggombákra gyakorolt biokémiai hatását, kidolgozta a búzaüszög elleni védekezés porcsávázással történő módszerét, és több új dohányanalitikai eljárást is. Különösen jelentősek a higany ultramikro-meghatározására kidolgozott eljárásai: először sikerült a szervezetbe vitt higanynak a kóros bőrszövetben bekövetkező felhalmozódását kimutatnia.

Emlékezet

Nagyváradon született, Kolozsvárott, Szegeden, Debrecenben élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el.

Bodnár János feleségével közös, családi sírban nyugszik Debrecenben. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2003-ban).

Főbb művei

F. m.: Az alfa-methyl-alfa oxinormalis valeriansavról és sóiról. Egy. doktori értek. (Kolozsvár, 1911)
A colorimetria alkalmazása a quantitatív chemiai analysisben. (Magyar Chemikusok Lapja, 1913)
Alkaloidok kimutatás szeszes italokban. (Kísérletügyi Közlemények, 1913)
Új és egyszerű térfogatos eljárás a thioszulfát meghatározására, szulfit jelenlétében. (Kísérletügyi Közlemények, 1913
kivonatosan: Magyar Chemikusok Lapja, 1913
németül: Zeitschrift für analytische Chemie, 1914)
Nachweis und annähernd genaue Bestimmung von Thiosulfatspuren in Sulfit. (Chemiker Zeitung, 1914)
Növényi enzymekről. A burgonya amyláza és pathológiai elváltozása. Doby Gézával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1914
németül: Über Pflanzenenzyme. Pathologische Veränderung der Kartoffelamylase. (Biochemische Zeitschrift, 1915)
A perocid mint a rézgálicot pótló védekező anyag. (A M. Kir. Növényélettani és Kórtani Állomás kiadványa. Bp., 1915)
Abgeänderte Wohlgemutsche Methode zur Bestimmung der Aktivität der Amylase bei Gegenwart von Alkaloiden. (Fermentforschung, 1915)
Az amiláz- és cukortartalom közötti összefüggésről nyugvó burgonyagumóban. (Kísérletügyi Közlemények, 1915)
Biochemische Untersuchungen der Rübenschwanzfäule der Zuckerrübe. (Biochemische Zeitschrift, 1915)
Biochemische Untersuchungen über die Blattrollkrankheit der Kartoffel. Die Amylase blattrollkranker Knollen. Doby Gézával. (Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten, 1915)
Növényi betegségek ellen használt amerikai mészkénlé eltartása. (A M. Kir. Növényélettani és Kórtani Állomás kiadványa. Bp., 1915)
A zymáz és a karboxyláz enzymek a burgonya és a cukorrépa raktározó szervében. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1915
németül: Biochemische Zeitung, 1916)
A perocid vizsgálata és a permetező folyadék kérdése. (A M. Kir. Növényélettani és Kórtani Állomás kiadványa. Bp., 1916)
Csávázási kísérletek a búzaüszög ellen. (A M. Kir. Növényélettani és Kórtani Állomás kiadványa. Bp., 1916)
Tavaszi és őszi gabonavetőmag megkülönböztetése egymástól. (A M. Kir. Növényélettani és Kórtani Állomás kiadványa.Bp., 1916)
Védekezés a növényi védekező anyagok hamisítása ellen. (A M. Kir. Növényélettani és Kórtani Állomás kiadványa. Bp., 1916)
Miért nem védi meg a rézgálicos csávázás a búzát az üszög ellen? (A M. Kir. Növényélettani és Kórtani Állomás kiadványa. Bp., 1922)
Adatok az anyarozs biokémiai és kémiai ismeretéhez. Berki Józseffel. (A debreceni Tisza István Tudományos Társaság II. Osztálya Munkái, 1924)
A növényvédelmi szerek kérdése a gyárak és a mezőgazdaság
szempontjából. (A m. kir. Mezőgazdasági Növénybiokémiai Intézet Növényvédelmi Közleményei, 1. Bp., 1925)
Rézvegyületek hatása az üszögspórákra. Terényi Sándorral. – A Höchst-féle „Kusperit” porcsávázószer laboratóriumi vizsgálata. (A m. kir. Mezőgazdasági Növénybiokémiai Intézet Növényvédelmi Közleményei, 3. Bp., 1925)
A Resinol búzacsávázószer laboratóriumi és szabadföldi vizsgálata. (A m. kir. Mezőgazdasági Növénybiokémiai Intézet Növényvédelmi Közleményei, 10. Bp., 1925)
Vetőmagcsávázás és sejtstimuláció. (A m. kir. Mezőgazdasági Növénybiokémiai Intézet Növényvédelmi Közleményei, 11. Bp., 1925)
Az 1924–1925. évi porcsávázási kísérletek és a porcsávázás termésfokozó hatása. (A m. kir. Mezőgazdasági Növénybiokémiai Intézet Növényvédelmi Közleményei, 12. Bp., 1925)
A higany kimutatása és meghatározása törvényszéki vizsgálatokban. Róth Evelin Lilivel. (A debreceni Tisza István Tudományos Társaság II. Osztálya Munkái, 1925)
A magasabbrendű növények foszforsav anyagcseréjének biokémiája. (Kísérletügyi
Közlemények, 1924)
Beiträge zur Biochemie der Wirkung von Kupferverbindungen auf die Steinbrandsporen des Weizens. Terényi Sándorral. (Chemiker Zeitung, 1925)
Beiträge zur biochemischen Kenntnis der postmortalen Pflanzenatmung. Hofner Piroskával. (Biochemische Zeitschrift, 1925)
Die Anwendung der Neubergschen Acetaldehyd-Abfangmethode bei der alkoholischen Gärung höherer Pflanzen. Ferenczy Jánossal és Szepessy Saroltával. (Biochemische Zeitschrift, 1925)
A csávázó rézgálic. (A m. kir. Mezőgazdasági Növénybiokémiai Intézet Növényvédelmi Közleményei, 22. Bp., 1926)
A rézgálicos
csávázás és a csávázó rézgálic. Válasz Bittera Miklósnak. (A m. kir. Mezőgazdasági Növénybiokémiai Intézet Növényvédelmi Közleményei, 26. Bp., 1927) és Köztelek, 1927. 64-65.)
Egyszerű és gyors mikroanalitikai dohányvizsgálati módszerek. 1–3. Többekkel. (Kísérletügyi Közlemények, 1927–1930)
Szabadföldi kísérletek „Arzopác” porcsávázószerrel. (A m. kir. Mezőgazdasági Növénybiokémiai Intézet Növényvédelmi Közleményei, 33. Bp., 1928)
Arzénes szerek használata a gyümölcsvédelemben közegészségi szempontból. (A m. kir. Mezőgazdasági Növénybiokémiai Intézet Növényvédelmi Közleményei, 35. Bp., 1928)
A porcsávázás. (A m. kir. Mezőgazdasági Növénybiokémiai Intézet Növényvédelmi Közleményei, 36. Bp., 1928 és Köztelek, 1928)
A bismuth kolorimetriás meghatározása vizeletben és szervekben. Karell Antallal. (Magyar Orvosi Archivum, 1928)
Újabb csávázószerek: kalimat, abavit, betanal. (Köztelek, 1928)
A hajdúszoboszlói hévíz chemiai összetétele. (Orvosi Hetilap, 1928)
A higany ultra-mikromeghatározása. Szép Ödönnel. (Magyar Orvosi Archivum, 1929)
A higany térfogatos meghatározása csávázószerekben. Többekkel. (Kísérletügyi Közlemények, 1929)
Wirkungsmechanismus der Muskel-Phosphates, -cozymates und des Insulins. Tankó Bélával. (Biochemische Zeitschrift, 1929)
A bodaközi golyvajárvány és az ivóvizek jódtartalma. Straub Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1929)
Csávázási kísérletek. (A m. kir. Mezőgazdasági Növénybiokémiai Intézet Növényvédelmi Közleményei, 39. Bp., 1930)
A dohányfüst összetétele és a dohány nikotinmentesítése. 1–2. (Természettudományi Közlemények, 1930)
A gabonafélék üszögbetegségeinek biokémiája. 1–2. Terényi Sándorral. (Kísérletügyi Közlemények, 1930)
Az acetaldehid átalakulása magasabbrendű növényekben. Bernauer Klárával. (Kísérletügyi Közlemények, 1930)
Az izomphosphatase, a cozymase és az insulin hatásmechanismusa. Tankó Bélával. (Magyar Orvosi Archivum, 1930)
Biochemische Untersuchung des endemischen Kropfes in in Ungarn auf Grund der Jodmangeltheorie. Straub Jánossal. (Biochemische Zeitschrift, 1930)
A nikotinbomlás kérdése a dohányban baktériumok hatására. Barta Lászlóval. (A debreceni Tisza István Tudományegyetem Orvosi Vegytani Intézetének Tudományos Közleményei, 1931)
Elemi iskolások egészségügyi vizsgálata. Neuber Edével. (Bp., Centrum Kiadóvállalat, 1931)
Insulin und Phosphorylierung. Tankó Bélával. – Phosphorylierung, Milchsäurebildung und Phosphatasewirkung in Muskelbrei und Muskelpulver. Tankó Bélával. (Biochemische Zeitschrift, 1931)
Phosphorifikálás, tejsavtermelés és phosphatasehatás izompépben és izomporban. Tankó Bélával. (Magyar Orvosi Archivum, 1932)
A dohányszárítás és fermentálás biokémiai vizsgálata. 1–4. Barta Lászlóval. (Magyar Dohányújság, 1932–1933)
Dékáni beszédek. (A Tisza István Tudományegyetem kiadványa. Debrecen, 1933)
A dohányzás és a nikotin. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének Munkálatai, 1933)
Die mikrotitrimetrische Bestimmung des Ammoniaks im Tabak. Barta Lászlóval és v. Nagy Lászlóval. (Biochemische Zeitschrift, 1934)
Die biochemischen Vorgänge bei der Tabakreifung. Trocknung und Fermentierung. (Ergebnisse der Enzymforschung, 1935)
Über die Nicotinaufnahme des Organismus beim Rauchen und das Schicksal des aufgenommenen Nicotins. Dickmann Sándorral és v. Nagy Lászlóval. – Wirkungsmechanismus von Arsenverbindungen auf die Weizensteinbrandsporen. Páskuj Józseffel és Terényi Sándorral. (Biochemische Zeitschrift, 1935)
A rézgálic és a porcsávázószerek hatása a búza terméshozamára. (Köztelek, 1935)
Hitzeaktivierung der Fettkalase. Bártfai (Baubach) Józseffel. (Zeitschrift für physiologische Chemie, 1936)
Téli gyümölcsfa-permetezési kísérletek és tapasztalatok. (Növényvédelem, 1936)
Virágpermetezés hatása a meggyfákra. (Növényvédelem, 1937)
Über die titrimetrische Bestimmung sehr kleiner Arsenmengen auch bei Gegenwart von Antimon. Cieleszky Vilmossal és Szép Ödönnel. (Zeitschrift für analytische Chemie, 1938)
Versuch über die Wirkung von Kalkarsenaten auf die Schwebefähigkeit der Kupferkakbrühe. Tankó Bélával. (Neuheiten auf dem Gebeite des Pflanzenschutzes, 1938)
A vegytanítás és -tanárképzés középiskolai vonatkozásban. (Fizikai és Kémiai Didaktikai Lapok, 1939)
Beiträge zum Carboligaseproblem. Tankó Bélával. – Die Rolle des Phosphats bei der alkoholischen Gärung höherer Pflanzen. Tankó Bélával. (Hoppe–Seyler’s Zeitschrift für physiologische Chemie, 1939)
Új szempontok az arzén törvényszéki kémiai meghatározásában. B. J. előadása a debreceni Tisza István Tudományos Társaság II. (Orvos-természettudományi) Osztályának 1939. ápr. 25-én tartott LXX. rendes ülésén. (A debreceni Tisza István Tudományos Társaság II. (Orvos-természettudományi) Osztályának Munkáiból, 1939)
Vergleichende biochemische und chemische Versuche mit Mineralölemulsion, Nikotin und Kaliseife gegen Blattläuse. (Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten, 1939)
A permetezett szőlő és gyümölcs fogyasztása. Szép Ödönnel. (Természettudományi Közlöny, 1940)
Bemerkungen zur Phosphorylierung von Glykogen im Muskel und in Organen. Tankó Bélával. (Biochemische Zeitschrift, 1940)
Igen kis higanymennyiségek biokémiai jelentősége. Szép Ödönnel. (A debreceni Tisza István Tudományos Társaság II. (Orvos-természettudományi) Osztályának Munkáiból, 1940)
Az ásványvizek kémiai vizsgálatának irányelveiről. (Hidrológiai Közlöny, 1941)
Ásványvizeink chemiai vizsgálata körüli hiányokról. (Orvostudományi Közlemények, 1941)
Az ásványvizek kémiai vizsgálatának irányelveiről. (Hidrológiai Közlöny, 1942)
A budapesti gyógyvizek fluortartalmáról. Straub Jánossal. (Népegészségügy, 1942)
A fogamalgámok aranytartalmának biokémiai jelentősége. Bucsy Ivánnal és Szép Ödönnel. (Orvosi Hetilap, 1943. 2.)
A budapesti gyógyforrások fluortartalmának kérdéséhez. Straub Jánossal. (Népegészségügy, 1946)
A higany és az arzén mikrokémiai meghatározása. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1947. ápr. 28.)
Az arzén mint gyilkossági méreg. (Természettudomány, 1948)
Új szempontok az arzénmérgetés kimutatásában. Grusz Évával és Szép Ödönnel. (Orvosi Hetilap, 1949. 20.)
A nikotin mikrotérfogatos meghatározása dohányban. Porcsalmy Ilonával. (Élelmezési Ipar, 1951).

Irodalom

Irod.: B. J. segédvegyész a növénybiokémia tanából egyetemi magántanárrá történő képesítése. (Budapesti Közlöny, 1916. júl. 5.)
B. J. egyetemi tanári kinevezése, 1923. aug. 18. (Budapesti Közlöny, 1923. aug. 22.)
Bihar-Biharmegye, Oradea-Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve. Szerk. Fehér Dezső. (Oradea, 1933–1937)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
B. J. (Debreceni Képes Kalendárium, 1944)
Debreceni kémikusok. A KLTE Kémiai Intézetének felépítése és tevékenysége. Szerk. Patonay Tamás. (Debrecen, 1984)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. dec. 21.–1945. nov. 29. Főszerk. Vida István. (Bp., 1994)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Bot György–Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza. 1918–1998. (2. átd. kiad. Debrecen, 1998)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Pedagógusok arcképcsarnoka. Szerk. Ungvári János. (Debrecen, 2003)
Szalay Tibor: B. J. (A kémia tanítása, 2004. 4.)
Mudrák József: A Debreceni Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története. 1914–1949. PhD-értek. (Debrecen, 2007).

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/349111 (Bodnár János gyászjelentése)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6SLP-9N?i=170&wc=927M-SP8%3A40678301%2C57613001%2C1077283601&cc=1452460 (Bodnár János halotti anyakönyve, ugyanitt a születési adata is )

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/349117 (Bodnár Jánosné Csáky Mária gyászjelentése)

Dobos Irma: B. J. ásványvízkutatása:  http://www.italipar.hu/node/98

Megjegyzések

1. Gulyás Pál Magyar írók élete és munkái c. lexikonsorozatában tévesen írta, hogy édesapja Bodnár János, a nagyváradi könyvtár igazgatója volt. Bodnár János (1876. szept. 19. Túrterebes, Ugocsa vm.–1935. febr. 27. Nagyvárad) nem lehetett Bodnár János édesapja!

2. Halotti anyakönyve szerint október 6-án, gyászjelentése szerint október 29-én hunyt el! Bodnár János a VIII. kerületi Balassa utca 6. sz. alatti intézetben hunyt el 1953. október 6-án. A halálesetről az intézet írásban értesítette a hatóságot október 29-én. A 29-i adat a halálesetet regisztráló anyakönyvi bejegyzés dátuma! Valószínűleg a család is csak október 29-én értesült a halálról, ezért kerülhetett ez a dátum a gyászjelentésre.

3. Lexikonok téves születési adata: 1889. dec. 31. Halotti anyakönyvében közölt születési adata: 1888. jún. 28. Ugyanez az adat szerepel a Petőfi Irodalmi Múzeum Diplomások adattárában is: https://resolver.pim.hu/auth/PIM386097

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020