Fekete István
Fekete István

2020. október 31. Szombat

Fekete István

író, ifjúsági író

Születési adatok

1900. január 25.

Gölle, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1970. június 23.

Budapest

Temetési adatok

1970. június 25.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Fekete Árpád, Sipos Anna. Testvére: Saád Ferencné Fekete Katalin, Fekete Ilona és Vertse Albertné Fekete Anna. Sógora: Saád Ferenc (1899–1989) orvos, vadászíró és Vertse Albert (1906–1979) biológus, zoológus, ornitológus. F: 1929–1970: Piller Edit. Leánya: Fekete Edit (1930–2013) és Fekete István, ifj. (1932–). 

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában végezte (1906–1910), a kaposvári gimnáziumban tanult tovább (1910–1915), a kaposvári polgári iskola növendéke, majd az ottani felsőkereskedelmi iskola hallgatója (1915–1917), besorozták (1917), ún. hadiérettségi vizsgát tett (1918), hadiállományban lévő tartalékos tisztiiskolás (1918–1919). A debreceni Gazdasági Akadémia hallgatója (1923), a magyaróvári Gazdasági Akadémián gazda okl. szerzett (1926). 

Életút

Tartalékos tiszt Kaposvárott (1920–1926), megvált a hadseregtől (1926), a babócsai Majláth-uradalom segédgazdatisztje (1926–1929), az ajkai uradalom vezető gazdatisztje (1929–1941), Budapestre költözése után a Földművelésügyi Minisztérium (FM) vadászati előadója (1941–1949), kényszernyugdíjazása után alkalmi munkákból élt (1949–1950). A Mezőgazdasági Múzeum tudományos munkatársa (1950–1951), Kunszentmártonban tanár (1951–1952), a Halászmesterképző biológus szaktanára (1952–1955). 

Elbeszélései, regényei, állatregényei egyaránt sikert arattak, írásait több nyelvre lefordították, regényei nyomán népszerű ifjúsági és tévéfilmeket készítettek. Prózájára természetesség, a természet, valóság törvényeinek betartása, eseményesség, a hihetőség határán belüli meseiség, gyakran romantikusan ábrázolt ember- és állatfigurák, líraiság jellemző. Történeti, természeti élményeinek ihletője családja és szülőföldje. Életműsorozata megjelent a budapesti Nesztor Kiadónál és a szegedi Lazi Kiadónál jelent meg, ill. a teljes életművet Móra Kiadó gondozza (1999-től). 

Emlékezet

Göllén (Somogy megye, Kaposvári járás született), Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugodott. A család kérésére hamvait Göllén újratemették (2004. aug. 14-én). Szülőfalujában, szülőházában, az egykori tanítói lakban, Fekete István Emlékmúzeum látható (2012. nov. 29-én felújították). Szülőházán, már halálának első évfordulóján, bronz emléktáblát helyeztek el, szülőháza előtt szobrát avatták fel (bronz mellszobor, Farkas Pál alkotása, 1999. aug. 20.). Az író Göllén és Kaposvárott töltötte gyermekkorát, amelyről részletesen írt Ballagó idő c. regényében. Első versei Sik Sándor ifjúsági lapjában, a Zászlónkban jelentek meg, vadásztörténeteire Kittenberger Kálmán figyelt fel, aki rendszeresen közölte azokat a Nimród c. lapban, elbeszéléseit pedig Herczeg Ferenc adta ki az Új Időkben. Fekete István ekkor már Ajkán dolgozott, mint gazdatiszt. Tizenkét évig élt Ajkán, itt írta első nagysikerű regényét, A koppányi aga testamentumát (1937), s ez a táj ihlette később a Tüskevár és a Téli berek c. műveit is. Ajkán, a Városligeti tó szigetén is látható szobra (bronz és mészkő mellszobor, Borsos Miklós munkája, a szobrot regényeiből ismert állatok veszik körül, a mellékalakok Samu Katalin alkotása, 1980. júl. 3.).

 

További jelentősebb szobrai: Budapesten: a Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola főbejáratánál (bronz dombormű, XII. kerület, Orbánhegyi út 7., Szmrecsányi Boldizsár, 2000). Vidéken: Ádánd (mészkő mellszobor, Csapody-kastély, Fekete István Mezőgazdasági Szakiskola kertje, Szabolcs Péter, 1974). Budakeszi (bronz és fa, Fekete István-dombormű, Vadaspark bejárata, Domokos Béla); Balatonfenyves (bronz dombormű, Fekete István Általános Iskola bejárata, Gera Katalin, 2000). Mosonmagyaróvár (bronz, mészkő, Fekete István-emlékmű, Újhelyi Imre utca, Fittler Ottó, 2011 és bronz, egészalakos, óvári vár, Trischler Ferenc, 2016). Az első szobor kompozíciója két méter magas sziklatömbön ülő uhut ábrázol, utalva ezzel a Hu és A három uhu c. műveire és arra, hogy a bagoly a tudás szimbóluma. Győr (bronz mellszobor, Batthyány tér 25., Rieger Tibor, 2015). 

Elismertség

A Kisfaludy Társaság tagja (1940). 

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1970).

 

A Gárdonyi Géza Regénypályázat I. díja (A koppányi aga testamentuma c. művéért, 1937), az Egyetemi Nyomda Regénypályázata I. díja (Zsellérek c. művéért, 1939).

 

József Attila-díj (1960), Somogyért Díj (posztumusz, 1998), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 2000), Somogyország Kincse (posztumusz, 2005).

Főbb művei

F. m.: A koppányi aga testamentuma. Történelmi regény az ifjúság számára. (1–2. kiad. Bp., 1937
3. kiad. 1943)
A koppányi aga testamentuma. Ifjúsági regény. Ill. Győry Miklós. (Bp., 1958
2. kiad. 1960
4. kiad. 1963)
A koppányi aga testamentuma. Ifjúsági regény. Az utószót írta Szász Imre. Ill. Würtz Ádám. (Kincses Könyvek. Bp., 1964)
A koppányi aga testamentuma. Történelmi regény az ifjúság számára. Ill. Csergezán Pál. (Bp., 1968
7. kiad. 1971
8. kiad. 1977
9. kiad. 1980
10. kiad. 1990)
A koppányi aga testamentuma. Történelmi regény. (Bp., 1994)
A koppányi aga testamentuma. Történelmi regény. Ill. Győrfi András. (Bp., 1999
2. kiad. 2002
3. kiad. 2003
4. kiad. 2005
5. kiad. 2006
6. kiad. 2007
7. kiad. 2008
8. kiad. 2009
9. kiad. 2010
10. kiad. 2013
11. kiad. 2016)
A koppányi aga testamentuma. Történelmi regény. Ill. Órendi Éva. (Déva, 2003).

 

Zsellérek. Regény. (1–3. kiad. Bp., 1939
4. kiad. 1940
6. kiad. 1943
7. kiad. 1944)
Csi. – Vuk. Történetek állatokról és emberekről. Mühlbeck Károly rajzaival. (Bp., 1940
2. kiad. 1942
3. kiad. 1944
4. kiad. 1948
németül: Tschi. Tiernovellen. Berlin–Wien–Leipzig, 1942)
Öreg utakon. Elbeszélések. (Bp., 1941)
Hajnal Badányban. Regény. (1–2. kiad. Bp., 1942
3. kiad. 1943)
Egy szem kukorica. Elbeszélések. (Bp., 1944)
Emberek között. Regény. (Bp., 1944
németül: Zwischenmenschen. Wien, 1948)
Gyeplő nélkül. Regény. (Bp., 1946
németül: Ohne Zügel. Wien, 1948)
Tíz szál gyertya. Elbeszélések. (Bp., 1947).

 

Kele. Regény. Ill. Vágó Rezső. (Bp., 1955
2. kiad. 1957
3. kiad. 1961
4. kiad. 1964)
Kele. Ifjúsági regény. Ill. Csergezán Pál. (5. kiad. Bp., 1971
németül: Kele. Bp., 1979
oroszul: Bp., 1980
portugálul: Sao Paulo, 1999)
Kele. – Vuk. Két ifjúsági regény. Ill. Balogh Péter. (Bp., 1982
2. kiad. 1984
3. kiad. 1987).

 

Lutra. Egy vidra regénye. Ill. Szilvásy Nándor. (Bp., 1955)
Lutra. Egy vidra regénye. Ill. Csergezán Pál. (2. kiad. Bp., 1963
3. kiad. 1965
4. kiad. 1973
németül: Lutra. Roman eines Fischotters. Zürich [etc.], 1973 és Lutra. Die Geschichte eines Fischotters. Bp., 1973
2. német kiad. 1975
3. német kiad. 1982
oroszul: Bp., 1981
litvánul: Vilnius, 2005)
Lutra. Egy vidra regénye. Ill. Szecskó Péter. (5. kiad. 1982).

 

Bogáncs. Regény. Ill. Cselényi József. (Bp., 1957
2. kiad. 1958
3. kiad. 1959)
Bogáncs. Ifjúsági regény. Szász Endre rajzaival. (Bp., 1961
németül: Kawasch. Hund der Hirten und Herden. Darmstadt, 1963
angolul: Thistle. Bp., 1970
2. angol kiad. 1976
oroszul: Bp., 1975
2. orosz kiad. 1990
szlovákul: Bratislava, 1981
litvánul: Vilnius, 2004)
Bogáncs. I–II. köt. Ifjúsági regény. Ill. Csergezán Pál. (Ifjúsági Kiskönyvtár. Bp., 1963)
Bogáncs. Ifjúsági regény. Ill. Szántó Piroska. (Kincses Könyvek. Bp., 1965)
Bogáncs. Ifjúsági regény. Ill. Zsoldos Vera. (5. kiad. Bp., 1970
6. kiad. 1973
7. kiad. 1978
8. kiad. 1980
9. kiad. 1985
10. kiad. 1988).

 

Tüskevár. Ifjúsági regény. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., 1957
2. kiad. 1960
Iskolai Könyvtár. 3. kiad. 1962
5. kiad. 1964
6. kiad. 1966
7. kiad. 1969
8. kiad. 1970
9. kiad. 1972
10. kiad. 1974
11. kiad. 1976
12. kiad. 1978
13. kiad. 1979
14. kiad. 1981
15. kiad. 1982
16. kiad. 1984
17. kiad. 1985
18. kiad. 1986
19. kiad. 1987
németül: Im Bannkreis der Dornenburg. Stuttgart, 1965
oroszul: Moszkva, 1973
szlovákul: Bratislava, 1974
lengyelül: Warszawa, 1975
bolgárul: Szófia, 1981
lett nyelven: Riga, 1981)
Tüskevár. Ifjúsági regény. Az utószót írta Sárosi Károly. (Az én olvasmányaim. Novi Sad, 1964)
Tüskevár. Ifjúsági regény. (Bucuresti, 1988)
Tüskevár. I–II. köt. Ifjúsági regény. Sajtó alá rend.: Sárvári Vajda Zsuzsanna. (Novi Sad, 1991
2. kiad. 1994)
Tüskevár. Ifjúsági regény. (Könyvújság. Micimackó Könyvek. Kaposvár, 1995)
Tüskevár. I–II. köt. Ifjúsági regény. Ill. Órendi Éva. (Déva, 2003)
Tüskevár. Ifjúsági regény. (Nagykanizsa, 2007).

 

Téli berek. Ifjúsági regény. A Tüskevár c. regénye folytatása. Ill. Reich Károly. (Bp., 1959
2. kiad. 1964
3. kiad. 1966
4. kiad. 1969
5. kiad. 1974
7. kiad. 1977
8. kiad. 1979
9. kiad. 1984
10. kiad. 1987
szlovákul: Bratislava, 1989)
Téli berek. Ifjúsági regény. Az utószót írta Sárosi Károly. (Az én olvasmányaim. Novi Sad, 1966)
Téli berek. Ifjúsági regény. Damó Károly rajzaival. (Bukarest, 1992)

 

Köd. Vadásztörténetek. Ill. Győry Miklós. (Bp., 1960
2. kiad. 1967
lengyelül: Warszawa, 1971)
Kittenberger Kálmán élete. Regényes életrajz. Ill. Pfannl Egon. (1–2. kiad. Bp., 1962
3. kiad. 1974)
Őszi vásár. Elbeszélések. Ill. Bartha László. (Bp., 1962
2. kiad. 1970)
Hajnal Badányban. Regény. Ill. Győry Miklós. (Csíkos Könyvek. Bp., 1965
2. kiad. 1968
3. kiad. 1974
4. kiad. 1981)

 

Vuk. Állatregény. Csergezán Pál rajzaival. Az 1. kiadás a Csi. Történetek állatokról és emberekről c. könyvében jelent meg. (Bp., 1965
2. kiad. 1967
eszperantó nyelven: Bp., 1966
németül: Der schlaufe Fuchs. Bp., 1968
oroszul: Bp., 1975
portugálul: Sao Paulo, 1996
olaszul: Vuk, la volpe. Roma, 2003
angolul: Vuk. The Fox Cub. Bp., 2008
3. angol kiad. 2016)
Vuk. Állatregény. Ill. Balogh Péter. (3. kiad. Bp., 1975)
Kele. – Vuk. Két ifjúsági regény. Balogh Péter rajzaival. (Bp., 1982
2. kiad. 1984
3. kiad. 1987)
Vuk, Csí és más állattörténetek. (Bp., 1994)
Vuk. Állatregény. (Szép Szó. Egri Könyvek. Eger, 1996)
Vuk. Elbeszélések. (Micimackó Könyvtár. Kaposvár, 1996)
Vuk. Elbeszélések. Ill. Órendi Éva. (Déva, 2002)
Vuk. Állatregény. Szalma Edit rajzaival. (Móra Aranykönyvek. Bp., 2002
2. kiad. 2005
3. kiad. 2008
5. kiad. 2016).

 

Csend. Regény. Ill. Bozóky Mária. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1965
lengyelül: Warszawa, 1976)
Huszonegy nap. Elbeszélések. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1965
oroszul: Bp., 1985)
Hu. Állatregény. Ill. Csergezán Pál. (Bp., 1966
2. kiad. 1971
3. kiad. 1972)
Barangolások. Elbeszélések. Ill. Csergezán Pál. (Bp., 1968
2. kiad. 1969)
Csend. – 21 nap. Kisregény, elbeszélések. Ill. Würtz Ádám. (2. kiad. Bp., 1969)
Csí és más elbeszélések. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1970
2. kiad. 1974)
Ballagó idő. Önéletrajzi regény. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1970
2. kiad. 1974
3. kiad. 1976)
Gyeplő nélkül. Regény. (Bp., 1982)
Tíz szál gyertya. Elbeszélések. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1972)
Rózsakunyhó. Elbeszélések és karcolatok. Vál., szerk. és a bevezetést írta Nagy Domokos György. (Bp., 1973)
Tarka rét. Elbeszélések és versek. Vál., szerk. Fekete Istvánné. (Bp., 1973
2. bőv. kiad. 1986)
Harangszó. Elbeszélések és versek. (Torontó, 1975)
Hu. Egy bagoly regénye. Ill. Csergezán Pál. (3. kiad. Bp., 1975
oroszul: Bp., 1976)
Csí. Ifjúsági elbeszélés. Ill. Reich Károly. (Már tudok olvasni. Bp., 1979)
Ködös utak. Vál. elbeszélések és kisregények. Sajtó alá rend. Véber Károly. (Bp., 1979)
Búcsú. Elbeszélések. (Bp., 1979
2. kiad. 1982)
Hú. Egy bagoly regénye. Ill. Kondor Lajos. (4. kiad. Bp., 1980
5. kiad. 1988)
Kittenberger Kálmán élete. Regényes életrajz. Ill. Kondor Lajos. (4. kiad. Bp., 1982)
Tíz szál gyertya. Elbeszélések. Csáky Lajos rajzaival. (Bp., 1985)
Csí és más elbeszélések. (Bp., 1986)
Erdei utakon. Elbeszélések. Vál., szerk. Véber Károly. (Bp., 1987)
Vadászatok erdőn, mezőn. Elbeszélések. Vál., szerk. Véber Károly. (Bp., 1987)
Derengő hajnal. Regény. Az Emberek között c. regénye új kiadása. (Bp., 1989)
Karácsonyi látogatók. Elbeszélések. Vál., szerk. Véber Károly. Hartung Sándor rajzaival. (Bp., 1989)
Végtelen út. Történelmi regény. (Bp., 1990)
Vasárnap délután. Elbeszélések. Ill. Lossonczy Tamás. (Szeged, 1991)
Magasles. Ifjúsági regény. A F. I. hagyatékában maradt regénytöredéket folytatta és a kéziratot sajtó alá rend. Nagy Domokos Imre. Oláh György rajzaival. (Bp., 1993
2. kiad. 2002)
Derengő hajnal. Regény. (Bp., 1994)
Őszi vásár. Elbeszélések. (Bp., 1994)
Cönde. – Csend. Két kisregény. (Bp., 1994)
Végtelen út. Regény. (Bp., 1994)
Kelével, Bogánccsal Tüskevárig. F. I. 100 ismeretlen levele Dalányi Józsefhez. 1935–1970. Sajtó alá rend. Tornavölgyi István. (Ajka Város Önkormányzata Hivatalának kiadása. Ajka, 1994)
Régi karácsony. Elbeszélések. Sinkó Ferenc utószavával. (Új Ember Könyvek. 1. Bp., 1994 és utánnyomások
3. jav. kiad. 2000
4. jav. kiad. 2002
5. jav. kiad. 2014)
Barangolások. Elbeszélések, vadásztörténetek. (Bp.–Bécs, 1995)
Állattörténetek. Kisregények. (Könyvújság. Micimackó Könyvek. Kaposvár, 1995)
Búcsú. Vál. elbeszélések. (Bp., 1996)
A három uhu és más történetek. (Bp., 1997)
Vuk, Csí és más állattörténetek. (Bp., 1997)
Csí. Ifjúsági elbeszélés. Bakai Piroska rajzaival. (Zsiráf Könyvek. Bp., 1999
2. kiad. 2002
3. kiad. 2004
4. kiad. 2005
5. kiad. 2008)
A magam erdeiben… Elbeszélések. Vál., szerk., a szöveget gondozta Szigeti László. (Bp., 2000)
Vasárnap délután. Elbeszélések. A szöveget gondozta Nagy Alexandra. (Bp., 2001)
Csend. Regény. A szöveget gondozta Nagy Alexandra. (Bp., 2002)
Barangolások. Elbeszélések. A szöveget gondozta Nagy Alexandra. (Bp., 2003)
Egy szem kukorica. Elbeszélések. (Bp., 2005)
Csí és más elbeszélések. (Bp., 2008
2. kiad. 2011
3. kiad. 2015)
Őszi számadás. F. I. füveskönyve. Vál., összeáll. Papp Csaba. (Szeged, 2009)
Első uhuzásom. Elbeszélések. Vál., szerk., az utószót írta Sánta Gábor. (Szeged, 2010)
Vadászelbeszélések. Vál., szerk., a kísérőtanulmányt írta Sánta Gábor. (Bp., 2015). 

F. m.: szakkönyvei: Halászat. Tankönyv. (Bp., 1955)
Pepi-kert. A szarvasi arborétum története. Ill. Janovits István. (Bp., 1960). 

F. forgatókönyvei: Dr. Kovács István (1940)
Féltékenység (1942)
Túlsó part (1942)
Aranypáva (1943)
filmjei: Lutra (1958)
Tüskevár (tv, 1965)
Ballagó idő (1975)
Vuk (rajzfilm, 1980–1981).

 

F. rádióműsorai: A halász és az erdész (1955)
Bagoly (1957)
Bánádi Péter (1957)
Gólyamadár (1958)
Kísértetek (1958)
Eső (1959)
Széna (1959)
Tavasz (1959)
Víz mellett. Két pofon. (1964)
Aratás után. Körbe-körbe. (1969)
Ballagó idő (1978)
A koppányi aga testamentuma (1978)
Víz mellett tavasszal (1979)
Tüskevár (1980)
Vuk (1981)
Kele (1983)
Hajnal Badányban (1989)
Zsellérek (1994). 

Irodalom

Irod.: Szinnyei Ferenc: F. I.: Zsellérek. (Napkelet, 1940)
Lázár István: Kele. – Lutra. F. I. regényei. (Alföld, 1956)
Halálhír. (Népszabadság, 1970. jún. 24.)
F. I. (Aquila, 1969/70)
F. I. hagyatékából. 1–3. (Vigilia, 1971)
Szentmihályi Szabó Péter: F. I. emlékezete. (Napjaink, 1973)
Mátis Lívia: A szülőföld írója. F. I.: Ballagó idő. (Somogy [folyóirat], 1974)
Fekete Istvánné: Emléksorok F. I.-ról. (Bp., 1975)
Mizser Lajos: Állatnevek F. I. műveiben. (Névtani Értesítő, 1980)
Nagy Domokos Imre: Néhány kiegészítő szó F. I. írásaihoz. (Madártani Tájékoztató, 1980)
Pósa Zoltán: Természetlátás és állattörténet. Vázlat F. I. „állatregényeiről”. (Kortárs, 1984)
Valkó László: Emlékké válok magam is… F. I. élete. (Bp., 1986)
Vati Papp Ferenc: F. I. (V. P. F.: Forrásvidék. Bp., 1989)
F. I. emlékezete Kunszentmártonban. Id. és ifj. Molnár Andrással beszélget Józsa László. (Honismeret, 1990)
Bodó Imre: Kilencven éve született F. I. (Somogyi Honismeret, 1990)
Fenyves Mária: „Álmod, ha őrzi millió nádszál…” (Somogy, 1990)
Walleshausen Gyula: F. I., az író, a gazdász. (Gazdálkodás, 1993)
Bodó Imre: Kilencvenöt éve született F. I. (Honismeret, 1995)
Bodó Imre: Névjegyén ez állt: okleveles gazda. Kilencvenöt éve született F. I. (Somogyi Honismeret, 1995)
Gellér Tibor: „Szolgálni a jót…” F. I. emlékezete. (Nimród, 1995)
Losonczi Miklós: F. I. rekordjai. (Nimród, 1997)
Adonyi Zsóka Éva: F. I. emlékezete. (Honismeret, 1998)
Bodó Imre: Névjegyén ez állt: okleveles gazda. Száz éve született F. I. (Somogyi Honismeret, 2000)
Az ismeretlen F. I. Szerk. Sánta Gábor. (Tanulmányok egy ismerős íróról. 1. Szeged, 2001)
A természetbúvár F. I. Szerk. Sánta Gábor. (Tanulmányos egy ismerős íróról. 2. Szeged, 2002)
Sánta Gábor: Hová sorolható F. I. prózája? (Kortárs, 2002)
Nagy Domokos Imre: Az ismeretlen F. I. – Nagy Domokos Imre: F. I. puskái. 1–2. (Nimród, 2002)
Nagy Domokos Imre beszéde F. I. sírkövének felavatásán, 1971. május 22-én. – Nagy Domokos Imre: F. I. levelezéséből. (Erdészettörténeti Közlemények, 2003)
Fekete István, ifj.: F. I. az édesapám volt. Visszaemlékezés. Szerk., sajtó alá rend. Majtényi Zoltán. (Bp., 2004)
Az elfeledett F. I. Szerk. Sánta Gábor. (Tanulmányok egy ismerős íróról. 3. Szeged, 2004)
Ignácz Magdolna: F. I. hazaérkezik. (Nimród, 2004)
Jókai Anna: „Nézem a sötétséget, de látom a csillagokat.” F. I. hazatért. (Tiszatáj, 2004)
Lőrincz Sándor: „Minden sorát Isten lehelete konzerválja.” F. I. végleg hazatért. (Somogyi Honismeret, 2004)
Detrich Miklós: F. I. újra otthon. (Erdészeti Lapok, 2004)
Punk János: F. I. hazatért. (Magyar Vadászlap, 2004)
Nagy Domokos Imre: F. I. – Sterbetz István: F. I. életművéről. (Nimród, 2005)
Pászti Zsuzsanna: Tulajdonnév és köznév, jelnév és szónév határterületeinek vizsgálata F. I. állatnevei alapján. (Névtani Értesítő, 2006)
Sánta Gábor: F. I. Szegeden. Egy műhelymunka története. (Szeged [folyóirat], 2006)
Sánta Gábor: F. I. elfeledett sírverse. (Somogyi Honismeret, 2006)
Tóth Aladár: F. I. szoboravatása Nagymátén. (Erdészeti Lapok, 2006)
Bodó Imre: Száztíz éve született F. I. (Nimród, 2010 és Somogyi Honismeret, 2010)
Sánta Gábor: „Szívem szereti Isten szépségének és jóságának virágát.” F. I. és Szeged. (Szeged [folyóirat], 2013)
Bodó Ákos: F. I.-emlékkiállítás Veszprémben. (Honismeret, 2013)
Sánta Gábor: Mennyire ismerték egymást? Vásárhelyi István és F. I. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 2014)
Várnai Judit Szilvia: Lutra a pisztrángosban. F. I. és Lillafüred. (Honismeret, 2015)
Kovács Dénes: „Emlékké válok majd magam is.” 45 éve hunyt el F. I. (Nimród, 2015)
Sánta Gábor: F. I. szamara. Motívumelemzés F. I. prózájában. (Kortárs, 2016)
Sánta Gábor: F. I. hagyományai. (Tempevölgy [folyóirat], 2016)
Várnai Judit Szilvia: Mese, mítosz, misztikum F. I. állatregényeiben. (Vigilia, 2016)
Bodó Imre: F. I.-szobrot avattak Óváron. (Nimród, 2017 és Honismeret, 2017). 

Irod.: Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Kőhalmi Béla és Révay József. (Bp., 1947)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Somogyi életrajzi kislexikon. Összeáll. Hajdó Lászlóné és Hódossy Ferencné. (2. bőv. kiad. Kaposvár, 1981)
Harmath István–Katsányi Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. (4. bőv. kiad. Veszprém, 1984)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Képes irodalmi lexikon. (Eger, 2000)
Akiknek ezeréves múltunkat köszönhetjük. Magyarország neves halottainak névjegyzéke és temetkezési helyei. Összeáll. Csontos László. (Bp., 2001)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Tilhof Endre: Ajkai életrajzi lexikon. (Ajka, 2003)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006). 

 

neten: 

http://epa.oszk.hu/03000/03018/00122/pdf/EPA03018_honismeret_1995_02_007-009.pdf

http://mnytud.arts.unideb.hu/nevtan/ne/szamok/28/ne2814pzs.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2017