Gombocz Zoltán
Gombocz Zoltán

2020. október 22. Csütörtök

Gombocz Zoltán, gederéci

nyelvész

Születési adatok

1877. június 18.

Sopron

Halálozási adatok

1935. május 1.

Budapest

Temetési adatok

március

Kerepesi út


Család

Régi soproni evangélikus nemesi családból származott. Sz: Gombocz Miklós (1844–1922) középiskolai tanár, gimnáziumigazgató, Lehr Berta; Lehr Albert (1844–1924) nyelvész, az MTA tagja testvére. Testvére: Gombocz Endre (1882–1945) botanikus, az MTA tagja.

Iskola

Középiskoláit a soproni evangélikus líceumban végezte, a bp.-i tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – magyar–francia szakos tanári okl. (1899), bölcsészdoktori okl. szerzett (1900); közben Párizsban J.-P. Rousselot-nál kísérleti fonetikát tanult (1899), majd Lipcsében, Párizsban, Uppsalában és Finnországban folytatott fonetikai kutatásokat (1903–1904). Az általános fonetika és finnugor hangtan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1906). Az MTA tagja (l.: 1905. máj. 12.; r.: 1922. máj. 11.; ig.: 1933. máj. 1.).

Életút

A bp.-i Eötvös Collegium helyettes (1900–1901), r. tanára (1901–1914). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1906–1910) és a francia nyelvészet helyettes (1908–1910), r. tanára (1910–1914). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az ural–altáji összehasonlító nyelvészet ny. r. (1914–1921), a magyar nyelvtudomány helyettes tanára (1918–1921). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a magyar nyelvtudomány ny. r. tanára (1921–1935); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1934–1935). Az Eötvös Collegium igazgatója (1927–1935). A berlini egyetem vendégtanára (1927–1928). Munkássága a magyar nyelvtudomány egészét átfogta, behatóan foglalkozott leíró és történeti hangtannal, kísérleti fonetikával, etimológiával, valamint magyar történeti nyelvtannal. Alapvetően új eredményeket ért el a magyar szókészlet bolgár-török és obi-ugor elemeinek kutatása terén. Jelentős szerepet játszott a tudománypolitikában és a felsőoktatás irányításában is.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, testvérével közös sírban nyugszik, a Kerepesi úti (= Fiumei) Temetőben. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). A soproni evangélikus gimnázium falán domborműves emléktábláját leplezték le (bronz relief, Kutas Lajos szobrászművész alkotása, 1982); mellszobrát az Eötvös Kollégium bp.-i Ménesi úti épületében avatták fel (Domonkos Béla szobrászművész alkotása, 2006. okt. 11-én). Tiszteletére a Magyar Nyelvtudományi Társaság Gombocz Zoltán-emlékérmet alapított (35 évnél fiatalabb nyelvészek kiemelkedő nyelvtudományi művéért, 1977-től).

Elismertség

Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja (1933–1935). Az MTA I. Osztályának elnöke (1933. máj. 16.–1935. máj. 1.). Az MTA Szótári Bizottsága előadója (1926–1935), Néptudományi Bizottsága elnöke (1933–1935), Népzenei Albizottsága elnöke (1934–1935). A Magyar Nyelvtudományi Társaság jegyzője (1904–1922), titkára (1922–1925), alelnöke (1925–1935). Az Erdélyi Múzeum Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának elnöke (1917–1919). A Minerva Társaság elnöke (1922–1935), az Országos Ösztöndíjtanács alelnöke (1933–1935). A helsinki Finnugor Társaság l., az Észt Tudós Társaság és a müncheni Deutsche Akademie t. tagja.

Elismerés

Az MTA Nagyjutalma (Melich Jánossal megosztva, 1921), Corvin-koszorú (1930), a Francia Becsületrend lovagja (1930).

Szerkesztés

A Magyar Nyelv (Melich Jánossal, Szily Kálmánnal, 1905–1914; Melich Jánossal, Pais Dezsővel, 1922–1935), A magyar nyelvtudomány kézikönyve c. sorozat szerkesztője (Melich Jánossal, Németh Gyulával, 1922–1935).

Főbb művei

F. m.: A jelenkori nyelvészet alapelvei. (Magyar Nyelvőr, 1898)
A vogul nyelv idegen elemei. – A vogul infinitivus. – Adalékok az obi-ugor nyelvek szókészletének eredetéhez. (Nyelvtudományi Közlemények, 1898)
Egy francia Bánk bán regény. (Budapesti Szemle, 1899)
A vogul nyelv idegen elemei. (Bp., 1898)
Adalékok a magyar nyelv török elemeihez. (Magyar Nyelvőr, 1900)
Kísérleti fonétika. (Magyar Paedagogia, 1900)
Az igeidők átvételéről. (Magyar Nyelvőr, 1901)
Voltaire: Zaïr. Magyarázta. (Franczia Könyvtár. 13. Bp., 1901)
Lesage Sánta ördögének spanyol forrásai. (Budapesti Szemle, 1902)
Nyelvtörténet és lélektan. Wundt néplélektanának ismertetése. (Magyar Nyelvőr, 1902–1903
és külön: Nyelvészeti füzetek. 7. Bp., 1903)
Még egyszer a francia Bánk bán regényről. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1903)
A régi magyar ételnevek eredetéről. (Magyar Nyelv, 1905)
Az altáji nyelvek hangtörténetéhez. (Nyelvtudományi Közlemények, 1905)
Magyar szófejtések. Mutatvány a készülő Magyar etymológiai szótárból. Melich Jánossal. (Magyar Nyelv, 1906)
A mondat zenei hangsúlyáról. (Urania, 1906)
Mongol–csuvas hangtani analógiák. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1906. márc. 5.)
Régi török jövevényszavaink. 1–9. (Magyar Nyelv, 1907)
Paul és Wundt a nyelv eredetéről. – A finnség germán jövevényszavai. – A szlávság török elemeiről. (Nyelvtudomány, 1907)
Honfoglalás előtti bolgár-török jövevényszavaink. Régi török jövevényszavaink c. műve átd. kiadása. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 7. Bp., 1908
2. kiad., kiadta, bev. Ligeti Lajos, 1960
hasonmás kiad. 1970)
A magyar a-hangok történetéhez. – Magyar palatogrammok. – A fonetika történetéből. (Nyelvtudományi Közlemények, 1909)
Szláv jövevényszavaink kérdéséhez. – A finn-ugor nominalis mondatok. – A tővégi rövid magánhangzók kérdéséhez. (Magyar Nyelv, 1909)
Zur Phonetik der ungarischen Sprache. Mayer, E. A.-val. (Uppsala, 1909)
Pótlékok a magyar tájszótárhoz. A Magyar Nyelvtudományi Társaság kérdőívére beküldött feleletekből összeáll. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 11. Bp., 1910
hasonmás kiad. 1970)
Képzettársulás és jelentésváltozás. (Magyar Nyelv, 1911 és a Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1911)
Állathívogatók és állatnevek. – Néhány fegyvernévről. (Magyar Nyelv, 1911)
A magyar magánhangzók történetéből. (Magyar Nyelv, 1912)
Die bulgarisch-türkischen Lehnwörter in der ungarischen Sprache. (Helsinki 1912)
A tárgyas ragozásról. – Hangutánzás és nyelvtörténet. (Magyar Nyelv, 1913)
Zur Lautgeschichte der altaischen Sprachen. (Keleti Szemle, 1914)
Árpádkori török személyneveink. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. Bp., 1914
hasonmás kiad. 1970)
Magyar etymologiai szótár. – Lexicon critico-etymologicum linguae Hungaricae. Melich Jánossal. 1–14. füz. (Bp., 1914–1934)
A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány. (Nyelvtudományi Közlemények, 1918)
Bolgárok és magyarok. (Új Magyar Szemle, 1920)
Nyelvtörténeti lélektan, társadalmi lélektan. (Társadalomtudomány, 1921)
Nyelvtörténeti módszertan. (A magyar nyelvtudomány kézikönyve. Szerk. is. Melich Jánossal, Németh Gyulával. Bp., 1922)
Finnugor nominális mondat. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1922. dec. 4.)
Életföldrajz és a magyar őshaza. (Természettudományi Közlöny, 1925)
A magyar illabialis a történetéhez. (Klebelsberg Emlékkönyv. Bp., 1925)
A magyar történeti nyelvtan vázlata. IV. köt. Jelentéstan. (Tudományos gyűjtemény. 16. Pécs, 1926
új kiad. Bp., 1999)
Mi a mondattan? – Fonétikai kérdések. (Magyar Nyelv, 1929)
Nyelvhelyesség és nyelvtudomány. (Magyar Nyelv, 1931)
Funkcionális nyelvszemlélet. (Magyar Nyelv, 1934)
A -ság, -ség képző eredete. (Berzeviczy Emlékkönyv. Bp., 1934)
G. Z. összegyűjtött művei. I–II. köt. Vál., sajtó alá rend. Laziczius Gyula, Pais Dezső, Zsirai Miklós. (Bp., 1938–1940)
Hangtörténet. (Bp., 1950
2. kiad. 1982)
Hangtörténet. Közzéteszi Pais Dezső. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 77. Bp., 1950
2. kiad. 1951)
Magyar szóalaktan. Közzéteszi az ELTE Magyar Nyelvtudományi Intézete. (Bp., 1951)
Syntaxis. Közzéteszi Pais Dezső, javította Hexendorf Edit. (Bp., 1951)
Honfoglalás előtti bolgár-török jövevényszavaink. A bevezető tanulmányt írta Ligeti Lajos. (Nyelvtudományi értekezések. 24. 2. kiad. Ligeti Lajos, 1960)
Jelentéstan és nyelvtörténet. Vál. tanulmányok. Vál., sajtó alá rend. Kicsi Sándor András. (Hermész Könyvek. Bp., 1997)
ford.: Lazarillo de Tormes élete. Spanyolból ford. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1898)
Voltaire: Zaír (Bp., 1901).

Irodalom

Irod.: Bóka László: G. Z. (Apollo, 1935
B. L.: Tegnaptól máig. Vál. tanulmányok, esszék, cikkek. Bp., 1958)
Csűry Bálint: G. Z. (Debreceni Szemle, 1935)
Gombocz Zoltán emlékezete. Beszédek és megemlékezések. Összeáll. Gombocz Endre. (Bp., 1935)
Melich János: G. Z. emlékezete. Függelék: G. Z. egyetemi előadásainak jegyzéke. Összeáll. Urhegyi Emília. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 36. Bp., 1936)
Zsirai Miklós: G. Z. Művei bibliográfiájával. (Nyelvtudományi Közlemények, 1935)
Ligeti Lajos: G. Z. (Kőrösi Csoma Archívum, 1936)
Melich János: G. Z. emlékezete. (Bp., 1936
hasonmás kiad. 1977)
Sőtér István: Fellegjárás. Regény. (Bp., 1939)
Kovalovszky Miklós: G. Z. K. M. előadása a Magyar Nyelvtudományi Társaság G. Z.-emlékülésen. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 91. Bp., 1955)
Zsirai Miklós: Zoltán von Gombocz (Portraits of Linguists. II. köt. Bloomington–London, 1966)
Németh Gyula: Zoltán Gombocz. Ein ungarischer Sprachforscher. (Acta Linguistica, 1972)
Németh Gyula: G. Z. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1972)
G. Z.-emlékszám: A G. Z.-emlékünnepség tudományos ülésszakának előadásai. – Balázs János: G. Z. és a korabeli általános nyelvészet. – Ligeti Lajos: G. Z. mint turkológus. – Rácz Endre: G. Z. magyar grammatikai munkássága. – Károly Sándor: G. Z. és Jelentéstana. – Tóth Gábor: G. Z. és az Eötvös Collegium. – Molnár József: G. Z., a magyar kísérleti fonetika úttörője. – Benkő Loránd: G. Z. szerepe a magyar történeti nyelvészetben. – Lakó György: G. Z. finnugor nyelvészeti és őstörténeti munkássága. (Magyar Nyelv, 1977)
Sauvageot, Aurelien: Mon maître Zoltán Gombocz. (Acta Linguistica, 1977)
G. Z.-emlékszám (Annales Universitatis Scientiarium Budapestinensis. Sectio Linguistica, 1978)
Károly Sándor: Gombocz szintaxisa és Klemm mondattana. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1983)
Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
Kosztolányi Dezső: G. Z. Megjelent a Magyar Hírlap 1925. jún. 14-i számában. (Magyar Tudomány, 1996)
Várnai Zsuzsa: A nyelvtudomány klasszikusa. G. Z.: Jelentéstan és nyelvtörténet. (Magyar Napló, 1997. 12.)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
Kosáry Domokos: G. Z. emlékezete. (Magyar Nyelv, 2002 és Irodalomismeret, 2002)
Borzsák István: G. Z. mellszobrának felavatására. – Harmatta János: G. Z. mellszobra előtt. (Magyar Nyelv, 2002)
Juhász Dezső: 125 éve született G. Z. (Honismeret, 2002)
Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Összeáll. Csiffáry Gabriella. (Bp., 2003)
Kicsi Sándor András: G. Z. Életrajz és pályakép. (Bp., 2006)
Kósa László: G. Z. szobrának avatására. (Magyar Nyelv, 2007)
Fehér Krisztina: G. Z., mint európai nyelvész. (Magyar Nyelv, 2011)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013