Jajczay János
Jajczay János

2024. december 6. Péntek

Jajczay János

művészettörténész

Születési adatok

1892. május 8.

Budapest

Halálozási adatok

1976. május 22.

Budapest


Család

Sz: Jajczay János, Peel Katalin. Testvére: Jajczay Imre orvos, belgyógyász. F: Kanyó Erzsébet művészettörténész.

Iskola

A budapesti tudományegyetemen jogot tanult, a bécsi tudományegyetemen művészettörténetből bölcsészdoktori okl. szerzett (1920?), majd ismereteit Berlinben és Drezdában egészítette ki; közben a berlin-babelsbergi filmgyár művészettörténész szakértője (1921–1923). A magyar egyházi művészet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (Kolozsvár, 1940 és Szeged, 1947).

Életút

A Fővárosi Könyvtár könyvtárosa (1923–1947), főfelügyelője (1947–1950). Görögországban tett hosszabb tanulmányutat (1927), majd a Római Magyar Intézet ösztöndíjasa (1929). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen (1940–1944), majd a Szegedi Tudományegyetemen az egyházi művészet ny. rk. tanára (1947–1951). Középkori egyetemes és magyar egyháztörténettel, a budapesti templomok oltárképeivel, a monumentális szakrális művészet fővárosi emlékeivel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el Árpádházi Szent Margit (1242–1270) ikonográfiájának feltárása terén (Árpádházi Szent Margit hétszázéves arculata c. monográfiája Margit szentté avatása alkalmára jelent meg, 1943-ban). Több egyházművészeti albumot és kismonográfiát írt és szerkesztett, feldolgozta a karácsonyi ábrázolások történetét (Karácsony a művészetben, Schwartz Elemérrel, 1942).

Emlékezet

Budapesten (Tisztviselőtelep, X, kerület Vajda Péter utca 6.) élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Rómában barátságot kötött Aba-Novák Vilmossal (1894–1941), Molnár C. Pállal (1894–1981), Patkó Károllyal (1895–1941) és az ún. római iskola több tagjával. Aba-Novák Rómában portréját is megfestette (1930–1931-ben; a kép 1976-ig Jajczay tulajdonában volt, jelenleg magántulajdonban van, legutóbb az Aba-Novák-emlékkiállításon volt látható). Ohmann Béla (1890–1968) szobrászművész tiszteletére bronz érmét készítette el (1952-ben; a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárába került, 2004-ben).

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1939). Az Irodalomtörténeti Társaság, ill. a Kéve, a Képzőművészeti Társulat, az Iparművészeti Társulat és Numizmatikai Társaság tagja. A Patria Club tagja.

Szerkesztés

A Katholikus Szemle Képzőművészeti Szemle c. művészeti rovatának vezetője (1940-től).

Főbb művei

F. m.: Albrecht Dürer. Kísérlet egy magyar Dürer-bibliográfiához. (Bp., 1928
németül is)
Az erdélyi szőnyeg. (A Műgyűjtő, 1929)
A józsefvárosi templom főoltárképe. (Képzőművészet, 1931 és külön: Bp., 1931)
Goethe. 1832–1932. A magyar Goethe-irodalom a Fővárosi Könyvtárban. – Goethe. Ungarische Goethe-Literatur in der Stadtbibliothek. Bibl. Szerk. Többekkel. (Bp., 1932)
Veit Stoss. (Képzőművészet, 1934)
Makart és a tartalom nélküli szép. (Katholikus Szemle, 1934)
Kisázsiai szőnyegekről. (Magyar Művészet, 1935)
Császári követ fogadása Budán, a török idők alatt, a Fővárosi Könyvtár egy vízfestményén. – Der Empfang einer Kaiserlichen Gesandtschaft in Ofen Wahrend der Türkenzeit Dargestellt an einem Aquarell der Kupferstichsammlung der Stadtbibliothek. 2 képmelléklettel. (A Fővárosi Könyvtár Évkönyve, 1936
és külön. Tanulmányok. 5. Bp., 1936)
Budai és pesti veduták vallásos tárgyú képeken. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1936)
Magyarországi Szent Erzsébet nápolyi freskói. (Magyar Művészet, 1936)
A novocento és a római magyar művészek. (Esztétikai Szemle, 1936)
A pusztulás prófétája. – A temető művészete. (Élet, 1936)
Egy újabban felfedezett, Buda 1686-os ostromát ábrázoló képről. (Budapest Régiségei, 1937)
A modern egyházművészetről. (Korunk Szava, 1937)
Giotto. – Magyar monumentális művészet. (Élet, 1937)
A szőnyeg. (Tükör, 1937)
Mai magyar egyházművészet. Kismonográfia. 44 táblával. (Bp., 1938
angolul: Hungarian Ecclesiastical Art of Today. Bp., 1938
németül: Die ungarische Kirchenkunst der Gegenwart. Bp., 1938
franciául: L’art religieux moderne en Hongrie. Bp., 1938
olaszul: L’arte sacra ungherese rinnovata. Bp., 1938)
A megszentelt Pest-Buda. Kismonográfia. 62 táblával, 87 képpel. Aranyozott kiadói vászonkötésben. (Bp., 1938)
A művészet hódolata az eucharisztika előtt. Kismonográfia. 56 táblával. (Bp., 1938)
A felvidéki magyar művészet. (Katholikus Szemle, 1938)
Az Eucharisztia az ábrázoló művészetekben. (Eucharisztia. Az Oltáriszentség tanának hittani és erkölcsi tartalma. Szerk. Bangha Béla. Bp., 1938)
Szobotka Imre. (Magyar Művészet, 1938)
Cézanne nagysága az utókor számára. (Katholikus Szemle, 1939)
Újévi üdvözletek Pest-Budán. – Magyarország románkori emlékei. (Élet, 1940)
Rodin. (Katholikus Szemle, 1940)
Pest-budai figurák a múlt század harmincas éveiből. Max Felix Paur rajzai a Fővárosi Könyvtárban. 2 táblával. (A Fővárosi Könyvtár Évkönyve, 1941
és külön. Tanulmányok. 16. Bp., 1941)
Dante, Francesco da Rimini és Giotto. – A megújult magyar egyházművészet. (Katholikus Szemle, 1941)
Pestbudai módi. – Régi pesti karácsonyok. (Élet, 1941)
Patkó Károly– Három magyar hősi emlék. (Szépművészet, 1941)
Karácsony a művészetben. Monográfia. Schwartz Elemérrel. 128 fekete–fehér táblaoldallal. Aranyozott gerincű kiadói vászonkötésben. (Bp., 1942)
Árpádházi Boldog Margit a művészetben. (Szépművészet, 1942)
Az Erdélyben előforduló szőnyegekről. (Pásztortűz, 1942)
Árpádházi Szent Margit hétszázéves arculata. Monográfia. 20 táblával. (Bp., 1943)
Az antik rom és oszlop szimbolikus jelentősége a Jézus születését ábrázoló művekben. (Regnum. Egyháztörténeti Évkönyv, 1943)
A magyar képzőművészet problémái. – A Szépművészeti Múzeum olasz vedutái. – A magyar festészet a német kritika tükrében. – Az állami képzőművészeti vásárlások. (Forrás, 1943)
Szinyei Merse Pál és a nemzeti művészet. (Szépművészet, 1943)
L’iconografia di Sancta Margherita d’Ungheria con particolare riguardo all’arte italiana. 3 táblával. (Corvina, 1944)
Emlékezés Dante illusztrátorára. Sandro Botticelli. (Diárium, 1945)
1848–1849 a kisnyomtatványok tükrében. Szerk., vál. Kőhalmi Bélával, Kanyó Erzsébettel. (Bp., 1948)
A 300 éves pesti szeminárium. – A 900 éves Belvárosi Templom és új főoltára. (Vigilia, 1948)
Bartók Béla fiatalkori arcképe. (Művészet, 1961)
Giotto úttörő művészete. (Vigilia, 1967)
„Egy kiállítás szőnyegei.” (Művészettörténeti Értesítő, 1968)
Árpádházi Szent Margit ikonográfiája. (Vigilia, 1971)
Duccio. Kismonográfia. 27 táblával. (A művészet kiskönyvtára. Új sorozat. 79. Bp., 1973)
Karácsony a művészetben. Kismonográfia. 45 színes táblával. Beragasztott képekkel. (Bp., 1973
2. kiad. 1978
németül: Weihnachten in der Kunst. Fünfundvierzig farbige Bilder. Bp.–Berlin 1972
2. német kiad. 1977
3. német kiad. 1978
franciául: Noël dans l’art. Bp.–Paris, 1973
spanyolul: La Navidad en el arte. Bp.–Madrid–Barcelona, 1976)
Vita Dürer származásáról. (Vigilia, 1977)
A Mackensen-huszárok emlékműve. (Műhely, 1988).

Irodalom

Irod.: Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
D. I.: J. J. (Vigilia, 1972)
Sinkó Ferenc: J. J. (Vigilia, 1977).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője