Merétey Katalin
Merétey Katalin

2021. március 2. Kedd

Merétey Katalin

orvos, immunológus

Névváltozatok

Fekete Mártonné 

Születési adatok

1935. szeptember 13.

Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

2010. január 9.

Budapest


Család

Sz: Merétey Sándor (1893. júl. 13. Adásztevel, Veszprém vm.–1950. okt. 25. Kecskemét), orvos, a kecskeméti kórház gyermekgyógyász főorvosa, 1945 után a kórház igazgatója, Kiss Margit diétás nővér. F: 1959-től Fekete Márton orvos, farmakológus, az MTA doktora. Leányai: Fekete Katalin (1960–), Fekete Ágnes (1962–) és Fekete Zsófia (1972–).

Iskola

A kecskeméti Bányai Júlia Leánygimnázium humán tagozatán éretts. (1953), a SZOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1959), laboratóriumi szakorvosi vizsgát tett (1964), az orvostudományok kandidátusa (1973), doktora (1988).

Életút

A SZOTE Mikrobiológiai Intézete központi gyakornoka (1958–1959), a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet tud. segédmunkatársa (1959–1962), tud. munkatársa (1962–1965). Az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet tud. munkatársa (1965–1972), tud. főmunkatársa (1972–1973). Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) tud. főmunkatársa (1974-től) és az Immunológiai Osztály osztályvezető főorvosa (1979-től), majd a Magyar Reumatológia Haladásáért Alapítvány főmunkatársa. Az ORFI Tudományos Tanácsának elnöke (1985-től). C. egy. tanár.

Reumatológiával, az immunológiai diagnosztikumok elméleti és gyakorlati kutatásával, elsősorban a mozgásszervi betegségek immunológiai hátterének feltárásával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a humorális faktorok és az autoimmun betegségekben észlelhető ún. immunregulációs zavarok összefüggéseinek vizsgálata terén. Úttörő munkát végzett a magyarországi radioimmunoassay terén.

Elismertség

A Magyar Immunológiai Társaság vezetőségi tagja (1974-től), alelnöke.

Elismerés

Belák Sándor-emlékérem (1991), Kesztyűs Loránd-emlékérem (1995).

Főbb művei

F. m.: Protoplast Production Induced by Penicillin from the Cells of B. cereus and B. anthracis. Földes Józseffel. (Acta Microbiologica, 1960)
Isolation and Some Properties of the Phages of B. cereus NRRL 569. Földes Józseffel és Varga Istvánnal. (Nature, 1961)
Immunochemical Assay of Protein Hormones. Bakckhausz Richárddal és Báthory G.-vel. (Annales Immunologiae Hungaricae, 1964)
J-125 izotóp alkalmazásának lehetőségei az orosbiológiai kutatómunkában és a klinikumban. Kocsár Lászlóval és Urbán Jánossal. (Atomtechnikai Tájékoztató, 1966)
A ribonukleo-proteinek immunológiai vizsgálata és sugárérzékenysége. Többekkel. (Az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet 10 éve. Bp., 1967)
Principles and Some Application of the Immungramm. Backhausz Richárddal és Lajos Judittal. (Acta Microbiologica, 1967)
Profilaktikusan alkalmazott gamma-globulin hatásmechanizmusának vizsgálata. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1968. 49.)
Immunological Activity of Rinonucleoproteins. 1–3. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1968–1969)
A radioimmunoassay fejlesztési lehetőségei. (Izotóptechnika, 1971)
Radioimmun-vizsgálatok diagnosztikus szerepe pajzsmirigybetegségekben. Backhausz Richárddal és Torgyán Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1971. 48.)
Az immunbiológiai egyensúly változásai a természetes ellenanyag-termelés tükrében. Kand. értek. (Bp., 1972)
Természetes immunanyagok szintváltozása lélegeztetett betegek fertőzéses szövődményei során. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1972. 31.)
Különféle fehérjék jódizotópokkal való jelzésének problémái. Kocsár Lászlóval és Kutas V.-vel. – 125I-fibrinogén előállítása és biológiai sajátosságai. Többekkel. – Tapasztalatok a radioimmunoassay-módszerek beállításánál. Földes Józseffel és Kocsár Lászlóval. (Izotóptechnika, 1973)
Thyreotrop-hormon meghatározása szérumban radioimmunoassay-vel. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1973)
Lagerung von 131I-markierten Albumin Partikeln in lyophilisiertem Zustand. Többekkel. (International Journal of Applied Radiation and Isotopes, 1974)
Emberi szérumok IgE-szintjének meghatározása radioimmunológiai módszerekkel. Többekkel. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1974)
Immunological Aspects of Tonsillar Cells. (Tonsils, Structure Immunology and Biochemistry. Bp., 1978)
HLA-B27 Associated Spondylarthritis in Chronic Brucellosis. Többekkel. (Lancet, 1978)
Anti-DNS specifitású antinukleáris ellenanyagok klinikai jelentősége. Többekkel. (Reumatotológia, Balenológia, Allergológia, 1978)
Anti-nativ DNS-ellenanyagok kimutatása autoimmun betegségekben. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1978. 51.)
Radioimmune Double PEG Precipitation Technique for Detecting Complexed IgE. Többekkel. (Journal of Immunological Methods, 1979)
Antinukleáris ellenanyagok és klinikai jelentőségük. Bozsóky Sándorral és Hodinka Lászlóval. (Az orvostudomány aktuális problémái, 1979)
Klinikai és immunológiai eredményeink kémiai synovectomia után. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1979. 21.)
Evaluation of Different Methods for Detecting Circulating Immune Complexes. Többekkel. (Journal of Immunological Methods, 1980)
Leukocita-migrációt befolyásoló faktorok mozgásszervi betegek synoviális folyadékában. Többekkel. (Magyar Reumatológia, 1981)
HLA-DR Antigens in Juvenile Chronic Arthritis. Többekkel. (Journal of Rheumatology, 1982)
A szérum és ízületi folyadék beta-2-mikroglobulin szintjének és egyéb paramétereinek összehasonlítása rheumatoid arthritisben és arthrosisban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1982. 16.)
Induction of Human Rheumatoid Factor and Other Autoantibodies by Bacterial Lipopolysacharide. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1985)
I. típusú diabetes mellitus és rheumatoid arthritis együttes családi halmozódása. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1985. 21.)
Differenciáldiagnosztikai problémák a fiatalkori diabetes mellitusban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1985. 41.)
AIDS-rizikócsoportok komplex klinikai immunológiai és virológiai vizsgálata 1983–1984-ben. (Orvosi Hetilap, 1986. 18.)
Az I. típusú diabetes mellitus és rheumatoid arthritis összehasonlító immunológiai vizsgálata. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1986. 41.)
Rheumatoid arthritisben szenvedő betegekben talált szívelváltozások. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1987. 15.)
Az auotimmun eredetű inzulin-dependens diabetes mellitus. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1987. 34.)
Szigetsejt elleni antitest-meghatározással szerzett tapasztalataink. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1987. 44.)
Effect of Histamine on the Gene Expression and Biosynthesis of Complement Components C2, Factor B and C3 in Mouse Peritoneal Macrophages. Falus Andrással. (Immunology, 1987)
Az IgE és a hisztamin immunregulációs szerepe, valamint jelentősége autoimmun és egyéb gyulladásos reumatológiai megbetegedésekben. Doktori értek. (Bp., 1987)
Clamydia fertőzést követő reaktív arthritis. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1989. 34.)
Helicobacter pylori allergia. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1992. 6.)
Klinikai immunológia. III. köt. Módszerek. Szerk. Füst Györggyel és Rajnavölgyi Évával. (Az Országos Haematológiai, Vértranszfúziós és Immunológiai Intézet Könyvtára. 16. Bp., 1993)
Szérum keratán szulfát-vizsgálatok és jelentőségük a porcdegradáció megítélésében degeneratív és gyulladásos ízületi betegségekben. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1993. 9.)
Protein-Based Detection of Antifilaggrin Antibodies in Rheumatoid Arthritis. Többekkel. (Journal of Peptide Science, 2000)
The Role of Citrullin in Filaggrin Recognition of Antibodies Derived from Patients With Rheumatoid Arthtritis. Többekkel. (Innovation and Perspectives in Solid Phase Synthesis &
Combinatorial Librarie. Szerk. Epton, Roger. Kingswinford, 2004)
Antifilaggrin autoentitest pozitivitás genetikai hátterének vizsgálata hazai rheumatoid arthritises betegeken. Többekkel. (Magyar Reumatológia, 2005)
Genetic Background of Anticyclic Citrullinated People Autoantibody Production in Hungarian Patients with Rheumatoid Arthritis. Többekkel. (Annals of New York Academy of Sciences, 2007).

Irodalom

Irod.: Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010)
M. K. (Immunológiai Szemle, 2010)
Csermely Miklós: M. K. (Balneológia, Gyógyfürdőügy, Gyógyidegenforgalom, 2010)
Poór Gyula: M. K. halálára. (Magyar Reumatológia, 2010).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019