Ábel Olga
Ábel Olga

2020. október 28. Szerda

Ábel Olga

író, újságíró, műfordító

Névváltozatok

Benamy Sándorné

Születési adatok

1905. január 13.

Gyulakuta, Maros-Torda vármegye, Marosi felsőjárás

Halálozási adatok

1987. december 10.

Budapest

Temetési adatok

1987. december 23.

Budapest

Farkasrét


Család

Erdélyi szombatos eredetű, később zsidó hitre áttért családból származott. Hat testvére: Ábel Alexandra, Ábel Bianka, Ábel Ilona; Ábel Oszkár, Ábel Elemér és Ábel Ödön. F: Benamy Sándor (1899–1989) író.

Iskola

Tanulmányait Marosvásárhelyen és a kolozsvári Marianumban végezte, gyors- és gépírói képesítést szerzett, 1934-től Budapesten élt.

Életút

A kolozsvári Keleti Újság (1923–1929), a kolozsvári Uj Kelet munkatársa, szerkesztőségi gyorsírója (1930–1934), a budapesti Mai Nap munkatársa (1934–1944), egyúttal a Nagyváradi Napló, a szabadkai Bácsmegyei Napló és az ungvári Kárpáti Magyar Ujság budapesti tudósítója (1945-ig). A II. világháború után a nagyváradi Új Élet (1945–1947), a budapesti Szövetkezet (1948–1950), a Népszava munkatársa (1950–1960). Szociográfiákat, elbeszéléseket, útleírásokat írt, férjével közösen írt és szerkesztett műve (A modern irodalmi műveltség kézikönyve, 1941) ma is alapvető világirodalom-történeti segédkönyv. Az új falujáró mozgalom krónikásaként, az 1950-es években a társadalmi változásokat bemutató portrékat és riportokat írt: egykori zsellérekről napszámosokról, szegénycselédekről Benamy Sándorral közösen írt riportjaik Keserű kenyér (1953) címmel kötetben is megjelentek. Szintén Benamyval írt különös könyvük sajátos névtani-szociográfiai kirándulás Egy kísértettérkép nyomán, 1963). Régi községi helyneveket, „beszélő nevű“ falvakat kerestek fel (pl. Átokcsatorna, Bablevesmajor, Koldusgödörpuszta, Zsellérdűlő stb.), kinyomozva e sajátos névadás okait, valamint ezen különös nevű települések utóbbi évtizedeinek történetét, szocialista fejlődésük eseményeit, általában egy-egy helyi lakos sorseseményein keresztül. Több népszerű útikönyvet, néhány irodalomtörténeti dolgozatot és egy visszaemlékezést is közölt. Műfordítóként kortárs angol és spanyol nyelvű szépirodalmat is tolmácsolt.

Emlékezet

Emlékét őrizte a MÚOSZ által alapított Ábel OlgaBenamy Sándor-díj (fiatal újságírók tevékenységének elismeréséét, 1991–2002; a Magyar Sajtó Napján adták át).

Főbb művei

F. m.: A modern irodalmi műveltség kézikönyve az összes szereplő írók életrajzával és gondolataikkal az élet minden megnyilvánulásáról. Szerk. Az életrajzokat Benamy Sándor írta. (Bp., 1941)
Keserű kenyér. Riportok. Benamy Sándorral. (Bp., 1953)
Egy kísértettérkép nyomán. Riportok. Benamy Sándorral. (Bp., 1963)
A történelmi Duna. (Ezerszínű Magyarország. Ill. Gaál Éva. Bp., 1970)
Az első magyar Csendes Don. (Szovjet Irodalom, 1986)
Egy újságírónő magánjegyzetei. Visszaemlékezések. (Tények és tanúk. Bp., 1986)
Tanulságos utak 3 kontinensen. Útleírások. (Bp., 1988)
ford.: Sinclair, Upton: A szerelem tövises útja. Regény. Ford. Benamy Sándorral. A bevezetőt Lutter Tibor írta. (Táncsics Könyvtár. 10. Bp., 1958
2. kiad. 1960)
Eca de Queirós, José Maria: Amaro atya bűne. Regény. Ford. Kordás Ferenccel. Ill. Győry Miklós. Az utószót Benyhe János írta. (Bp., 1961
2. kiad. 1977
Horizont Könyvek. 3. kiad. 1982).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1987. dec. 11.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013