Ábrányi Emil legifj.
Ábrányi Emil legifj.

2024. december 5. Csütörtök

Ábrányi Emil legifj., lászlófalvi és mikeföldi

zeneszerző, karmester

Születési adatok

1882. szeptember 22.

Budapest

Halálozási adatok

1970. február 11.

Budapest

Temetési adatok

1970. február 27.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Dédszülei: Ábrányi Alajos (= 1844-ig Eördegh Alajos, 1786–1853. máj. 30. Szentgyörgyábrány) politikus, Szabolcs vármegye főjegyzője, majd alispánja, nagykállói Kállay Terézia (1790?–1855. okt. 1. Pest. Temetés: 1855. okt. 3. Kerepesi út).

Nagyszülei: id. Ábrányi Kornél (= 1843-ig Eördegh Kornél, 1822. okt. 15. Szentgyörgyábrány, Szabolcs vm.–1903. dec. 20. Bp. Temetés: 1903. dec. 22. Kerepesi út) zenei író, zenekritikus, zeneszerző, Medve Jozefa (1831–1895. dec. 30. Bp. Temetés: 1896. jan. 1. Kerepesi út); Wein János (1829. jan. 10. Boksánbánya–1908. ápr. 2. Bp. Temetés: 1908. ápr. 4. Németvölgyi út) bányamérnök, a Fővárosi Vízművek első igazgatója, Maderspach Antónia (1837. ápr. 13. Ruszkabánya–1927. okt. 24. Bp.).

Id. Ábrányi Kornél testvérei: Ábrányi Aurél (1816. Szentgyörgyábrány–1895. dec. 10. Bp.) törvényszéki bíró, Szabolcs vármegye alispánja, id. Ábrányi Emil (1820. nov. 20. Szentgyörgyábrány, Szabolcs vm.–1850. ápr. 7. Pest) író, szerkesztő, ill. Kruspér Sándorné Ábrányi Mária (= Eördegh Mária) és Wouvermans Ferencné Ábrányi Ida (= Eördegh Ida).

Szülei: ifj. Ábrányi Emil (1851. jan. 1. Pest–1920. máj. 20. Szentendre. Temetés: 1920. máj. 23. Kerepesi út) költő, műfordító, újságíró, Wein Margit (1861. dec. 15. Lesnyek, Hunyad vm.–1948. nov. 27. Bp.): opera-énekesnő (szoprán).

Ifj. Ábrányi Emil testvérei: Ifj. Ábrányi Kornél (1849. dec. 31. Pest–1913. márc. 11. Bp. Temetés: 1913. márc. 12. Kerepesi út) író, költő, újságíró és Ságh Józsefné Ábrányi Jolán (1853. febr. 18. Pest–1937. máj. 26. Nőtincs, Nógrád és Hont vm. Temetés: 1937. máj. 27. Nőtincs).

Wein Margit testvérei: Wein Manó (1860. márc. 9. Hacazsel, Hunyad vm.–1917. szept. 21. Bp. Temetés: 1917. szept. 23. Kerepesi út) orvos, sebész, egyetemi magántanár, Wein Dezső (= Bory Dezső, 1873. jan. 19. Bp.–1944. jún. 5. Bp.) fogorvos, tornász, az I. athéni olimpia résztvevője, Wein Árpád (1877. jan. 19. Bp.–1954) vegyész, az első műkorcsolyázó magyar bajnok, korcsolya-szakíró, ill. Wein Károly (1858. jún. 15.–1935. aug. 3. Balatonakarattya. Temetés: 1935. aug. 7. Késmárk) vászongyáros, kereskedelmi tanácsos, Wein János (1863. máj. 30.–1926. febr. 23.), dr. Csíkos Sándorné Wein Antónia (1866. szept. 28. Pest) és Wein Jakab (1865. jan. 7.).

Testvére: Ábrányi Gábor (†1886. dec. 24. Bp.) kisgyermekkorában elhunyt.

Felesége: 1906. ápr. 28.–1962. máj. 8.: Várnay Róza (1880. jún. 10. Zalaszentbalázs–1962. máj. 8. Bp.) opera-énekesnő, Vehofsich Adolf és Klein Róza leánya.

Gyermekei, fia: dr. Ábrányi Emil (1907. jan. 19. Szentendre–1944. febr. 10. Bp. Temetése: 1944. febr. 13. Kerepesi út) az Elektromos Művek titkára és dr. Ábrányi Aurél (1914. jún. 10. Szentendre) jogász, újságíró, szerkesztő, majd a Szabad Európa Rádió munkatársa; leánya: Della Casa Antalné Ábrányi Margit (= Gyurinkáné Ábrányi Margit, 1911. szept. 6. Szentendre–1987. dec. 4. Bp. Temetés, hamvasztás előtti búcsúztatás: 1987. dec. 17. Rákoskeresztúr). Ábrányi Aurél Nagy Ferenc miniszterelnök baráti társaságához tartozott, 1961. okt. 13-án a magyar titkosszolgálat rejtélyes körülmények között elrabolta, 13 év börtönbüntetésre ítélték, kiszabadulása után, 1974-ben nyoma veszett.

Iskola

A budapesti II. kerületi katolikus főgimnáziumban éretts. (1900), a Zeneakadémián Koessler Jánostól és Thomán Istvántól zeneszerzést (1900–1901), Lipcsében Artur Nikischtől vezénylést tanult (1901–1903).

Életút

A kölni új városi színház és operaház és a hannoveri udvari opera (1904. márc. 8.–1911. márc. 1.), a budapesti Operaház karmestere (1911. márc. 1.–1919. aug. 31.), egyúttal a debreceni színház igazgatója (1914. márc. 6.–1919. szept. 4.), a budapesti Operaház igazgatója (1919. szept. 1.–1920. aug. 31.). A Városi Színház igazgatója (1920–1924) és az Országos Zeneművészeti Főiskola karmesteri tanfolyamának vezetője (1923–1925). A debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar vezetője és karmestere (1926–1934), a szegedi Városi Színház karmestere (1942–1948).

Zenekari műveket, operákat és daljátékokat írt, kompozícióira a 19. századi magyar romantika volt a legnagyobb hatással, távol állt a korszakot megújító zenei mozgalmaktól.

Emlékezet

Budapesten, a Terézvárosban (VI. kerület Teréz körút 3.) élt és alkotott, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben, családi sírboltban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).

Elismerés

A Székesfővárosi Zenekar pályadíja (Epikus szvit zenekarra c. művéért, 1933).

Szerkesztés

Zenei írásai, kritikái elsősorban a Budapesti Naplóban (1903-tól) és a Zeneközlönyben jelentek meg (1911-től).

Főbb művei

F. m.: zenekari művei: Vonósnégyes. (1898)
C-moll szimfónia. (1899)
Trianon. Szimfonikus költemény. (1933)
Szegedi mise. (1933).

F. m.: dalművei: A ködkirály. Hajósmonda 1 felvonásban. A szöveget írta: Pásztor Árpád. (1903. okt. 17.)
Monna Vanna. Opera 3 felvonásban. A szöveget írta Maeterlinck, Maurice, ford. [ifj.] Ábrányi Emil. (1907. márc. 2.)
Dante: Paolo és Francesca. Dalmű 3 felvonásban. Ford. [ifj.] Ábrányi Emil, zeneszerző [legifj.] Ábrányi Emil. (1912. jan. 13.)
[Ifj.] Ábrányi Emil: Don Quijote. Tragikomikus opera 3 felvonásban, zeneszerző [legifj.] Ábrányi Emil. (Operaház, 1917. nov. 30.)
Az éneklő dervis. Daljáték 2 felvonásban. A szöveget írta: Nimatullah Wadih Khayatt. (1937, nem mutatták be)
Liliomos herceg. A szöveget írta: Bohdaneczky Aladár. (az eucharisztikus világkongresszusra, 1938, nem mutatták be)
Bizánc. Opera 3 felvonásban. A szöveget írta Herczeg Ferenc drámája nyomán Innocent-Vincze Ernő. (Herczeg Ferenc 80. születésnapjára, 1942–1943, nem mutatták be)
Éva boszorkány. Daljáték Herczeg Ferenc drámája nyomán. (1944, nem mutatták be)
Balatoni rege. Daljáték Herczeg Ferenc drámája nyomán. (1945, nem mutatták be)
A Tamás templom karnagya. A szöveget írta: Láng György. (1967, nem mutatták be).

Irodalom

Irod.: források: Ábrányi Emil, az ismert fiatal költő jegyet váltott Wein Margit kisasszonnyal, Wein János fővárosi vízvezetéki igazgató leányával. (Ellenőr, 1881. ápr. 28.)
Ábrányi Emil e hó 5-én tartja esküvőjét Wein Margit kisasszonnyal. (Ellenőr, 1881. nov. 5.)
Id. Ábrányi Kornél meghalt. (Budapesti Hírlap, 1903. dec. 21.–Alkotmány, 1903. dec. 22.)
A kölni új városi színház első karmesteri állására ifj. Ábrányi Emil hívta meg. A fiatal művész bemutatkozása márc. 8-án megtörtént. (Zenelap, 1904. 9-10.)
Ifj. Ábrányi Emil, a kölni opera karnagya házasságot kötött Várnay Rózával, a hannoveri opera szubrett primadonnájával. (Pesti Napló, 1906. ápr. 29.)
Elhunyt Wein János nyugalmazott vízvezetéki igazgató. (Pesti Hírlap, 1908. ápr. 3.)
Ifj. Ábrányi Emil, a hannoveri udvari opera karnagya szerződést kötött a magyar kir. operaház vezetőségével. (Zenelap, 1911. 3-4.)
Béldi Izor: Don Quijote. [Legifj. Ábrányi Emil operája.] (Pesti Hírlap, 1917. dec. 1.)
Haraszti Emil: Don Quijote. [Legifj. Ábrányi Emil operája.] (Budapesti Hírlap, 1917. dec. 1.)
K. I.: Don Quijote az Operában. (Vasárnapi Újság, 1917. 49.)
Merkler Andor: Don Quijote. [Legifj. Ábrányi Emil operája.] (Magyarország, 1917. dec. 1.)
Ábrányi Emil meghalt. (Budapesti Hírlap–Magyarország–Pesti Hírlap, 1920. máj. 21.)
Moszuli arab fiú kalandos útja a bábolnai ménestől a főúri jószágigazgatóságig. Wadih M. Khayatt Ábrányi Emil készülő új operájának szövegírója regényes életéről és művéről. (Budapesti Hírlap, 1935. dec. 1.)
Balassa Imre: „Az éneklő dervis” nyomában. [Legifj.] Ábrányi Emil be nem mutatott operájáról. (Film, Színház, Irodalom, 1941. 35.)
Elkészült az opera-Bizánc második felvonása. Ábrányi Emil nyilatkozik Herczeg Ferenc drámájának zenés változatáról. (Az Újság, 1942. okt. 21.)
Ábrányi Emil nyilatkozik a Bizánc-operáról. (Új Magyarság, 1943. febr. 5.)
Ábrányi Emil, az Elektromos Művek zenekarának karmestere tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az elhunytban [legifj.] Ábrányi Emil, az Operaház nyugdíjas igazgatója a fiát gyászolja. (Új Magyarság, 1944. febr. 12.)
Fiatal karmester halála. Elhunyt [legifj.] Ábrányi Emil. (A Zene, 1944. 8.)
Próbálják a Bizáncot az Operában. (Új Magyarság, 1944. nov. 21.)
Meghalt Ábrányi Emilné, a századvég bálványozott primadonnája, a neves költő és műfordító hitvese. (Magyar Nemzet, 1948. nov. 30.)
Eltemették Ábrányiné Wein Margitot, az Operaház volt tagját. (Magyar Nemzet, 1948. dec. 2.)
Látogatás a 75 éves Ábrányi Emilnél. (Esti Hírlap, 1957. febr. 20.)
Elhunyt Ábrányi Emil zeneszerző és karmester. (Magyar Hírlap, 1970. febr. 14.)
Meghalt Ábrányi Emil zeneszerző és karmester. (Magyar Nemzet–Népszabadság–Népszava, 1970. febr. 14.)
Bónis Ferenc: Ábrányi Emil. (Muzsika, 1970. 5.)
Elhunyt Gyurinkáné Ábrányi Margit. (Esti Hírlap, 1987. dec. 16.).

Irod.: A Zeneművészeti Főiskola igazgatóinak és tanárainak kis lexikona. Összeáll. Siklós Albert. (Az Országos Magyar Kir. Zeneművészeti Főiskola jubileumi évkönyve. 1875–1925. Bp., 1925)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
A
magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. (Bp., 1936)
Ki kicsoda?
Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Zenei lexikon. I–III. köt. Főszerk. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. (Bp., 1965)
Szatmári Endre: Debrecen zenei kultúrája. (Debrecen zenei élete a századfordulótól napjainkig. Debrecen, 1975)
Brockhaus–Riemann zenei lexikon. I–III. köt. A magyar kiadást szerk. Boronkay Antal. (Bp., 1983–1985)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006)
.

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302118 (Ábrányi Kornélné Medve Jozefa gyászjelentése, 1895)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DRLQ-F7G?i=268&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6D4Z-CCS4 (id. Ábrányi Kornél halotti anyakönyve, 1903)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6FMQ-CJC?from=lynx1UIV8&treeref=LYPQ-56V&i=109 (Ábrányi Margit és Della Casa Antal házassági anyakönyve, 1931)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DT7J-ZH?i=85&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6XQ5-29N9 (ifj. dr. Ábrányi Emil halotti anyakönyve, 1944)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302113 (ifj. dr. Ábrányi Emil gyászjelentése, 1944)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-62VW-XBX?i=218&wc=92QL-MNR%3A40678301%2C51865101%2C1077268901&cc=1452460 (Ábrányiné Wein Margit halotti anyakönyve, 1948)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6L87-S93?i=96&wc=9279-N3J%3A40678301%2C51865101%2C1077279902&cc=1452460 (Ábrányi Emilné Várnai [!] Róza halotti anyakönyve, 1962)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302114 ([legifj.] Ábrányi Emil gyászjelentése, 1970)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D1Z7-XPS?i=96&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A7Q68-81PZ ([legifj.] Ábrányi Emil halotti anyakönyve, 1970)

 

https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/ifj-abranyi-emil (hangosfilm-lexikon)

http://www.utolag.com/AbranyiLezaratlanDosszieja.htm (Ábrányi Aurél lezáratlan dossziéja)

http://szeszak.hu/Comment/Kommentarok/Ugynokhistoriak%20-%20Ilkey.htm (A D-144-es szigorúan titkos tiszt esete Ábrányi Auréllal)

https://betekinto.hu/sites/default/files/betekinto-szamok/2013_2_sz_kovacs.pdf (Sz. Kovács Éva: A magyar hírszerzés tevékenysége Ausztriában 1945–1965 [az Ábrányi-ügyről])

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője