Ábrányi Emil legifj., lászlófalvi és mikeföldi
zeneszerző, karmester
Születési adatok
1882. szeptember 22.
Budapest
Halálozási adatok
1970. február 11.
Budapest
Család
Nagyapja: Ábrányi (1843-ig Eördegh) Kornél, id. (1822–1903) zenei író, zenekritikus, zeneszerző. Sz: Ábrányi Emil, ifj. (1851–1922) költő, műfordító, újságíró, Wein Margit (1861–1948) operaénekes. F: Várnay Róza. Fia: Ábrányi Emil (1907–1944) és Ábrányi Aurél (1914–) jogász; leánya: Ábrányi Margit.Iskola
A Zeneakadémián Koessler Jánostól és Thomán Istvántól zeneszerzést (1895–1901), Lipcsében Artur Nikischtől vezénylést tanult (1901–1903).Életút
A kölni Operaház és a hannoveri Udvari Opera (1904–1911), a budapesti Operaház karmestere (1911–1919), igazgatója (1919. szept.–1921), a Városi Színház igazgatója (1921–1924); közben az Országos Zeneművészeti Főiskola karmesteri tanfolyamának vezetője (1923–1925), a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar vezetője és karmestere (1926–1934), a szegedi Városi Színház karmestere (1942–1948). Zenekari műveket, operákat és daljátékokat írt, kompozícióira a 19. századi magyar romantika volt a legnagyobb hatással, távol állt a korszakot megújító zenei mozgalmaktól.Emlékezet
Budapesten, a Terézvárosban (VI. kerület Teréz körút 3.) élt és alkotott, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben, családi sírboltban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).Elismerés
A Székesfővárosi Zenekar pályadíja (Epikus szvit zenekarra c. művéért, 1933).Szerkesztés
Zenei írásai, kritikái elsősorban a Budapesti Naplóban (1903-tól) és a Zeneközlönyben jelentek meg (1911-től).Főbb művei
F. m.: zenekari művei: Vonósnégyes. (1898)C-moll szimfónia. (1899)
Trianon. Szimfonikus költemény. (1933)
Szegedi mise. (1933)
operái: A ködkirály. Szöveg: Pásztor Árpád. (1903)
Monna Vanna. Maeterlinck nyomán. (1907)
Dante: Paolo és Francesca. Opera 3 felvonásban. Ifj. Ábrányi Emil fordítása alapján. (Bem.: Operaház, 1912. jan. 13.)
Ifj. Ábrányi Emil: Don Quijote. Fantasztikus opera 3 felvonásban. (Bem.: Operaház, 1917. nov. 30.)
Az éneklő dervis. N. W. Khayatt nyomán. (1937)
Liliomos herceg. (1938)
Bizánc. Herczeg Ferenc nyomán. (1942)
Éva boszorkány. Herczeg Ferenc nyomán. (1944)
Balatoni rege. Herczeg Ferenc nyomán. (1945)
A Tamás templom karnagya. Szöveg: Láng György. (1947).
Irodalom
Irod.: A Zeneművészeti Főiskola igazgatóinak és tanárainak kislexikona. Összeáll. Siklós Albert. (Bp., 1925)Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. (Bp., 1936)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Halálhír. (Népszabadság, 1970. febr. 14.)
Bónis Ferenc: Á. E. (Muzsika, 1970)
Szatmári Endre: Debrecen zenei kultúrája. (Debrecen zenei élete a századfordulótól napjainkig. Debrecen, 1975)
Brockhaus–Riemann: Zenei lexikon. I–III. köt. A magyar kiadást szerk. Boronkay Antal. (Bp., 1983–1985)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gegő Elek Nicephor
történetíró, néprajzi író, ferences szerzetes
Gerendás István
építészmérnök, hadmérnök, honvéd tábornok
Hankó Vilmos
kémikus, tudománytörténész
Haraszty Árpád
biológus, botanikus
Ábrahám Ernő
író, műfordító
Foglalkozások
politikus (653), orvos (571), író (435), történész (353), jogász (318), irodalomtörténész (278), újságíró (261), szerkesztő (260), műfordító (220), pedagógus (202), költő (181), közgazdász (177), nyelvész (162), gépészmérnök (161), biológus (139), festőművész (120), vegyészmérnök (115), kémikus (111), római katolikus pap (110), mezőgazdasági mérnök (104), matematikus (97), művészettörténész (93), levéltáros (89), muzeológus (88), fizikus (85)