Haberern Jonathán Pál
Haberern Jonathán Pál

2020. október 27. Kedd

Haberern Jonathán Pál

orvos, sebész

Névváltozatok

Haberern J. Pál 

Születési adatok

1855. november 30.

Szarvas, Békés vármegye

Halálozási adatok

1936. január 5.

Budapest

Temetési adatok

1936. január 8.

Budapest

Kerepesi út


Család

Felvidéki evangélikus (cipszer) családból származott. Sz: Haberern Jonathán (1818–1880) filozófus, teológus, pedagógus, az MTA tagja, Liedermann Róza (1834–1921). F: szoboszlai Tóth Mária. Fia: Haberern György.

Iskola

A budapesti tudományegyetemen orvostudori okl. szerzett (1879), hallei és bécsi klinikákon képezte magát (1879–1882), a csont és ízületi bántalmak sebészetéből (1892) és urológiai sebészetből is magántanári képesítést szerzett (1908).

Életút

A budapesti tudományegyetem Sebészeti Klinikáján Lumnitzer Sándor egy. tanársegéde (1882–1887), a Szent Rókus Kórház II. sz. Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1888–1926). Az I. világháború idején, a Zita helyőrségi kórház sebészeti osztályfőnöke (1916–1918). A budapesti tudományegyetem magántanára (1892–1923), c. rk. tanára (1923–1926).

Udvari tanácsos (1913-tól).

A Pesti Evangélikus Egyházközség örökös tb. közös felügyelője.

A sebészet valamennyi részterületével, elsősorban csont- és ízületi sebészettel, urológiai sebészettel, az általános sebészet technikai kérdéseivel, az altatás sebészi problémáival foglalkozott. Magyarországon elsőként alkalmazta az ún. Schleich-féle érzéstelenítési módszert, ill. számos műtéti újdonságot vezetett be helyi érzéstelenítésben végzett operációk alatt. Alapvetően új eredményeket ért el a prosztata daganatos betegedéseinek műtéti megoldásaiban.

Emlékezet

Budapesten (Víziváros, II. kerület Csalogány utca 50.) élt és tevékenykedett, itt is hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik.

Elismertség

A Magyar Sebészeti Társaság alapító tagja, első elnöke (1922–1926). A Magyar Urológiai Társaság örökös t. tagja, a Közkórházi Társulat elnöke.

 

A Szepesi Egyesület Budapesten elnöke. A Magyarországi Kárpát Egyesület elnöke.

Főbb művei

F. m.: A coxitisnél előforduló medencze tályogok s ezek kezelése. (Orvosi Hetilap, 1881)
Megjegyzések a lágyéksérveknek Kocher- féle gyökeres műtétéhez. (Orvosi Hetilap, 1898)
Amputatiók Schleich-féle infiltratiós anaesthesiával. (Orvosi Hetilap, 1899)
A nyak echinococcusainak ismeretéhez. – A prostata hypertrophia operatív kezelésének újabb módszerei. (Orvosi Hetilap, 1905)
A prostata ép és kóros physiológiája. (Orvosi Hetilap, 1909). 

Irodalom

Irod.: H. J. P. (Orvosi Hetilap, 1936)
Győri Tibor: Az Orvostudományi Kar története. 1770–1935. (Bp., 1936)
Bartha István–Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig. 1899–1941. (Bp., 1941)
Balogh János: A befecskendezéses kezelés kezdetei Magyarországon. (Orvostörténeti Közlemények, 1980).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013