Ács Ernő
Ács Ernő

2024. szeptember 16. Hétfő

Ács Ernő

fizikus

Születési adatok

1907. március 23.

Budapest

Halálozási adatok

1991. március 4.

Budapest


Család

Sz: Ács Mária munkás. F: Máhr Ilona tanítónő. Nyolc gyermeke volt: Ács Lujza, Ács Katalin, Ács Zsuzsanna, Ács Ernő, Ács Ilona, Ács Mária, Ács Judit és Ács Eszter. Leányai közül: Ács Ilona (1941–) történész, politológus.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. szerzett (1934), a műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953), doktora (1955).

Életút

A nagytétényi polgári iskola r. tanára (1934–1937), egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetemen a Fizikai Intézet díjtalan tanársegéde (1933–1937), a Geofizikai Intézet tud. munkatársa (1937–1939), a Dial Telefonkereskedelmi Vállalat műszaki vezetője (1939–1949), a Geofizikai Intézet igazgatóhelyettese (1949–1951), a Műszeripari Kutató Intézet igazgatója (1951–1952), a Távközlési Kutató Intézet (TKI) igazgatója (1952–1969). A Geofizikai Mérőműszerek Gyára főmérnöke, a Műszeripari Kutató Intézet és a Szerszámgépfejlesztő Intézet szakértője. A Műszaki Fejlesztési Tanács titkára (1955–1956). Az MDP Központi Vezetősége (KV) tagja (1948–1956). Információelméleti rendszertechnikával, távközlési hálózatok és csatornák tervezésével, mikrohullámú teljesítményméréssel foglalkozott. Az 1950-es évek végén feltalálta az Address Code nevű telefonközpontot, amely egyes vélemények (elsősorban Horváth Iván tudománytörténész felfedezése) szerint tkp. a mai internet (pontosabban a katonai Arpanet) elődje. Az Address Code időosztásos aszinkron átvitelű üzenetdarabok, amelyek két részből állnak: a célba juttatás során változó címkódból és változatlan tartalomból.

Emlékezet

Budapesten (Törökvész, II. kerület Hankóczy Jenő utca 8.) élt és alkotott. Az utóbbi években felfedezése szélesebb körben ismertebbé vált: az 51. Frankfurti Könyvvásár (1999. okt. 12–18.) multimédia-kiállításán (Tartalomipar Magyarországon. Magyarok az információ forradalmában) informatikai munkásságát is bemutatták.

Elismerés

Kossuth-díj (24-csatornás szeizmikus berendezés kivitelezéséért 1952; új mechano-elektronikus automata telefonközpont elkészítéséért, 1954).

Főbb művei

F. m.: Új módszer az elektrolitek magasfrekvenciájú vezetőképességének meghatározásához. (Matematikai és Természettudományi Lapok, 1937)
Eszköz a földi mágneses tér gradiensének meghatározására. (Geodézia és Kartográfia, 1950)
A fényvezérlésű telefonkapcsoló gép néhány fő kérdéséről. Doktori értek. (Bp., 1955)
Kutatási eredmények bevezetése az iparban. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1956)
Microwave Power Meter. (Proceedings of the 2nd Colloquium on Microwave Communication. Bp., 1963)
Hírközlési eljárások címet és tartalmat, valamint csak címet hordozó kódokkal. (Híradástechnika, 1964)
Communication Methods Using Codes Carrying Address and Contents or Address Only. (Acta Technica, 1965)
Verfahren zur Mehrkanal-Nachrichtenübertragung mit Koden, die Addresse und Amplitudeninfirmation oder nur die Addresse tragen. (Höchfrequenztechnik und Elektroakustik, 1965)
Eine 30. Kanal-Multipleceinrichtung nach dem lagemodulierten Adressen-Kode-System. Hutter, O.-val. (Nachrichtentechnik, 1967)
A helyzetmodulált, címkód-rendszerű integrált távbeszélő-hálózat néhány elvi kérdése. (A Távközlési Kutató Intézet Évkönyve, 1967)
Performance on an Address Code Switching Network. (Proceedings of IEEE International Conference on Communications, 1968)
Címkód – AKS – kapcsoló alkalmazása integrált digitális hírközlő hálózatokban. (Híradástechnika, 1978)
Az adresszkódos hírközlés összefoglaló ismertetése. (Bp., 1980).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1991. márc. 7.)
Újpest lexikon. A szerkesztőbizottság elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. (Újpest, 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője