Család

Sz: Ady Sándor (1848–1900) jogász, körjegyző Hadadon, Ady Lőrinc, Ady Endre (1877–1919) költő testvére; Asztalos Julianna (1854–1917). Testvérei: Ady Endre (1876. Hadad, Szilágy vm.–1940. máj. 22. Csíkszentmárton) jogász, jogtudós, jogi író, akit a kortársak gyakran összekevertek a költővel; Ady Jolán (1880–1956), Faik Antalné Ady Erzsébet, Henter Jánosné Ady Irén (1893–1973. dec. 18. Temetés: 1974. jan. 7. Óbuda) és Ady Zoltán (1893–1971).

F: 1908-tól Landt Lajos (1883. szept. 13. Kánta, Háromszék vm.–1917. jún. 2. Páncélcseh), a hidalmási, majd a csíkszeredai telekkönyvi hivatal jegyzője. Fia: Landt György mérnök, Landt Gábor jogász és Landt Pál mérnök. A család 1945-ben Landtról felvette a Diósady nevet.

Iskola

Az Országos Kisdedóvó Egyesület Képzőintézetében tanítói képesítést szerzett (1908).

Életút

Székelymosonban (Maros-Torda vm.) állami tanító (1916–1919), majd az I. világháború után református tanító (1919-től). Az Erdélyi Barázda (1914-től), a Zord Idő, a Pásztortűz, a Keleti Ujság és a Székelyföld c. lapok munkatársa (1918-tól).

1907-től jelentek meg írásai; kezdetben novellákat, tárcákat közölt, majd az I. világháború idején verseket írt. Ady Endre hatását mutató lírájának leggyakoribb témája a háború és annak következményei.

Elismertség

A Kemény Zsigmond Társaság tagja.

Szerkesztés

Írásai a fentieken kívül még elsősorban a Szilágy (1907-től), a Debrecen (1907-től), a kolozsvári Ellenzék (1907–1908), az Újság (1909-től), a Székely Ujság (1910-től), a Divat Szalon c. lapokban, ill. a Csíki Lapokban, a Vasárnapi Ujságban és a Magyar Népben jelentek meg.