Barabás István
Barabás István

2022. augusztus 19. Péntek

Barabás István

pedagógus, tűzvédelmi szakíró

Születési adatok

1855. augusztus 18.

Széplak, Sopron vármegye

Halálozási adatok

1936. június 17.

Szombathely


Iskola

Csurgón tanítói képesítést szerzett (1874).

Életút

Kivadáron gr. Somssich Adolfnál tanító (1874–1875), Hegykőn (Sporon vármegye) kántortanító (1875–1876), a vasvári fiúiskola főtanítója, a gazdasági és ipariskola igazgatója (1876–1920); közben mint katona részt vett Bosznia-Hercegovina megszállásában (1878). A Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartása miatt, a kommün bukása után, hajszát indítottak ellene (1919), ezért nyugdíjaztatta magát és Szombathelyre költözött (1920). Vas vármegye tűzrendészeti felügyelője (1920–1930), a Vasvármegyei Tűzoltó Szövetség elnökségi tagja.

Zeneszerzéssel is foglalkozott, táncdarabjai, népdalátiratai főként az Orpheus c. lapban jelentek meg. Híres volt művészi orgonajátékáról, a pécsi Angster-gyár számára több manuális orgonát tervezett.

A taktikai tűzvédelem neves szakembere, Vasvárt és több falut mentett meg a teljes megsemmisüléstől. Közbenjárására hg. Festetics Tasziló 19 falu lakosainak birtokaiból olcsón juttatott földet (1912). Vasváron fogyasztási és értékesítési szövetkezetet is alapított.

Emlékezet

Mellszobra (bronz-beton, Marosits István alkotása) Vasváron látható.

Szerkesztés

A Sopron (1875–1876), a Vasmegyei Lapok (1876-tól), a Vasmegyei Tanügyi Értesítő és Néptanítók Lapja (1879–1880), a Vasmegyei Közlöny munkatársa (1885-től), a Kántorok Lapja (1889) és a Vasvármegyei Tűzrendészeti Közlöny szerkesztője (1893-tól). Cikkei a fentieken kívül még elsősorban a Tűzrendészeti Lapokban (1892-től), a Tűzoltó Közlönyben (1897-től) és a Tűzrendészeti Közlönyben (1908-tól) jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: Karácsonyi pásztorénekek. (Bp., é. n.)
Termelési zsebkönyv katholikus kántorok használatára. Szerk. (Bp., 1883)
Temetőkönyv címmel 3. kiad. 1903
4. kiad. 1928)
Szent koszorú. Imák, énekek. (Szombathely, 1898)
A katholikus egyház magyar énekeinek gyűjteménye. Orgonára. (Vasvár, 1900)
A tűzoltó. Vígjáték 3 felvonásban. (Szombathely, 1903)
A szépligeti tűzoltóság. (Bp., 1910)
A tűzoltás taktikájának rövid foglalata… (Vasvár, 1916)
A tűzrendészet kezelése. (Szombathely, 1928)
A tűzoltóképzés anyaga kérdésekben és feleletekben. 1. rész. (Szombathely, 1931)
A magyar nyelv hangjai és betűi. (Szombathely, 1935).

Irodalom

Irod.: Somogyi Helikon (Kaposvár, 1928)
Halász Imre: Vasmegyei fejek (Szombathely, 1930)
Bendefy László: A magyar tűzoltóság története (Bp., 1944).

Megjegyzések

MÉL I.: téves halálozási adat: júl. 17. !

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője