Béládi Miklós
Béládi Miklós

2022. január 21. Péntek

Béládi Miklós

irodalomtörténész, kritikus

Születési adatok

1928. március 23.

Békés

Halálozási adatok

1983. október 29.

Budapest


Család

Sz: Schneider Miklós, Nagy Zsuzsanna. Apja altiszt volt, mint német származásút a II. világháború végén a Szovjetunióba vitték (1945. jan.; hazatért: 1946; †1951), anyja (†1966) takarítónő volt. Hárman voltak testvérek: egy fiú, két leány. Öccse motorkerékpár-baleset áldozata lett (†1963). F: 1. Szűcs Éva (1931–1998) irodalomtörténész. 2. Varga Magda festőművész. 3. Hajtó Zsófia (1940–2005) könyvtáros, bibliográfus. Fia: Béládi László (1954. máj. 4.) történész, Béládi István (1960. nov. 18.–1987) író és Béládi András (1971–).

Iskola

A békési Szegedi Kis István Gimnáziumban éretts. (1946), a Debreceni Tudományegyetemen magyar–francia szakon tanult, a modern nyelvszakok megszüntetése után történelem–magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1951). Az irodalomtudományok kandidátusa (1971), doktora (posztumusz, 1986).

Életút

Hajdúböszörményben általános iskolai tanár (1951), az MTA–TMB-n Waldapfel József aspiránsa (1951–1955), az ELTE BTK 20. századii Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke (1955–1956), az MTA Irodalomtörténeti, ill. Irodalomtudományi Intézete tud. munkatársa (1956–1957), a Magvető Könyvkiadó irodalmi vezetője (1957–1960). Az MTA Irodalomtörténeti, ill. Irodalomtudományi Intézete Modern Irodalmi Osztályának tud. munkatársa (1960–1971), tud. főmunkatársa (1971–1983) és az Osztály vezetője (1973–1983). A KLTE BTK mb. előadója.

20. századi és kortárs magyar irodalommal, elsősorban a népi írók mozgalmával, a magyar posztmodern és avantgárd irodalommal, valamint a határokon túli magyar irodalommal foglalkozott. Jelentős szerepet vállalt a nyugat-európai magyar irodalom felkutatásában és magyarországi megismertetésében.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

Elismertség

A Magyar Írók Szövetsége elnökségi tagja (1981–1983). A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság főtitkárhelyettese (1977–1983).

Elismerés

Szocialista Kultúráért (1958), Munka Érdemrend (ezüst, 1974).

 

József Attila-díj (1975), Alföld Díj (1979), az Irodalmi Alap kritikai díja (1982).

Szerkesztés

A Kritika rovatvezetője (1963–1971), a Kortársaink c. kismonográfia-sorozat szerkesztője (Juhász Bélával, 1972–1983), a Hungarológiai Értesítő felelős szerkesztője (1979–1982), főszerkesztője (1982–1983); a Literatura felelős szerkesztője (1981–1983).

Főbb művei

F. m.: Népi demokráciánk tízéves fejlődése irodalmunk egyes alkotásainak tükrében. (Propagandista, 1954)
Veres Péter publicisztikájáról. (Irodalomtörténet, 1955)
Illyés Gyula és a szürrealizmus. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961)
Az epikai hagyományok és a mai „erkölcsi regény”. (Kortárs, 1962)
A mai magyar líráról. Arcképvázlatok élő magyar költőkről. Czine Mihállyal, Pálmai Kálmánnal. (Bp., 1965)
Konzervatív irodalom. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1965)
Kassák Lajos költészete. (Arcképek a magyar irodalomból. Szerk. Illés László. Bp., 1967)
Vázlat Sánta Ferencről. (Kortárs, 1968)
Irányzatok küzdelme a két világháború közötti magyar irodalomban. Kand. értek. (Bp., 1970)
Sarkadi Imre: Regények. Az előszót írta. (Bp., 1973
2. kiad. 1979)
Szatírától a népi játékig. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973)
Érintkezési pontok. Tanulmányok. (Bp., 1974)
A szomszéd országok magyarságával való kulturális kapcsolatok komplex vizsgálata. MSZMP KB Agit.prop. tanulmány. (Bp., 1974)
Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon. – Bolond és szörnyeteg. Két kisregény. Az utószót írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1976)
Az értelem- alapító. Négy írás Németh Lászlóról (Új Auróra füzetek. Békéscsaba, 1981)
Kérdőjelek a vizuális költészet körül. (Literatura, 1981)
Korfordulók és a költészet válaszai. 1–2. (Jelenkor, 1982)
Az avantgarde irodalomtörténeti nézetből. – Németh László világnézeti filozófiája. (Literatura, 1982)
A minőségeszmény Németh László gondolatvilágában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982)
A legújabbkori magyar irodalom történeti rendszerezésének kérdései. Doktori értek. (Bp., 1983)
Minőség és erkölcs Németh László gondolatvilágában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1983)
Az irodalomtörténet válsága – az irodalomtudomány megújulása. – A megőrzött szellemi haza. (Literatura, 1983)
Esszé a Tanú-időből. (Alföld, 1983)
Válaszutak. Tanulmányok. (Bp., 1983)
Kassák Lajos és a szocialista avantgarde. (“Száll a tavasz…” Előadások a szocialista és antifasiszta magyar irodalomról. Szerk. Illés László. Bp., 1984)
Értékváltozások. Tanulmányok. A szöveget gondozta B. Hajtó Zsófia. (Bp., 1986)
A nyugati magyar irodalom 1945 után. Pomogáts Bélával, Rónay Lászlóval A bibliográfiát összeáll. B. Hajtó Zsófia. (Bp., 1986)
Arcképvázlatok. Hátrahagyott írások. Szubjektív válogatás a szerzőnek a Magyar Rádióban 1967–1980 között elhangzott könyvismertetéseiből. Szerk. Filadelfi Mihály. (Új Auróra füzetek. Békéscsaba, 1987)
Illyés Gyula. Kismonográfia. (Kozmosz Könyvek. Az én világom. Bp., 1987)
Avantgarde és érték. (Palócföld, 1994)
A közvetítő kritika. Vál. tanulmányok. Szerk. Baráth Ferenc. (Aranyhal sorozat. Bp., 1996)
Németh László: Irgalom. (A minőség forradalmára. In memoriam N. L. Tanulmányok. Vál., szerk. Monostori Imre. Bp., 2001)

 

szerk.: A magyar irodalom története 1905-től napjainkig. Szerk. Bodnár Györggyel. (Bp., 1967)
Szemelt szőlő. Illyés Gyula válogatott versei. Vál. (Bp., 1980)
A magyar irodalom története. 1945–1975. I. köt. Irodalmi élet és irodalomkritika. (Bp., 1981
2. kiad. 1984)
Vándorének. Nyugat-európai és tengerentúli magyar költők. Vál., szerk., az utószót írta. (Bp., 1981)
Történelmi jelenidő. Beszélgetések a magyar irodalom legújabb fejezeteiről. B. M. rádiós beszélgetései. Szerk., a bevezetést írta, rádiós szerkesztő Kulcsár Katalin. (Bp., 1981)
A magyar irodalom története. 1945–1975. IV. köt. A határon túli magyar irodalom. (Bp., 1982)
Illyés Gyula művei. I–III. köt. Vál., szerk., a szöveget gondozta. (Magyar remekírók. Bp., 1982)
Mai magyar elbeszélők. Vál., szerk. Hajtó Zsófiával. (Diákkönyvtár. Bp., 1983)
A magyar vers. Az I. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. Bp., 1981. aug. 10–14. előadásai. Szerk. Jankovics Józseffel, Nyerges Judittal. (Bp., 1985)
A magyar irodalom története. 1945–1975. 2. köt. A költészet. (Bp., 1986)
Jelzés a világba. A magyar irodalmi avantgarde dokumentumai. I–II. köt. Vál., szerk. Pomogáts Bélával. (Bp., 1988).

Irodalom

Irod.: Fülöp László: B. M. halálára. (Alföld, 1983)
B. M. emlékezete. (Műhely, 1983)
Klaniczay Tibor: B. M. (Hungarológiai Értesítő, 1983)
Rónay László: B. M. (Irodalomtörténet, 1984)
Bodnár György: Egy európai a magyar Alföldről. (Új Auróra, 1984)
Kenyeres Zoltán: Töredék B. M.-ról. (Jelenkor, 1984)
Pomogáts Béla: Búcsú B. M.-tól. (Literatura, 1984)
Képversek B. M. emlékére. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta Aczél Géza. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1984)
Vasy Géza: Értékváltozások. B. M. portréjához (Tiszatáj, 1987)
B. M. emlékezete. (Alföld, 1988)
Kis Pintér Imre: B. M. emlékezete. (Kortárs, 1988)
Rónay László: Az úttörés dicsősége és kínjai. Emlékezés B. M.-ra. (Új Forrás, 1989)
B. M.-emlékszám. (Literatura, 1993)
Nagy Pál: B. M. és a nyugati magyar irodalom. (Forrás, 1999)
B. M. emlékezete. – Rónay László: Egy évtized B. M. mellett. (Literatura, 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője