Borbély Lajos
Borbély Lajos

2024. december 6. Péntek

Borbély Lajos, köveskállai

kohómérnök, gazdaságpolitikus

Születési adatok

1843. december 1.

Csóka, Torontál vármegye

Halálozási adatok

1923. szeptember 29.

Budapest


Iskola

Középiskoláit a pozsonyi és a budai reáliskolában végezte, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán kohómérnöki okl. szerzett (1866), majd a csehországi pribrami bányászati akadémián tanult tovább (1866–1867), ismereteit osztrák és német vasgyárakban tett tanulmányútja során egészítette ki (1870–1872).

Életút

A Pénzügyminisztérium (PM) Bányászati Osztálya tisztje (1867), a Diósgyőri Vas- és Acélgyár mérnöke (1867–1870). A Salgótarjáni Vasfinomító Társulat üzemvezető mérnöke (1872–1873), műszaki igazgatója (1873–1881), az egyesült Rimamurányi–Salgótarjáni Vasmű Rt. ipartelepeinek műszaki vezérigazgatója (1881–1910). A Nemzeti Munkapárt országgyűlési képviselője (Dédesdi választókerület, 1910–1918). Magyarországon meghonosította a Siemens-rendszerű gáztüzelést és a martinkemencéket. Elsőként ismertette és építtette meg az ún. regeneratív tüzelésű kemencéket (Salgótarján, 1872), az ő találmánya továbbá a nemzetközileg is elismert kettős munkaterű, regeneratív tüzelésű kavarókemence (1878). A kohászat modernizációja mellett nevéhez fűződik a magyarországi bányászati szakoktatás kidolgozása, a salgótarjáni Iparostanonc Iskola megszervezése (1889). Jelentős szerepet játszott Salgótarján város közéletében sportpályákat, kultúrházakat, modern lakótelepeket, korszerű kórházat és árvaházat létesített, könyvtárat alapított.

Emlékezet

Nevét őrzi a salgótarjáni Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (1995-től), Salgótarjánban utcát neveztek el róla. Szülőhelyén emléktáblát állítottak fel (a román hatóságok eltávolították).

Elismertség

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) alelnöke (1892–1902).

Elismerés

Az MTA Wahrmann Mór-díja (1915).

Főbb művei

F. m.: Tapasztalati közlemények a Martin-aczél gyártásról. – A Siemens-féle regeneratív forraszpestek szerkezetéről. I–IV. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1872)
Jegyzetek a Pernot módszere szerint végbemenő kavarásról. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1876)
A regeneratív kavarópestek üzeme. I–III. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1878).

Irodalom

Irod.: Zorkóczy Samu: Megemlékezés B. L.-ról. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1923)
Cotel Ernő: Vaskohászat. (Technikai fejlődésünk története. Bp., 1928)
Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók. (Bp., 1958)
Lizsnyánszky Antal: B. L. (Műszaki nagyjaink. II. Bp., 1967
2. kiad. 1983)
B. L. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban. Bp., 1993).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője