Görgő Tibor
Görgő Tibor

2020. október 28. Szerda

Görgő Tibor, vitéz

orvos, költő

Névváltozatok

1925-ig Spergely

Születési adatok

1892. június 3.

Kiszombor, Torontál vármegye

Halálozási adatok

1978. szeptember 6.

Budapest


Család

Sz: Spergely Károly gyógyszertáros, görgői Farkas Stefánia. Testvére: Spergely Béla (1888–1982) gyógyszerész. F: Mályusz Gizella (1891–1965), Mályusz Elemér (1898–1989) történész, az MTA tagja testvére. Fia: Görgő Pál (1921–1970) orvos.

Iskola

Elemi iskoláit Nagylakon, középiskoláit Szegeden végezte, a Szegedi Piarista Gimnáziumban éretts. (1911), a bp.-i tudományegyetemen tanult (1911–1914), az I. vh.-ban, mint medikus a 23. gyalogezrednél a keleti fronton szolgált, orosz hadifogságban volt (Irkutszkban). Hazatérése után orvosdoktori okl. szerzett (1919).

Életút

Budapesten, kórházi gyakornok (1919–1920), Rudabánya bányaorvosa, majd körorvosa (1920–1958). Rudabánya orvosaként sokat tett a település egészségügyéért: korszerűsítette a helyi kórházat és rendelőintézetet, új orvosi műszereket, röntgengépeket szerzett be. Jelentős szerepet játszott a tbc elleni helyi küzdelemben, a magyarországi orvosok közül elsőként vezette be az ún. tüdőtöltés nevű módszert, amellyel igen eredményesen gyógyított. Lollok László gyógyszerésszel egy új digitálisz szívgyógyszert is kifejlesztett. Már diákkorában írt verseket (különböző álneveken helyi lapokban, pl. a Nagylaki Hírlapban). Bányaorvosként, Rudabányán ismét foglalkozott szépirodalommal: költeményei a Magyar Jövőben, a Pesti Hírlapban, a Magyarságban, a Felsőmagyarországban jelentek meg. Versei egyszerű ritmikája miatt hamar népszerűvé váltak, közülük többet megzenésítettek, műdalként, magyarnótaként éltek tovább. Legismertebb műve a Zúg az erdő… c. verse, amelyet először Bodán Margit énekelt el a Zeneművészeti Főiskolán (1934), később Kalmár Pál nótaénekes előadásában terjedt el. ősáldozat c. verses oratóriumát a miskolci Vitézek szavalókórusa adta elő.

Emlékezet

Az I. vh.-ban szerzett érdemeiért vitézzé avatták (ekkor, 1925-ben vette fel családnévként édesanyja nemesi előnevét). Néhány verse Éta álnéven, több verseskötete Kürt álnéven jelent meg. Nyugdíjba vonulása után fiához költözött Budapestre. Budapesten is hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugodott. Hamvait exhumálták (2005. aug.), majd a rudabányai Telepi Temetőben újratemették. Síremlékét 2005. szept. 6-án avatták fel.

Elismertség

A miskolci Lévay József Közművelődési Egyesület tagja.

Főbb művei

F. m.: Mentsétek meg lelkeinket! Versek. Kürt álnéven. (Miskolc, 1928)
Itt hagytak engem a vártán. Versek. Kürt álnéven. (Bp., 1929)
Estefele, hazafele. Versek. Kürt álnéven. (Bp., 1930)
Dávid harca. Versek. (Miskolc, 1931)
Higgyetek magyarok! Versek. (Miskolc, 1934).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1978. szept. 12.–Magyar Nemzet, 1978. szept. 13.)
Leszler József: Nótakedvelőknek. (Bp., 1986)
Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Kikli Tivadar. (Szeged, 1999)
Hadobás Pál: Edelény és környéke az irodalomban. (Edelény, 2005)
G. T. www.rudabanya.hu

Megjegyzések

Lexikonok eltérő születési helye: Lengyeltóti!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013