Hoffmann Pál
jogász
Születési adatok
1830. február 25.
Nagymarton, Sopron vármegye
Halálozási adatok
1907. június 28.
Sopron, Sopron vármegye
Család
Középiskoláit Győrött, Sopronban és Szombathelyen végezte, majd a pozsonyi jogakadémián, a bécsi és a pesti tudományegyetemen tanult. A pesti tudományegyetemen jogtudori okl. és magántanári képesítést szerzett (1860), ügyvédi vizsgát tett (1862). Az MTA tagja (l.: 1863. jan. 13.; r.: 1890. máj. 8.).Iskola
A pesti tudományegyetemen az osztrák polgári jog magántanára (1860–1866), a pesti, ill. a budapesti tudományegyetemen a római jog ny. r. tanára (1866–1893); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1871–1872 és 1886–1887) és az egyetem rektora (1877–1878). A kassai (1862–1864) és a pozsonyi jogakadémián a római jog és az egyházi jog r. tanára (1864–1866). Szabadelvű párti programmal a Nagymartoni (1865–1878), majd a Budapesti-erzsébetvárosi (= VII. kerület) választókerület országgyűlési képviselője (1878–1886).Életút
Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban osztrák polgári joggal foglalkozott, később érdeklődése a klasszikus római jog és az egyházjog felé fordult. Magyarországon az elsők között művelte magyar nyelven a római jogot. Német jogtudósok (pl. Adolf Arndt, Georg Friedrich Puchta, Johannes Emil Kuntze) műveit követve több római jogi tankönyvet is írt. Több dolgozatban vizsgálata Cicero törvényszéki beszédeit, ill. azok hatását a római jog későbbi fejlődésére. Diákjaival közösen lefordította Justinianus Institutióit. Később jelentős szerepet játszott a magánjogi törvénykönyv előkészítő munkálataiban: ezzel kapcsolatos álláspontját külön is kiadta; s a korszak egyik nagy szakmai vitáját folytatta Teleszky Istvánnal (1871–1873). Több beadványban javasolta továbbá a magyar egyetemi és jogakadémiai képzés átszervezését. A IV. Magyar Jogász Gyűlés elnöke (1873). A párizsi Société de Legislation Comparée l. tagja. A Jog- és Államtudományi Folyóirat szerkesztője (I–IV. füz. 1871. jan.–dec.).Főbb művei
F. m.: Jogeset az osztrák büntető törvénykönyv 507. §-ának értelmezéséhez. – Az elévült váltóbeli igény s érvényesítése. – Mire jogosítja az osztrák polgári törvénykönyv 461. §-a a záloghitelezőt? (Törvényszéki Csarnok, 1859)A római magánjog rendszere mai érvényben. Pandekták. I–III. füz. (Pest, 1859–1861
2. kiad. Pest, 1864
3. átd. és bőv. kiad. Pest, 1868
4. kiad. Pest, 1872)
Természetes nyilván- vagy közjog. Virozsil Antal latin munkája után írta. (Pest, 1861)
A tanszabadság. (Pesti Hírlap, 1862. 230, 257 és 258.)
A jog lényege. Bevezetés a jogtudományba. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1863. okt. 12.
megjelent: Pest, 1864)
Das Pfandrecht im Stadium der Fälligkeit der Pfandorderung. (Oesterreichische Vierteljahresschrift für Rechts- und Staatswissenschaft, 1864)
A közönséges és a magyar részszerű katholikus egyházjog alapvonalai. Jogakadémiai tankönyv. (Pozsony, 1865
2. kiad. Pest, 1868)
Der Anspruch aus verjährten Wechseln und seine Geltendmachung. (Oesterreichische Vierteljahresschrift für Rechts- und Staatswissenschaft, 1865)
A magyar kir. egyetem jogi karának jelen állapota. (Hon, 1865. 166.)
Egy pillantás a magyar jogtudományi irodalomra s a jogi tanrendszerre. (Jogtudományi Hetilap, 1866)
A római jog történelme és institutiói. I. köt. A római jog külszerű történelme és a római perjog. (Pest, 1866
2. kiad. Pest, 1871)
Cicero magánjogi perekben tartott törvényszéki beszédei jogi szempontból. (Akadémiai Értesítő, 1868)
Nyílt levél az egyetemi reform kérdéséhez. (Jogtudományi Közlöny, 1869)
Vélemény az egyetemek s a jogakadémiák rendezése tárgyában. (Jogtudományi Közlöny, 1870)
Cicero civilistikai védőbeszédei. (Akadémiai Értesítő, 1870)
Általános magánjogi törvénykönyvnek tervezete Magyarország számára. (Pest, 1871)
H. P. képviselői jelentése a nagymartoni választókerület polgáraihoz. (Pest, 1872
németül: Pest, 1872)
„Sorakozzunk!” Hang az új pártalakulás ügyében. Névtelenül. (Pest, 1873)
A római jog tanulmánya. I. Institutiók. (Bp., 1875
2. kiad. 1880)
H. P. egyetemi rectori székfoglaló beszéde. (Kelet Népe, 1877. 240.)
A zsidó kérdés megbeszélve. (Bp., 1880)
A specificatio. Magánjogi értekezés. (Jogtudományi Közlöny, 1890
és külön: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 10. köt. 10. Bp., 1890)
A birtoki jogtan kérdései. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1892. ápr. 4.
megjelent: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 11. köt. 6. Bp., 1892
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1892)
ford.: Corpus Iurus Civilis. Justinianus császár Institutioinak négy könyve. A Corpus Iuris Civilis Kriegel testvérek által 1858-ban kiadott eredeti szövege szerint tanítványai közreműködésével ford. H. P. (Pest, 1864).
Irodalom
Irod.: Teleszky István: Észrevételek H. P. általános magánjogi törvénykönyv tervezetére. (Nagyvárad, 1873)Magyar írók névtára. Életrajzi és könyvészeti adatok gyűjteménye. Különféle kútfőkből szerk. Moenich Károly. (Pozsony, 1876)
Vécsey Tamás: Emlékbeszéd H. P. r. tag felett. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1908)
Hamza Gábor: H. P. (Magyar jogtudósok. I. köt. Szerk. Hamza Gábor. Bp., 1999)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
