Jéki László
Jéki László

2022. január 28. Péntek

Jéki László

fizikus, tudománytörténész

Születési adatok

1942. augusztus 1.

Pécs

Halálozási adatok

2009. április 22.

Budapest


Család

Sz: Jéki Antal (†1967) a vasasi általános iskola tanára, Mayer Katalin. Testvére: Jéki Mária tanítónő és Zoltai Ákosné Jéki Katalin gyógyszerész. F: 1971-től Szabó Éva műszaki ügyintéző. 

Iskola

A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban éretts. (1960), az ELTE TTK-n fizikus okl. szerzett (1965), a fizikai tudományok kandidátusa (1975). 

Életút

A Gamma Optikai Művek Nukleáris Szerkesztési Osztályának kutatófizikusa (1965). Az MTA KFKI Magfizikai II. Laboratórium gyakornoka (1965), a Magfizikai Főosztály tud. segédmunkatársa (1965–1968), tud. munkatársa (1968–1976), tud. főmunkatársa (1976-tól), majd a Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tud. igazgatóhelyettese (1975–1980). 

Tudományos pályafutásának kezdetén – a gyorsneutron-spektroszkópiával foglalkozó kutatócsoport tagjaként – részt vett a 14 MeV-os neutronok uránon való kisszögű rugalmas szórásával kapcsolatos problémák tisztázására irányuló mérésekben (1965–1967). Később érdeklődése az atommaghasadással kapcsolatos problémák, elsősorban a hasadási neutronok energiaeloszlásának vizsgálata felé fordult. Kísérletileg meghatározta a 252Cf – kalifornium-252 – spontán hasadásánál keletkező neutronok energiaeloszlását a 0,003–1 MeV energiatartományban. Statisztikus modellen alapuló számításokat végzett az (n,n’) és (n, 2n) reakciókban kilépő neutronok energiaeloszlásának leírására, ill. a számításokat alkalmazta fúziós reaktorok építéséhez fontos szerkezeti anyagok paramétereinek meghatározására. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az ún. kettős hasadási küszöb paramétereinek feltárása terén.

 

Különösen értékes tudománytörténeti és -népszerűsítő tevékenysége. Megírta szülőfaluja, Pécs-Vasas bányászattörténetét, amely minden bizonnyal Árpád-kori vasbányáiról kapta a nevét és valószínűsítette a korabeli bányák helyét (Vasasok Vasason. Vasbányászat és vaskohászat a középkorban, 2002). Élete utolsó éveiben kötetekbe rendezte a Magyar Konyhában és a HetedHét Határ Magazinban megjelent népszerű írásait (a kötetek egy részének megjelenését már nem élhette meg). 

Emlékezet

Budapesten és Pécsett élt és tevékenykedett, tevékenysége részben Pécshez kötődik. Kezdeményezte és ő avatta fel Pécs-Vasason a helyi vasasok emlékművét (2002-ben). Hagyatékának egy részét a Baranya Megyei Levéltár őrzi. 

Elismerés

A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2005).

 

Békéért Emlékérem (1980), Prométheusz-érem (1986), Mérnökök a Békéért Díj (1995), Szilárd Leó-díj (1996), Fonó Albert-emlékérem (1998), Hevesi Endre-díj (1999), MTA Újságírói Díj (2002). 

Szerkesztés

Az origo.hu honlap tudományos rovatának vezetője (2000–2009). A Magyar Tudomány állandó külső munkatársa (1996-tól), rovatvezetője (2003–2009). 

Főbb művei

 

F. m.: Small Angle Elastic Scattering of 14MeV Neutrons by 238U. Többekkel. (Acta Physica, 1968)
235U 14MeV-s neutronok hatására bekövetkező hasadásnál keletkezett gammasugarak szögeloszlása. Kluge Gyulával, Lajtai Alberttel. – Az időszórás csökkentése online rendszerű gyorsneutron-repülési spektrométerben. Ádám Andrással, Pálla Gabriellával. (MTA KFKI Közleményei, 1968)
On the Shell Effect in (n, 2n) Reaction Cross Sections. Ádám Andrással. (Acta Physica, 1969)
232Th, 233U, 235U és 238U 14MeV-os neutronok hatására bekövetkező hasadásánál keletkezett gammasugarak szögeloszlása. Kluge Gyulával, Lajtai Alberttel. (MTA KFKI Közleményei, 1970)
Phenomenological Formula for (n, 2n), (p, 2n) and (p, 3n) Reaction Cross Sections. (KFKI Report, 1971)
(n, 2n) Cross Sections on Nb and Mo Nuclei. Kluge Gyulával. (Journal of Nuclear Energy, 1972)
A 252Cf spontán hasadásánál keletkező neutronok energiaeloszlása. Kand. értek. (Bp., 1972
megjelent, kivonatosan: Magyar Fizikai Folyóirat, 1976)
Magszerkezet vizsgálata neutronokkal. (Fizikai Szemle, 1973)
KFKI. Monográfia. (Az MTA KFKI kiadványa. Bp., 2001)
Vasasok Vasason. Vasbányászat és vaskohászat a középkorban. (Bp., 2002)
Emléklapok a pécsi bányászat történetéből. Többekkel. (Pécs, 2003)
A gyilkos nő és a bab. Konyhatudományi írások. (Bp., 2003)
Szeressétek a spagettit! Válogatás a Magyar Konyhában és a HetedHéthatár Magazinban megjelent írásokból. Ill. Szigeti Szabó János. (Pécs–Kozármisleny, 2009)
A rózsa komplex függvényei. Válogatás a HetedHéthatár Magazinban megjelent tudományos ismeretterjesztő írásokból. Ill. Szigeti Szabó János. (Pécs–Kozármisleny, 2009)
Hamisítók, hamisítványok. Ill. Szigeti Szabó János. (Pécs, 2010)
Mágneskönyv. (Pécs, 2012)
 

 

 

 

tudománytörténeti kisebb írásai: Régészet és fizika. Római kori fémek. (Élet és Tudomány, 1991. 50.)
A görögök és a mágnes. (Élet és Tudomány, 1993. 41.)
Heisenberg és az atombomba. – Tudósok, hírszerzők és a szovjet atombomba. (Természet Világa, 1995)
Wigner Jenő. (Magyar Tudomány, 1995)
A deutérium-sztori. (Élet és Tudomány, 1995. 39.)
Sokoldalú gyorsító. (Magyar Tudomány, 1996)
Vörös koboldok és kék jetek. (Magyar Tudomány, 1996)
Az elektron a hétköznapi életben és szemléletben. – A magfúzió valóban a jövő energiaforrása? (Magyar Tudomány, 1997)
A Berzsenyi Gimnáziumtól a Vénusz bolygóig. Nagy F. András. (Fizikai Szemle, 1997)
A szemcsés anyagok különös világa. (Magyar Tudomány, 1998)
Fizika a színpadon. 1–5. (Fizikai Szemle, 1999–2002)
Enrico Fermi és a „marslakók.” (Magyar Tudomány, 2001)
A Vasas név eredete, kapcsolata a bányászattal. (Pécsi Szemle, 2002)
Ig Nobel, a hóbortos kistestvér. (Magyar Tudomány, 2002)
Sugárözönben élünk. (Mindentudás egyeteme. 1. Bp., 2003)
Neumann János és a nukleáris fegyverek. (Fizikai Szemle, 2003)
Matematika: cipőfűző és nyakkendő. Gimes Júliával. (Magyar Tudomány, 2003)
Fizika és a mindennapi élet. (Fizikai Szemle, 2005)
„Mindig izgatott a ‹miért› kérdése…” J. L. beszélgetése Pál Lénárd akadémikussal. (Fizikai Szemle, 2005)
„Most is a fizikusi pályát választanám!” J. L. beszélgetése Kroó Norbert akadémikussal. (Magyar Tudomány, 2005)
Feketelyuk-sugárzás. (Fizikai Szemle, 2009). 

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1988)
Strehó Mária: J. L.: KFKI. (Magyar Tudomány, 2002)
Abonyi Iván: J. L.: A gyilkos nő és a bab. (Fizikai Szemle, 2003)
J. L. iratai. (Baranyai Történelmi Közlemények. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2008)
Pach János: J. L. (Magyar Tudomány, 2009)
Nemes János: J. L. (Medical Tribune, 2009)
Nagy Dénes Lajos: J. L. (Fizikai Szemle, 2009)
Elhunyt J. L. (HetedHéthatár Magazin, 2009). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője