Péter Rózsa
Péter Rózsa

2020. október 31. Szombat

Péter Rózsa

matematikus, pedagógus, író

Névváltozatok

Politzer Rózsa 

Születési adatok

1905. február 17.

Budapest

Halálozási adatok

1977. február 17.

Budapest

Temetési adatok

1977. március 3.

Budapest

Farkasrét (hamvasztás utáni búcsúztatás)


Család

Nagyszülei: Politzer Mózes, Ungár Róza; Klein Lipót, Weisz Friderika (†1932. dec. Temetés: 1932. dec. 8. Rákoskeresztúr).

Sz: Politzer Gusztáv (1868. Kiskunfélegyháza–1946. szept. 6. Bp.) politikus, jogász, ügyvéd, a budapesti törvényhatósági bizottság tagja, a Központi Demokrata Párt vezetőségi tagja, majd az Egységes Községi Polgári Párt tagja; Klein Irma (1874–1954).

Testvére: dr. Politzer Miklós (1904. Bp.–1944) orvos és Politzer György (1909. jún. 23. Bp.–1943. jan. 18.), a Magyar Pamutipar Rt. tisztviselője. Politzer Miklós felesége Barta Hedda orvos, Barta Dezső és dr. Büchler Róza leánya. Testvérei a holokauszt áldozatai, édesapja a deportálása során szerzett betegségében vesztette életét.

Iskola

A budapesti Deák téri evangélikus elemi iskolában (1911–1915), a budapesti Állami Mária Terézia Leánygimnáziumban tanult (1915–1922), éretts. (1922), a Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika–fizika szakos középiskolai tanári okl. (1927) és bölcsészdoktori okl. (1935), a matematika alapjai tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1950).

 

A matematikai tudományok doktora (addigi tevékenységéért, a matematikusnők közül Magyarországon elsőként!, 1952), az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.).

Életút

A Pesti Izraelita Hitközség gimnáziumának óraadó tanára (1928. nov. 21.–1929. dec. 31.), miután elhelyezkedni nem tudott Budapest polgári iskoláiban ideiglenes tanár (1930. jan. 1.–1939. aug. 31.), a zsidótörvények miatt ideiglenes állásai is megszűntek (1939). Budapesten állástalan középiskolai tanár (1939–1940), ismét a Pesti Izraelita Hitközség gimnáziumának óraadó, majd h. tanára (1940. szept. 29.–1944. szept.); a II. világháború végén munkaszolgálatosként egy ruhavarróműhelyben dolgozott, de amikor németek vették át a műhely vezetését megszökött és az orosz csapatok bevonulásáig Budapesten bujkált (1944. nov.–1945. jan.).

Budapesten polgári iskolai r. tanár (1945. ápr. 1.–1947. aug. 31.), a Budapesti Pedagógiai Főiskola r. tanára és a Matematika Tanszék vezetője (1947. szept. 1.–1955. aug. 31.), egyúttal az ELTE TTK magántanára (1950–1951).

Az ELTE TTK Matematika Tanszéke intézeti tanára, ill. egy. docense (1951. jún. 1.–1955. aug. 1.). Az ELTE Matematikai–Fizikai–Kémiai Kara, ill. 1957-től ismét TTK Matematika Intézet Felsőbb Matematikai Analízis Tanszéke, ill. Analízis I. Tanszéke egy. tanára (1955. szept. 1.–1975. dec. 31.).

A rekurzív függvények elméletében nemzetközileg is kiemelkedően jelentős eredményeket ért el. Kutatásai során elsőként tisztázta az újabb függvények definiálhatóságát a rekurzió szukcesszíve magasabb típusainak segítségével. A világon elsőként írt monográfiát a rekurzív függvényekről, elsők között foglalkozott a rekurzív függvények számítógépre való alkalmazásának lehetőségeivel. Vezető szerepet játszott az alsó- és a középfokú matematikaoktatás, ill. a matematika szakos általános és középiskolai tanárképzés korszerűsítésében, ezzel kapcsolatban számos, nemzetközileg is értékes tankönyvet írt és szerkesztett. Különösen jelentős tudományos népszerűsítő tevékenysége Játék a végtelennel c. könyve a magyar ismeretterjesztő könyvek számos nyelvre lefordított klasszikusa.

Emlékezet

Jómódú budapesti izraelita családból származott. Édesapja, Politzer Gusztáv tulajdonában volt több Teréz körúti bérház és a belvárosi Szervita tér 5. alatti, akkor még kétemeletes Lajta–Rózsavölgyi bérház (ma is ott működik a Rózsavölgyi Zeneműbolt). Péter Rózsa Budapesten, a Belvárosban, a Lipótvárosban és a Terézvárosban (IV–V–VI. kerület) élt és tevékenykedett (utolsó lakcíme: VI. kerület Bajcsy-Zsilinszky köz 1. II. emelet 3.).

A születésnapján a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. A gyászszertartáson az MTA nevében Tarján Imre akadémikus, az MTA Matematikai és Fizikai Osztályának elnöke, az ELTE nevében Császár Ákos matematikus, egyetemi tanára, az MTA tagja, a barátok nevében Hajnal András matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja búcsúztatta. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Róla nevezték el – többek között – az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar 214. sz. előadótermét (Péter Rózsa Terem, 1986. febr. 19-én). Emlékét őrzi a székesfehérvári Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola. A tanárképző főiskolák feladatmegoldó matematikaversenyét 1952-től évente rendezik meg, a verseny halála után vette fel a Péter Rózsa-matematikaverseny nevet.

Elismertség

A Bolyai János Matematikai Társulat tb. elnöke (1969-től).

Elismerés

Kossuth-díj (1951), Beke Manó-emlékdíj (1953), Állami Díj (1970), MTESZ Díj (1974).

 

Munka Érdemrend (arany, 1967), a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1975).

Szerkesztés

A princetoni Journal of Symbolic Logic (1937-től) és a Zeitschrift für mathematische Logik und Grundlagen c. lapok szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: A rekurzív függvények elméletéhez. Egy. doktori értek. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1935 és külön: Bp., 1935)
Über die mehrfache Rekursion. (Mathematische Annalen, 1936)
Contribution to Recursiv Number Theory. (Acta Litterarum ac scientierum Regiae Universitatis Francisco-Josephinae, 1940 és külön: Szeged, 1940)
Az axiomatikus módszer korlátai. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1941)

 

 

Játék a végtelennel. Matematika kívülállóknak. (Bp., Dante Kiadó, 1944
2. kiad. Bp., Bibliotheca Kiadó, 1957
3. kiad. Bp., Gondolat, 1963
4. kiad. Bp., Tankönyvkiadó, 1969
5. kiad. Bp., Tankönyvkiadó, 1974
6. kiad. Bp., Tankönyvkiadó, 1978
7. kiad. Bp., Typotext, 1999
8. kiad. Bp., Typotext, 2004
9. kiad. Bp., Typotext, 2010
10. kiad. Bp., Typotext, 2018
németül: Das Spiel mit dem Unendlichen. Mathematik für Aussenstehende. Leipzig–Berlin, 1956
2. német kiad. 1957
3. német kiad. 1963
4. német kiad. 1966
5. német kiad. 1984
szlovákul: Bratislava, 1958
románul: Bucuresti, 1959
angolul: Playing with Infinity. Mathematics for Everyone. Ford. Dienes Zoltán Pál. London, 1962 és New York, 1976
lengyelül: Warszawa, 1962
svéd nyelven: Stockholm, 1964
hollandul: Utrecht–Antwerpen, 1966
dán nyelven Köbenhavn, 1967
oroszul: Moszkva, 1967
2. orosz kiad. 1968
olaszul: Milano, 1973
cseh nyelven: Praha, 1973
franciául: Jeux avec l’infini. Voyage a travers les mathématiques. Ford. Kassai György. Paris, 1977)

 

 

Demokratikus matematika-oktatás. (Szabad Nép, 1947. ápr. 6.)
Matematika és embernevelés. (Embernevelés, 1947. szept. 1.)
A számok világa. (Új nevelés könyvtára. 9. Bp., 1948)
Játék a számokkal. P. R. munkái nyomán összeáll. Pósa Vilmosné. (Úttörő szakköri füzetek. 1. Bp., 1950)
Zusammenhang der mehrfachen und transfiniten Rekursionen. (Journal of Symbolic Logic, 1950)
Probleme der Hilbertschen Theorie der höheren Stufen von rekursiven Funktionen. (Acta Mathematica, 1951)

 

 

Rekursive Funktionen. Monográfia. (Bp., Akadémiai, 1951
2. bőv. kiad. Bp.–Berlin, 1957
angolul: Recursive Functions. Bp.–New York, 1957
3. angol kiad. 1967
oroszul: Moszkva, 1954
kínai nyelven: Peking, 1958)
Rekursive Funktionen in der Komputer-Theorie. (Bp., Akadémiai, 1976)
Recursive Functions in Computer Theory. (Bp., Akadémiai, 1976)
Recursive Functions in Computer Science. (Bp.–Chicester, Akadémiai, 1981)

 

 

Transzfinit rekurziók. A matematika alapjai és a rekurzív függvények. (Az Első Magyar Matematikai Kongresszus Közleményei, 1952)
Rekurzív definíciók, melyek változó számú korábbi függvényértéket használnak fel. – Újabb bizonyítás arra, hogy a Csillag–Kalmár-féle elemi függvények osztálya szűkebb, mint a primitív-rekurzív függvényeké. (Matematikai Lapok, 1954)
Kalmár László matematikai munkássága. (Matematikai Lapok, 1955)
A Grzegorczyk-féle korlátozottan rekurzív függvények és az Ackermann-féle majorizációs módszer. (Matematikai Lapok, 1957)
Graphschemata und rekursive Funktionen. (Dialectica, 1958)
Über die Partiell-Rekursivität der durch Graphschemata definierten zahlentheoretischen Funktionen. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio mathematica, 1959)
A Hu Shih-Hua-féle lánctörtszerű rekurzió és a Hilbert-féle II. osztály. (Matematikai Lapok, 1960)
Primitiv-Rekursive Wortbeziehungen in der Programmierungssprache „Algol 60”. (Az MTA Matematikai Kutató Intézete Közleményei, 1961)
Über die Verallgemeinerung der Theorie der rekursiven Funktionen für Abstrakte Mengen geeigneter Struktur als Definitionsbereiche. (Acta Mathematica, 1962)
Über die „kürzeste” Form von Booleschen Funktionen. – Über die Rekursivität einiger Übersetzungs-Transformationen. (Az MTA Matematikai Kutató Intézete Közleményei, 1962)
Über die Primitiv-Rekursivität einiger der Aufbau von Formeln charakterisierenden Wortfunktionen. – Programmierung und partellrekursive Funktionen. (Acta Mathematica, 1963)
Über die Rekursivität der Begriffe der mathematischen Grammatiken. (Az MTA Matematikai Kutató Intézete Közleményei, 1963)
Über die sequenzielle Berechenbarkeit von rekursiven Wortfunktionen durch Kellerspeicher. (Acta Mathematica, 1965)
A halmazelmélet axiómarendszerei. (Matematikai Lapok, 1965)
Zur zweistufigen Satzstruktur-Grammatik. 1–2. (Studia Mathematica, 1967–1968)
Formabontás a „két kultúra” ellen. (Magyar Tudomány, 1969)
Die Pairschein freien Binoiden als Spezialfälle der angeordneten freien holomorphen Mengen. (Acta Mathematica, 1970)
Az ún. döntési táblák matematikai megalapozása. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1973. jún. 14.)
Kalmár Lászlónkról. (Magyar Tudomány, 1976)
Turán Pál emlékezete. (Népszabadság, 1976. okt. 8.)
„Matematika és művészet – nem két ellentétes pólus.” Közli: Andrásfai Béla. (Magyar Tudomány, 1995).

 

F. m.: tankönyvei: Algebra a mezőgazdasági és közgazdasági gimnáziumok I. osztálya számára. A kitűzött feladatokat összeáll. Gallai Tibor, az ábrákat rajzolta Boros Jánosné. (Bp., 1949
2. kiad. 1950
3. kiad. 1951)
Matematika a középiskolák I. osztálya számára. Gallai Tiborral. Az ábrákat Balogh András, Boros Jánosné és Hornyák László rajzolta. (Bp., 1949
2. kiad. 1950
3. kiad. 1951
4. kiad. 1952
5. kiad. 1953
6. kiad. 1954
7. kiad. 1955)
Algebra a közgazdasági technikumok II. osztálya számára. Gallai Tiborral és Tolnai Jenővel. A földmértani fejezetet Mitnyán László írta. (Bp., 1950)
Matematika a gimnáziumok II. osztálya számára. Gallai Tiborral és Tolnai Jenővel. Az ábrákat Balogh András és Csáki Imre rajzolta. (Bp., 1950)
Matematika a tanítóképző-intézetek II–III. osztálya és az ipari technikumok II. osztálya számára. Gallai Tiborral és Tolnai Jenővel. Az ábrákat Balogh András és Csáki Imre rajzolta. (Bp., 1951
2. kiad. 1952)
A számok világa. Főisk. jegyz. (Bp., 1952
2. kiad. 1955)
Népszerű algebra. Gallai Tibor és P. R. középiskolai matematikai tankönyvét felnőttek számára alkalmazta Varga Tamás. (Műveltség Könyvtára. Bp., Művelt Nép, 1954)
Útmutató a matematika alapjaihoz. (Bp., ELTE, 1958
2. kiad. 1964 és utánnyomások 1965–1970).

Irodalom

Irod.: írásairól: Kárteszi Ferenc: P. R.: Játék a végtelennel. Matematika kívülállóknak. (Forum. Irodalmi, társadalomtudományi és kritikai folyóirat, 1946)
Rácz János: P. R.: Játék a végtelennel. Matematika kívülállóknak. (Műszaki Értelmiség, 1946)
Gallai Tibor: P. R.: Játék a végtelennel. Matematika kívülállóknak. (Embernevelés. 1947)
Kalmár László: P. R. „Rekursive Funktionen” c. könyvéről. (MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya Közleményei, 1952)
Fónagy Iván: Matematika – emberközelségben. P. R.: Játék a végtelennel c. könyvéről. (Népszabadság, 1958. márc. 9.)
Genzwein Ferenc: P. R.: Játék a végtelennel. (Magyar Nemzet, 1970. aug. 16.).

 

 

Irod.: Dömölki Bálint–Makkai Mihály–Ruzsa Imre–Surányi János: P. R. munkássága. (Matematikai Lapok, 1965)
Surányi János: P. R.: Recursive Functions. (Magyar Tudomány, 1967)
Az Akadémia új levelező tagjai: P. R. „A gyakorlati hasznosság ellen is vét, aki háttérbe akarja szorítani a tiszta matematikai kutatásokat”. (Magyar Tudomány, 1973)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1977. febr. 18.)
P. R. búcsúztatása. (Egyetemi Lapok, 1977. márc. 7.)
Hajnal András: P. R. (Magyar Tudomány, 1977)
P. R. (Középiskolai Matematikai Lapok, 1977)
Ruzsa Imre–Urbán János: P. R. emlékére. (Matematikai Lapok, 1978)
Hajnal András: Emlékezés P. R.-ra. Születésének 75. évfordulóján. (Népszabadság, 1980. febr. 17.)
Erdős L. Péter: Egy világhírű magyar matematikus. P. R. (Népszava, 1980. febr. 19.)
Ifj. Gazda István: A matematika tisztelete. Hetvenöt esztendős lenne P. R. (Magyar Nemzet, 1980. febr. 20.)
Andrásfai Béla: P. R. (Magyar Tudomány, 1985)
Andrásfai Béla: P. R. élete és munkássága. (Tudomány–Technika, 1985)
Cseri István: P. R. emlékterem-avatás a Tanárképző Főiskolán. (Egyetemi Lapok, 1986. márc. 24.)
Kardos István: A matematika nagyasszonya. P. R. (Ezredvég, 2006).

Irod.: Természettudományi lexikon. Főszerk. Erdey-Grúz Tibor- I–VII. köt. (Bp., 1964–1976)
Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969
3. átd. kiad. 1975)
Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
Sain Márton: Matematikatörténeti ABC. (6. kiad. Bp., 1993)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010).

Megjegyzések

1. A Bolyai János Matematikai Társulat 1951-től adja ki az ismeretterjesztő és népszerűsítő matematikai munkásság elismerésére a Beke Manó-emlékdíjat. Az első díjazott Gallai Tibor (1951), a második Surányi János (1952), a harmadik Péter Rózsa (1953) lett. A Péter Rózsáról szóló életrajzok téves adata szerint 1954-ben Béke-díjat vehetett át! 2. MÉL III.: téves halálozási adat: febr. 16.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020