Abaffy Erzsébet
Abaffy Erzsébet

2024. május 29. Szerda

Abaffy Erzsébet

nyelvész

Névváltozatok

Egri Péterné 

Születési adatok

1928. március 11.

Budapest

Halálozási adatok

2023. február 19.

Csobánka, Pest megye


Család

Az abafalvi és felsőlehotai nemesi előnevű régi evangélikus családból származott.

Dédszülei, apai: Abaffy Károly (1801–1837. jún. 13. Újverbász, Bács-Bodrog vm.) evangélikus lelkész Újverbászon, Hlavách Terézia (1804. aug. 18.–1882. nov. 27.); czeczei Mátéffy Lajos (1818. dec. 28. Makó, Csanád vm.–1903. jan. 10. Battonya, Csanád vm. Temetés: 1903. jan. 12. Battonya) ügyvéd, szolgabíró, Soós Mária (1821. nov. 17. Szentes, Csongrád vm.).

Dédszülei, anyai: Csák János (1825. dec. 29. Füzesgyarmat, Békés vm.–1885. febr. 1. Füzesgyarmat), Bergmann Amália (1836. dec. 14. Füzesgyarmat–1881. márc. 2. Füzesgyarmat); Huszthy Mihály (1835. nov. 17. Hódmezővásárhely, Csongrád vm.), Dvorszky Krisztina.

Nagyszülei: Abaffy László (1837. jún. 29.–1918. jan. 31. Szentes) takaréktári pénztárnok, czeczei Mátéffy Julianna (1855. júl. 19. Nyírbátor, Szabolcs vm.–1943. febr. 2. Bp.); Csák József, Huszti/Huszthy Margit.

Abaffy László testvére: Abaffy Zsigmond (1833. Újverbász, Bács-Bodrog vm.–1902. ápr. 16. Szentes. Temetés: 1902. ápr. 17. Szentes) mérnök, Szentes város főmérnöke.

 

Szülei: Abaffy Gyula (1893. márc. 29. Szentes–1960. nov. 20. Bp. Temetés: 1960. nov. 25. Farkasrét) evangélikus lelkész, hitoktató, középiskolai r. tanár, Csák Erzsébet (1902. jún. 2. Komádi, Bihar vm.–1973. máj. 10. Bp. Temetés: 1973. máj. 19. Farkasrét).

Abaffy Gyula testvére: Abaffy Béla (1875. nov. 9. Szentes–1918. okt. 31. Makó. Temetés: 1918. nov. 2. Makó): pedagógus, irodalomtörténész.

Heten voltak testvérek. Testvérei: Abaffy Gyula (1921. okt. 8. Komádi, Bihar vm.–1989. febr. 15. Arnót, Borsod-Abaúj-Zemplén m.) evangélikus lelkész, Abaffy Károly (1930. aug. 16. Monor, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1995. okt. 14. Bp.) kémikus, Abaffy László (1932–2001) gépészmérnök, Sokoray Zsoltné dr. Abaffy Márta (1935–) pszichológus, Abaffy József (1943–) matematikus, egyetemi tanár, az MTA doktora és Novotny Gergelyné dr. Abaffy Csilla (1945–) könyvtáros.

 

Férje: Egri Péter (= Deutsch Péter, 1932. jan. 27. Bp.–2002. szept. 16. Bp.) irodalomtörténész; dr. Deutsch György (1900. márc. 9. Eger, Heves vm.) orvos, Kornis Rózsa (1906. ápr. 4. Szeged, Csongrád vm.), az Országos Műemlék-felügyelőség (OMF) műszaki adminisztrátora fia. Özvegy.

Iskola

A békési Szegedi Kiss István Gimnáziumban éretts. (1946), a Debreceni Tudományegyetemen magyar–latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1951), a nyelvtudományok kandidátusa (1962), doktora (1985).

Életút

Az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszéke tanársegéde (1952–1962), egy. adjunktusa (1962–1967), egy. docense (1967–1987), egy. tanára (1987. júl. 1.–1998. aug. 31.), emerita professzora (1998-tól).

Magyar nyelvtörténettel, nyelvjárás- és hangtörténettel, a magyar igeragozás történetével foglalkozott. Több száz, addig ki nem adott levél alapján alapvetően új eredményeket ért el az egykorú nyugat-dunántúli nyelvi jelenségek leírása terén. Elsők között vizsgálta a korabeli nyelvi és nyelvjárás-történeti jelenségeket egyes családok történetével összefüggésben. Korabeli oklevelek és egyéb emlékek tanulmányozása során leírta a soproni nyelvjárás nagyléptékű ún. diakrón mozgását, ill. a középkorban kialakuló regionális nyelvi normát.

Elismertség

Az MTA Nyelvtudományi Bizottsága társelnöke (1990–1996), az MTA I. Osztálya tanácskozási jogú tagja (1990-től), az MTA Közgyűlés képviselője (1994–1997), a Doktori Tanács Nyelvtudományi Bizottsága tagja (1998-tól).

Az OTKA Nyelvtudományi Zsűri elnöke (1990–1995).

Elismerés

Révai Miklós-emlékérem (1996), Országh László-díj (1997), Akadémiai Díj (1999), Eötvös József-koszorú (1999), Szent-Györgyi Albert-díj (2001), Déry Tibor-jutalom (2003).

Szerkesztés

A Nyelvtudományi Értekezések sorozatszerkesztője (1990-től), a Régi Magyar Kódexek sorozat több kötetének irányítója (1990-től).

Főbb művei

F. m.: önálló művei, tankönyvei, egyéb segédkönyvei: Szöveggyűjtemény a nyelvészeti kötelező irodalom területéről. 1–2. Összeáll. (Bp., Tankönyvkiadó, 1964–1965 és utánnyomások)
Sopron megye nyelve a XVI. században. Monográfia és kand. értek. is. (Nyelvészeti tanulmányok 7. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965)
XVI. századi nyugat-dunántúli missilisek helyesírásáról. (Nyelvtudományi értekezések 62. Bp., Akadémiai Kiadó, 1969)
Magyar nyelvtörténet. Tanulmánygyűjtemény. I–IV. köt. Egységes jegyz. Összeáll. (Az ELTE BTK kiadványa. Bp., 1976–1977
új kiad. 1987–1988 és 1991–1992 és utánnyomások)
A magyar igeragozás rendszere és a paradigmatagok mondatbeli szerepe a régi magyar nyelvben. Doktori értek. (Bp., 1984)
Az igemód- és igeidőrendszer. – Az igei személyragozás. (A magyar nyelv történeti nyelvtana. I–II. köt. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. A. E. Bp., Akadémiai Kiadó, 1991–1992)
Magyar nyelvtörténet. Egy. tankönyv. Írta többekkel. Szerk. Kiss Jenő és Pusztai Ferenc. (Osiris Tankönyvek. Bp., 2003
2. kiad. 2005).

F. m.: szerk.: szövegkiadásai: Balassi Zsigmond: Lovak orvossága. Közreadja Eckhardt Sándor. Az emléket nyelvészeti szempontból ismerteti A. E. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 94. Bp., Akadémiai Kiadó, 1957)
Dunántúli missilisek a XVI. századból. Közzéteszi A. E. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 121. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968)
Bárczi Géza: A Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése. Sajtó alá rend. és szerk. Abaffy Csillával. (Nyelvészeti tanulmányok 24. Bp., Akadémiai Kiadó, 1982)
Török Bálint deákjának, Martonfalvay Imrének naplótöredéke (1555) és emlékirata (1585). A kézirat hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Sajtó alá rend. Kozocsa Sándorral. Közreműködött Bak Borbála. (A magyar nyelvtörténet forrásai 1. A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványa. Bp., 1986)
Bárczi Géza: A magyar igeragozás története. Sajtó alá rend. és szerk. Abaffy Csillával. (Nyelvtudományi értekezések 130. Bp., Akadémiai Kiadó, 1990)
Magyar nyelvű kortársi feljegyzések Erdély múltjából. Szamosközy István történetíró kézirata, XVII. század eleje. A nyelvemlék betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi és a jegyzeteket írta Kozocsa Sándorral. A bevezető tanulmányokat írta A. E., Fodor Adrienne és Sinkovics István. (A magyar nyelvtörténet forrásai 2. Az ELTE BTK Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszéke és a Magyar Nyelvtudományi Társaság közös kiadványa. Bp., 1991)
Középkori leveleink 1541-ig. Egyetemi segédkönyv. Szerk. Hegedűs Attilával és Papp Lajossal. (Régi magyar levéltár 1. Az ELTE BTK Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszéke és a Magyar Nyelvtudományi Társaság közös kiadványa. Bp., 1991)
Lázár Zelma-kódex. A XVI. század első negyede. A nyelvemlék betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Sajtó alá rend. és szerk. Abaffy Csillával és Madas Edittel. (Régi magyar kódexek 14. Az ELTE BTK Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszéke és a Magyar Nyelvtudományi Társaság közös kiadványa. Bp., 1992)
Székelyudvarhelyi kódex. 1526–1528. A nyelvemlék betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Sajtó alá rend. és szerk. Abaffy Csillával. Régi magyar kódexek 15. Az ELTE BTK Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszéke és a Magyar Nyelvtudományi Társaság közös kiadványa. Bp., 1993)
Pozsonyi kódex. 1520. A nyelvemlék betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Sajtó alá rend. és szerk. Abaffy Csillával és Madas Edittel. (Régi magyar kódexek 29. Az ELTE BTK Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszéke és a Magyar Nyelvtudományi Társaság közös kiadványa. Bp., Pharma Press MNYT, 2004).

F. m.: tanulmányai: A soproni írásbeliség XVI. század végi normája. (Soproni Szemle, 1964. 4.)
A tárgyas igeragozás XVI. századi használatáról. (Nyelvtudományi Értekezések 40. Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. Bárczi Géza születésének 70. évfordulója alkalmából írták tisztelői, barátai, tanítványai. Szerk. Pais Dezső, Ligeti Lajos, Benkő Loránd. B. G. tudományos munkáinak jegyzékével. A bibliográfiát Összeáll. A. E. Bp., Akadémiai Kiadó, 1964)
Regionale Tendenzen zur Entwicklung einer literarischen Norm des Ungarischen im XVI. Jahrhundert. (Acta Linguistica, 1966. 1-2.)
A nyelvtörténeti gyakorlatok módszertani problémáiról. (Felsőoktatási Szemle, 1969. 12.)
A szenvedő igék a XVI. századi Dunántúl nyelvjárásaiban. (Magyar Nyelvjárások, 1973)
A képzők osztályozásának problémáiról. (Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtudományi Dolgozatok 14. Adalékok a magyar nyelv életrajzához. Szerk. is. Nagy Ferenccel és Zelliger Erzsébettel. Bp., 1974)
Egy mai magyar hangváltozásról. (Magyar Nyelvőr, 1975. 2.)
A képzőrendszer leírásának gondjai a történeti grammatikában. (Tanulmányok a magyar nyelv múltjáról és jelenéről. Emlékkönyv Benkő Loránd születésének 60. évfordulójára. Szerk. Hajdú Mihály és Kiss Jenő. Bp., 1981)
Latin hatás a XV–XVI. századi magyar igeragozásban. (Areális nyelvészeti tanulmányok. Egyetemi segédkönyv. Szerk. Balázs János. Bp., Tankönyvkiadó, 1983)
The Connection between Verbal System and Conjugation in Old Hungarian. (Acta Linguistica, 1983)
Permanence and Change in Old Hungarian Conjugation. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Linguistica, 1984)
A Summary of Hungarian Conjugation in the Sixteenth Century. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Linguistica, 1987)
Tradition and Modernity. Some Remarks about the Determining Role of the Accusative Suffix -t. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Linguistica, 1988)
XVI. századi missiliseink művelődéstörténeti tanulságai. (Egyetemi fonetikai füzetek 3. Studia in honorem K. Bolla oblata a collegis et discipulis. Ünnepi tanulmányok Bolla Kálmán tiszteletére. Szerk. Földi Éva. Bp., 1990)
Bárczi Géza és a magyar hangtörténet. (Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. A Magyar Nyelvészek V. Nemzetközi Kongresszusának előadásai. Szerk. Kiss Jenő és Szűts László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1991)
Tetszik? Nem tetszik? Néhány korai vélemény keresztneveinkről. (Névtani Értesítő, 1993)
Ősmagyar jövevényszavaink vallomása egykorú fonémarendszerünkről. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. Bárczi Géza-emlékkönyv. Születésének 100. évfordulója alkalmából. Szerk. is. B. Lőrinczy Évával és Szathmári Istvánnal. Bp., 1994)
Az ősmagyar *kár és *kx történetéről. (Linguistica. Series A. Studia et Dissertationes 21. Emlékkönyv B. Lőrinczy Éva hetvenedik születésnapjára. Tanítványai, munkatársai, barátai. Szerk. Bánki Judit. Az MTA Nyelvtudományi Intézete kiadványa. Bp., 1996–1997)
On the Origin of Hungarian Verbal Number and Persons Makers. Controversial Issues. (Acta Linguistica, 2001. 4.).

F. m.: írásai, szövegközlései a Magyar Nyelvben: Író és nyomdász viszonya a XVI. századi nyomtatványainkban. (1953. 1-2.)
Beythe István nyelvéről. (1954. 3-4.)
Az I hiátustöltőről. (1955. 2.)
Levél Batthyány Boldizsárhoz. Közli A. E. (1955. 4.)
A régi magyar ië kettőshangzók kérdéséhez. Kubínyi Lászlóval és Török Gáborral. (1957. 3-4.)
Egy Vas megyei nő levele férjéhez a XVI. század végén. Közli A. E. (1958. 1.)
A magyar hangtörténeti kutatások 1945-től 1957-ig. (1958. 3-4.)
XVI. századi levelek a Dunántúlról. Közli A. E. (1960. 1.)
A Sopron megyei labilizáló történetéhez. (1962. 1.)
Mondattani problémák a XVI. században. (1964. 2. és 1965. 3.)
Chernel Tamás ítélőmester magyar nyelvű levelei a XVI. századból. Közli A. E. (1966. 3.)
Magyar diák bécsi levele 1543-ból. Közli A. E. (1966. 4.)
Mondattani megjegyezni valók XVI. századi nyelvünkből. (1967. 1.)
A magyar hangtörténeti kutatások 1958-tól 1967-ig. 1–2. (1968. 3.–1968. 4.)
Vonzatváltás a szabad-ban. (1970. 1.)
Sylvester János kétféle helyesírási rendszeréről. (1970. 4. és angolul: On Sylvester’s Two Systems of Orthography. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Linguistica, 1970)
A XVI. századi dunántúli nyelvjárások mondattanához. A -ban, -ben ragos partitivus. (1971. 2.)
A tranzitív és az intranzitív igékről. (1972. 2.)
Csavar, csavarog. (1973. 3.)
Szóvégrendszerünk az ős- és az ómagyar korban. A szóvégi redukálódás. (1974. 4.)
A kelletik igéről. (1975. 4. és angolul: An Attempt at Explaining an Irregular Verb Form ‘kelletik’. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Linguistica, 1977)
A műveltető igékről. 1–2. (1977. 2.–1977. 3.)
A mediális igékről. (1978. 3.)
A mediális igék és a végtelenség nyelvi kifejezésmódjai. (1979. 3.)
A mediális és az aktív bennható igék szerkezete a XVI. században. (1980. 2.)
Igerendszer és igeragozás összefüggése az ősmagyar korban. (1981. 1.)
A magyar nyelv grammatikája. (1981. 4.)
A mondást, közlést jelentő igék szerkezete a XVI. században. (1982. 2.)
A teszen:tőn típusú igék az ősmagyar kor szinkron rendszerében. (1982. 4.)
Írott és beszélt nyelvváltozat a XV–XVI. században. (1984. 3. és angolul: Written and Spoken Variants of the Hungarian Language. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Linguistica, 1983)
Eső után köpönyeg. – Szótörténeti tallózás XVI. századi nyelvemlékeinkben. (1988. 2.)
A tëszën:tőn típusú igékről és a várá, kéré, várja/kéri-féle igealakokról. (1988. 4.)
Szótörténeti és grammatikai szinonimák XV–XVI. századi párhuzamos szövegeinkben. (1989. 2.)
Korai kis szövegemlékeink újabb olvasata. (1990. 1-2.)
Igei személyragjaink eredetéről. Vitás kérdések. (1991. 4.)
Szólások Kemény János Önéletírásában. (1993. 1.)
Mássalhangzó-rendszerünk az ősmagyar kor elején. Fonotaktikai vázlat az UEW alapján. (1994. 4.).

Irodalom

Irod.: műveiről: Balogh Lajos: A. E.: Sopron megye nyelve a XVI. században. (Nyelvtudományi Közlemények, 1966)
Jakab László: A. E.: Sopron megye nyelve a XVI. században. (Magyar Nyelvjárások, 1967)
Szathmári István: A. E.: Sopron megye nyelve a XVI. században. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967. 1.)
Kósa Ferenc: A. E.: XVI. századi nyugat-dunántúli missilisek helyesírásáról. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1970. 1.)
Szelestei N. László: A. E.: Török Bálint deákjának, Martonfalvay Imrének naplótöredéke (1555) és emlékirata (1585). (Magyar Könyvszemle, 1988. 1.)
Velcsov Mártonné: A. E.: Török Bálint deákjának, Martonfalvay Imrének naplótöredéke (1555) és emlékirata (1585). (Magyar Nyelvőr, 1988. 4.)
K. S. G.: A. E.: Török Bálint deákjának, Martonfalvay Imrének naplótöredéke (1555) és emlékirata (1585). (Hungarológiai Értesítő, 1989)
Lőrinczi Réka: A magyar nyelvtörténet forrásai sorozat első két száma: A. E.: Török Bálint deákjának, Martonfalvay Imrének naplótöredéke (1555) és emlékirata (1585) és A. E.: Magyar nyelvű kortársi feljegyzések Erdély múltjából. Szamosközy István történetíró kézirata, XVII. század eleje. (Magyar Nyelv, 1994. 2.).

Irod.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Emlékkönyv Abaffy Erzsébet 70. születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály, Keszler Borbála et al. (Az ELTE BTK Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszéke és a Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványa. Bp., 1998)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010)
.

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFLP-JL5 (Mátéffy Lajos születési anyakönyve, 1818)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFGD-D44 (Soós Mária születési anyakönyve, 1821)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF5W-9HT (Huszthy Mihály születési anyakönyve, 1835)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6B6-32P (Bergmann Amália születési anyakönyve, 1836)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-9D9L-47?cc=1858355&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AVKNM-S1N (Mátéffy Julianna születési anyakönyve, 1855)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-BZF5-P (Abaffy László és Mátéffy Julianna házassági anyakönyve, 1875)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS1J-33DX-J ([id.] Abaffy Gyula születési anyakönyve, 1893)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301596 (Abaffy Zsigmond gyászjelentése, 1902)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9P6Y-9F3?i=470 (Abaffy Zsigmond halotti anyakönyve, 1902)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/217856 (Mátéffy Lajos gyászjelentése, 1903)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-L9QF-787H (Abaffy László halotti anyakönyve, 1918)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-8BRK-DXJ?i=127&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6V9L-3V7M (Abaffy Gyula és Csák Erzsébet házassági anyakönyve, 1920)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9BRK-X4H?i=133&cc=1452460 ([ifj.] Abaffy Gyula születési anyakönyve, 1921)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DR17-5KR?i=60&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6CT4-K55G (Abaffy Lászlóné Mátéffy Julianna halotti anyakönyve, 1943)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1CK-KT?i=218&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A78VT-SM3Z (Abaffy Gyula halotti anyakönyve, 1960)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301580 (Abaffy Gyula gyászjelentése, 1960)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301582 (Abaffy Gyuláné Csák Erzsébet gyászjelentése, 1973)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PBX-9WV6?i=120 (Abaffy Gyuláné Csák Erzsébet halotti anyakönyve, 1973)

 

https://www.btk.elte.hu/content/bucsu-e-abaffy-erzsebettol-1928-2023.t.7790 (Búcsú Abaffy Erzsébettől, 2023)

https://www.elte.hu/content/e-abaffy-erzsebet-1928-2023.t.27609 (Elhunyt E. Abaffy Erzsébet, 2023)

 

https://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=8323 (E. Abaffy Erzsébet adatlapja az MTA Köztestületének tagjai között, 2023)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője