Család

Sz: apja a kálózi Zichy-uradalom gépészkovácsa volt. Fia: Abelovszky László (1926–2003) közgazdász.

Iskola

Kovácssegédként dolgozott (1907–1912), majd katonai, ill. a világháborúban frontszolgálatot teljesített (1912–1918), a KMP tagja (1919- től).

Életút

A Tanácsköztársaság idején a dunaföldvári és a szekszárdi forradalmi törvényszék elnöke (1919. márc.–aug.), a proletárdiktatúra bukása után Olaszországban és Franciaországban élt (1919–1922), majd kivándorolt az USA-ba (1922). Az Amerikai Kommunista Párt Magyar Szekciója Végrehajtó Bizottságának tagja (1924–1931), a New York-i Vas- és Bronzmunkások Szakszervezete vezetőségi tagja, alelnöke (1924–1928), elnöke (1928–1929). A Szovjetunióba emigrált (1931), az SZKP tagja (1931-től), művezetőként dolgozott (1931–1944), a II. világháború végén a Kijevi Magyar Partizániskola politikai oktatója (1944), 1945- ben hazatért Magyarországra. A földosztás Baranya megyei miniszteri biztosa (1945. márc.–máj.), az MKP Baranya Megyei Bizottsága tagja (1945. máj.–1947. jan.), a Baranya Megyei Földhivatal vezetője (1945–1950), az MDP Baranya megyei választmányának tagja, a Magyar Szabadságharcos Szövetség pécsi csoportjának elnöke (1948–1951), a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) főtitkára (1951–1957), az MSZMP I. kerületi bizottságának tagja (1957–1967).

Emlékezet

Budapesten (Krisztinaváros, I. kerület Krisztina körút 69.) élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Néhány írását és levelét a Politikatörténeti Intézetben, a Mathejka Jánosné-hagyatékban őrzik.

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1966).