Család

Nagyszülei: Abelovszki István, Szabó Cicelle; Szemler Mihály, Kemény Borbála.

Szülei: Abelovszki Ignác (1865–1940. dec. 31. Dunaföldvár, Tolna vm.) kovácsmester, a kálózi Zichy-uradalom gépészkovácsa, Szemler Alojzia (1871. nov. 28. Sárbogárd, Fejér vm.).

Testvérei: Abelovszki Mária (1893. máj. 30. Kálóz), Abelovszki Gizella (1906. ápr. 19. Dunaföldvár) és Abelovszki Irén (1908. máj. 19. Dunaföldvár).

Felesége: 1924–1953: Wechsler Antónia (1888. aug, 24. Mátészalka–1953. jan. 12. Bp.) pedagógus, óvónő, az amerikai Nemzetközi Munkás Védelem (International Labor Defense, ILD) magyar szervezetének titkára; Wechsler Antal és Braunstein Sarolta leánya.

Gyermeke, fia: Abelovszky László (1926. jún. 7. New York, Egyesült Államok–2003. aug. 21. Tihany, Veszprém m.) közgazdász.

Életút

Dunaföldváron kovácssegédként dolgozott (édesapja mellett, 1907–1912), majd katonai, ill. a világháborúban frontszolgálatot teljesített (1912–1918), a KMP alapító tagja (1919-től).

A Tanácsköztársaság idején a Tolna megyei direktórium tagja és a dunaföldvári, ill. a szekszárdi forradalmi törvényszék elnöke (1919. márc.–1919. aug. 1.), a proletárdiktatúra bukása után Olaszországban és Franciaországban telepedett le (1919–1921), majd kivándorolt az Egyesült Államokba (New Yorkban élt, 1921-től). Az Amerikai Kommunista Párt Magyar Szekciója Végrehajtó Bizottságának (VB) tagja (1924–1931), a New York-i Vas- és Bronzmunkások Szakszervezete vezetőségi tagja, alelnöke (1924–1928), elnöke (1928–1929). A Szovjetunióba emigrált (1931), az SZKP tagja (1931-től), művezetőként dolgozott (Tulában és Tomszkban, 1931–1944), a II. világháború végén a Kijevi Magyar Partizániskola politikai oktatója (1944), 1945-ben hazatért Magyarországra.

A földosztás Baranya vármegyei miniszteri biztosa (1945. márc.–1945. máj.), az MKP Baranya Vármegyei Bizottsága tagja (1945. máj.–1947. jan.) és a Baranya Vármegyei Földhivatal vezetője (1945–1950), az MDP Baranya megyei választmányának tagja, a Magyar Szabadságharcos Szövetség pécsi csoportjának elnöke (1948–1951), a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) főtitkára (1951–1957), az MSZMP I. kerületi bizottságának tagja (1957–1967).

Emlékezet

Abelovszky József Budapesten (Krisztinaváros, I. kerület Krisztina körút 69.) élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Néhány írását és levelét a Politikatörténeti Intézetben, a Mathejka Jánosné-hagyatékban őrzik.

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1953), Munka Érdemrend (1955 és arany, 1966).