Abonyi Árpád
Abonyi Árpád

2024. október 7. Hétfő

Abonyi Árpád

vegyészmérnök, úszó, vízilabdázó

Névváltozatok

Abonyi László Árpád; 1902-ig Fried Árpád

Születési adatok

1889. május 20.

Komárom, Komárom vármegye


Család

Zsidó családból származott, 1914-ben kikeresztelkedett.

Szülei: Fried József üvegkereskedő, Rechnitz Katalin.

Felesége: 1913. júl. 6.– Kertész Rózsika (= Kohn Róza, 1890. márc. 22. Bp.), Kohn Benő és Hoffmann Terézia leánya.

Iskola

A komáromi gimnáziumban éretts. (Abonyi Árpád néven, 1907), a budapesti József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. szerzett (Abonyi Árpád néven, 1911), Prágában ún. mérnöki jogosító vizsgát tett (Abonyi László Árpád néven, 1921).

Az országváltás után az első „szlovenszkói” mérnök, aki jogosító vizsgát tett, ezzel a Pozsonyi Mérnöki Kamara alapító tagja. 

Életút

Tanulmányai befejezése után a Sarkadi Cukorgyár mérnöke (1913–1914), a világháború után visszatért szülővárosába, Komáromban vegyészmérnök (1920–1921?), majd a pozsonyi Kábelgyár mérnöke (1921?-től). További sorsa ismeretlen.

Komáromban kezdett el sportolni; Budapesten, tanulmányai idején, az FTC kiváló hátúszója és vízilabdacsapatának kapusa volt (1908–1912), a Sarkadi Testgyakorlók Köre labdarúgója (1913–1914).

Vízilabdában háromszoros magyar bajnok (1910, 1911, 1912). Versenyzőként mind az Abonyi Árpád László, mind az Abonyi László Árpád nevet használta.

Főbb művei

F. m.: írása: Hány diffúzőrőn halad át a battériába betóduló víz, amíg mint nyers lé a mérőedénybe kerül? (Vegyészeti Lapok, 1912. 7.).

Irodalom

Irod. és családi források: Kiskorú Fried Árpád komáromi illetőségű ugyanottani lakos családnevének „Abonyi”-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Pesti Hírlap, 1902. máj. 20.)
Abonyi Árpád vegyészmérnök f. hó 6-án házasságot kötött Kertész Rózsikával Budapesten. (Pesti Hírlap, 1913. júl. 8.)
Abonyi László Árpád az első szlovenszkói, aki mérnöki jogosító vizsgát tett. (Komáromi Lapok, 1921. máj. 7.)
Névjegyzéke mindazoknak akik a m. kir. József Műegyetemen 1928. évi június hó végéig oklevelet, abszolutóriumot vagy oklevélhonosítást nyertek. (Bp., 1929)
Vízipóló lexikon. Szerk. Kőszegi Imre. (Bp., 1931)
Pánczél Lajos: A magyar vízipóló története. (Bp., 1934)
Két kupa között is lehet a pad alá esni. [Az FTC Komáromba utazott a negyven éves Komáromi FC vendégeként. Összeállítás ismert komáromi sportolókról.] (Nemzeti Sport, 1941. máj. 4.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6Z13-8BFL (Abonyi Árpád és Kohn Róza házassági anyakönyve, 1913)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XCYQ-DFQ (Abonyi László Árpád keresztelési anyakönyve, 1914)

Megjegyzések

A korabeli statisztikák szerint 100 méteres hátúszásban magyar bajnok volt és egyszer, 1913-ban szerepelt a magyar vízilabda-válogatottban is.

1. Amíg versenyzett csak 150 yard háton rendeztek hivatalos magyar bajnokságot, Abonyi egyik bajnokságot sem nyerte meg.

2. 1913-ban pedig csak egy válogatott mérkőzés volt, ez (a félbeszakadt, de hivatalos mérkőzés) volt a magyar vízilabda-válogatott első győzelme: Budapest, 1913. júl. 20.: Magyarország–Ausztria 2:1. Magyarország: Kankovszky Artur – Nádas Nándor, Ádám Aladár – Beleznay László, Ádám Sándor, Wenk János, Fazekas Tibor. Abonyi 1913-ban már nem volt az FTC tagja, a kaput Kankovszky védte…

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője