Ágoston Julián Imre
Ágoston Julián Imre

2024. február 29. Csütörtök

Ágoston Julián Imre

költő, római katolikus pap, ciszterci szerzetes

Névváltozatok

Ágoston Imre Ödön

Születési adatok

1909. augusztus 29.

Kalocsa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1969. március 18.

Budapest

Temetési adatok

1969. március 28.

Budapest

Farkasrét


Család

Dédszülei, anyai: Jung József, Czeul Éva?; Kancsár Márton kántortanító, Hein Anna (†1922. jan. 25. Felsőszentiván, Bács-Bodrog vm. Temetés: 1922. jan. 27. Felsőszentiván).

Nagyszülei: Ágoston Elek, Karkovszky Alojzia; Jung Antal, Kancsár Mária (1860. aug. 14. Felsőszentiván–1905. okt. 7. Felsőszentiván. Temetés: 1905. okt. 9. Felsőszentiván).

Szülei: Ágoston Ödön (1878. dec. 27. Rimaszombat, Gömör vm.–1912. júl. 22. Bp. Temetés: 1912. júl. 24. Bp., Központi Új Temető) kalocsai kir. törvényszéki írnok, Jung Anna (1882. jún. 18. Felsőszentiván–1973. ápr. 1. Bp.).

Ágoston Ödön testvére: Ágoston Etelka (1875. nov. 21. Bp.).

Testvére: Ágoston Géza (1912. jún. 18. Kalocsa).

Iskola

Édesapja halála után a család Kalocsáról Bajára költözött, majd a két testvért Alföldy Géza (†1922. febr. 18. Baja) bácsalmási, későbbi mélykuti jegyző és családja pártfogásával Budapesten taníttatta. A ciszterci rend budapesti I. kerületi Szent Imre Gimnáziumában éretts. (1927); osztálytársa volt – többek között – Augustin Vince (1909–1965) orvos, belgyógyász, radiológus főorvos, Biacs Nándor (1909–1974) gépészmérnök, kandidátus, egyetemi docens.

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–latin tanár szakos középiskolai tanári és doktori okl. szerzett (1934). Belépett a ciszterci rendbe (1927. aug. 29.), ünnepélyes fogadalmat tett (1933. jún. 24.), áldozópappá szentelték (1933. júl. 2.).

Életút

Előszálláson segédlelkész (1925–1936), a ciszterci rend egri gimnáziumának r. tanára (1936–1948), egyúttal az ugyanott megnyílt általános iskola első igazgatója és a gimnázium igazgatóhelyettese (1946–1947), a miskolci tankerületben a magyar nyelv és irodalom tanulmányi felügyelője (1947–1948). A Pécsi Tudományegyetem kollégiuma, a Szent Mór Kollégium (= Maurinum) igazgatója (1948–1950. jún. 10.), a szerzetesrendek feloszlatása után rendtársaival együtt kitelepítették Kunszentmártonra (1950. jún. 10.–1950. szept. 1.), az államhatalom és az egyház közötti megállapodás következtében szabadult. Andornaktályán (Heves vm.) kiegítő segédlelkész (1950. szept. 20.–1951. máj. 21., állásából Czapik Gyula egri érsek 1951. okt. 30-án mentette fel). Az Államvédelmi Hatóság letartóztatta (1951. máj. 21.), a kerepestarcsai gyűjtőben tárgyalás és ítélet nélkül raboskodott (1952. dec. 24-én szabadult).

Az Állami Erdészetnél adminisztrátor (1953), a Fejér Megyei Állatforgalmi Vállalatnál normás (1953–1958), a Földművelésügyi Minisztérium Tenyészállat-forgalmi Gazdasági Irodáján előadó, főelőadó (1958–1963). A Biatorbágyi I. sz. Általános Iskola tanára (1963–1969).

A 20. századi katolikus irodalom meghatározó, ám kevéssé ismert képviselője. 1931-től jelentek meg versei a különböző (nemcsak egyházi) folyóiratokban. Költészetét a Nyugat nagy nemzedékének finom, artisztikus formanyelve és hangulatisága jellemzi. Lírájának legmélyebb rétegében a keresztény életfilozófia, az elmúlás, a léttől való búcsúzás költői megfogalmazása láható. Gyakran írt az évszakok pasztellszerű színes változásairól, s a küzdő, gyakran betegségekkel dacoló ember reflexióiról, a költő fájdalmas, önmagába tekintő életútjának számbavételéről. Lelkében gyakran eggyé olvadt az évszakok igézetes szerelme és a hit szűnni nem akaró gyakorlata. Költeményeiben sűrűn megjelentek az egyház nagy ünnepei. Az adventi bűntudat rorátés időszaka, a karácsony Jézust váró gyertyalángja, a virágvasárnap ujjongó öröme, a húsvét allelujás hozsannája és a Szentlélek pünkösdi lángja. Az ünnepek szépséges hagyományai kiegészülnek az Isten iránti olthatatlan szeretettel és a lelkekben rejtőzködő szent tikokkal.

Pályafutása kezdetén kismonográfiát írt Kaffka Margitról és több írásában foglalkozott a kortárs egyházi irodalom problémáival. Esteván (1942) címmel lírai szépségű regényt írt Szent Istvánról és Mórról, a szent életű pécsi püspökről. Hagyatékát Ágoston Géza (a költő testvére) családja a ciszterci rend zirci apátsági könyvtárának adományozta. Kiadatlan verseit az egri Gonda Könyvkiadó jelentette meg (2005-ben).

Elismertség

Az egri Gárdonyi Géza Társaság tagja (1937-től), főtitkára (1939-től).

Szerkesztés

Cikkei, versei jelentek meg az Egerben, a Korunk Szavában, a Vasárnapban, a Magyar Kulturában (1932-től), a Vigiliában (1936-tól), az Új Emberben. Álneve: Poór Bernát.

Főbb művei

F. m.: önálló művei, tanulmányai: Kaffka Margit. Irodalomtörténeti tanulmány és doktori értek. is. (Ciszterci doktori értekezések 72. Bp., Szerző, 1934)
Wörhmüller, Bonifaz: A királyi törvény. Apró fejezetek a felebaráti szeretetről. Ford. Evetovics Kunó, a versek Ágoston Julián műfordításai. (Bp., Korda, 1935)
A katolikus irodalom problémái. (Korunk Szava, 1935. 6.)
Fekete remeteségem. Ágoston Julián versei. A kötet címlapját Ócsvár Géza tervezte. (Eger, 1938. 2. kiad. 1939)
Ezer diák a magyar tengeren. A balatonszemesi egyetemi diáküdülő hét esztendeje. (Bp., 1941)
Esteván. Regény. (Bp., Szent István Társulat, 1942)
A századforduló költészete. (Az Új Magyar Museum. Kassa, 1943)
Üzen a múlt. Kaffka Margit posthumus kötete: Álom. (Katolikus Szemle, 1944. 1.)
A magyartanítás módszertana. (Bp., Szent István Társulat, 1947)
Esteván. Regény Szent Istvánról és Maurusról, a szent életű pécsi püspökről. Szerk. D. Szabó László, utószó Brückner Előd Ákos. (2. kiad. Bp., MiVi Könyv- és Lapkiadó Kft, 1991)
Fekete remeteségem. Ágoston Julián versei. Az utószót Rónay László írta. (3. kiad. Bp., Editor, 1991)
Kiadatlan versek. Vál., szerk. és a kísérő tanulmányt írta Kilián István. Az ajánlást írta Rónay László, a verseket összegyűjtötte és a szöveget gondozta Orosz Gyula, a költő életrajzát összeáll. Ágoston Zsolt. (Eger, Gonda Könyvkiadó, 2005)
Kunszentmártoni nyár, 1950. (A Ciszterci Diákszövetség Egri Osztálya kiadványa. Eger, 2013).

Irodalom

Irod.: műveiről: Bánhegyi Jób: Á. J.: Kaffka Margit. (Pannonhalmi Szemle, 1935. 4.)
Horváth Richárd: Á. J.: Kaffka Margit. (Korunk Szava, 1935. 6.)
Rónay György: Á. J.: Kaffka Margit. (Élet, 1935. 10.)
rus [Rubinyi Mózes]: Á. J.: Kaffka Margit. (Irodalomtörténet, 1935)
Nagy Miklós: Á. J.: Kaffka Margit. (Magyar Kultura, 1935.)
Schöpflin Aladár: Kaffka Margitról. [Két doktori értekezés Kaffka Margitról. Á. J. és Radnóti Miklós műveiről.] (Nyugat, 1935. 1.)
Lukács Gáspár: Á. J.: Fekete remeteségem. (Diárium, 1939. 1.)
Nagy Méda: Á. J.: Fekete remeteségem. (Napkelet, 1939. 5.).

Irod. és források: Felsőszentivánon Matyaskó Irma kisasszonyt eljegyzé Alföldy Géza bácsalmási jegyző. (Fővárosi Lapok, 1886. júl. 27.)
Özv. Jung Antalné Kancsár Mária e hó 7-én Felsőszentivánon elhunyt. (Magyarország [napilap], 1905. okt. 13.)
Ágoston Ödön törvényszéki hivatalnok 34 éves korában elhunyt. (Budapesti Hírlap, 1912. júl. 24.)
Alföldy Géza Mélykút község ny. főjegyzője 59 éves korában Baján elhunyt. (Magyarság, 1922. márc. 4.)
A Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának névtára. 1947–1948. (Székesfehérvár, 1947)
Ágoston Julián halálára. (Új Ember, 1969. ápr. 6.)
Árvay László: Mélységek titkát kereste. Ágoston Julián emléke. (Új Ember, 1984. 39.)
Rónay László: „Lobogj fel, őszi égbolt!” Sorok Ágoston Juliánról. (Magyar Nemzet, 1991. szept. 16.)
Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vöröscsillag árnyékában. II. (Abaújliget, 1994)
Szeghalmi Elemér: A betemetett lábnyom. Ágoston Julián emlékezete. (Új Ember, 1999. 21.)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Ágoston Julián, a közélet katolikus költője. (A ciszterci rend Magyarországon és Közép-Európában. Szerk. Guitman Barnabás. Piliscsaba, 2009)
Pedagógusok arcképcsarnoka. Szerk. Ungvári János. (Debrecen, 2015).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZV1-QM4 (Kancsár Mária születési anyakönyve, 1860)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6WX-PY7 (Ágoston Etelka születési anyakönyve, 1875)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6N3C-9KT3 (Kancsár Mária és Jung Antal házassági anyakönyve, 1880)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZK9-KB4 (Jung Anna születési anyakönyve, 1882)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/122729 (Jung Antalné Kancsár Anna gyászjelentése, 1905)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NJ4-Q9ZV (Jung Antalné Kancsár Anna halotti anyakönyve, 1905)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JSD-MRSY (Ágoston Ödön és Jung Anna házassági anyakönyve, 1908, itt Jung Anna születési adata: 1882. jún. 18.!)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JYG-W136 (Ágoston Imre Ödön születési anyakönyve, 1909)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JYG-4MCM (Ágoston Géza születési anyakönyve, 1912)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/304136 (Ágoston Ödön gyászjelentése, 1912)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:HY63-Q3N2 (Ágoston Ödön halotti anyakönyve, 1912)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VY1-R5T8 (Alföldy Géza halotti anyakönyve, 1922)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/160541 (Kancsár Mártonné Hein Anna gyászjelentése, 1922)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VY1-CXX8 (Matyaskó Irma halotti anyakönyve, 1936)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:W86W-8WZM (dr. Ágoston Imre halotti anyakönyve, 1969)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/304094 (dr. Ágoston Imre Julián gyászjelentése, 1969)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WHP8-BR2M (Ágoston Ödönné Jung Anna halotti anyakönyve, 1973, itt születési adata: 1888. jún. 18.!)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője